„A teljesítményértékelési rendszer megalázó, megnyomorító és igazságtalan” – mondta lapunknak egy középiskolai tanár, aki 78 pontot ért el a 100-ból a pedagógusok teljesítményértékelésén, de fizetésemelést nem kapott.
„Alkalmat ad a rendszer által kedvelt tanároknak, hogy hatalmaskodjanak a többieken. Már a munkaközösség-vezető is hatalmat kapott. Nem a közös munka az érték, hanem a másik megalázása” – tette hozzá a pedagógus.
Tavaly tavasszal derült ki, hogy a 2024–2025-ös tanévtől elindul a közoktatásban dolgozók új teljesítményértékelési rendszere. A pedagógusok maximum 100 pontot érhetnek el, az számít kiemelkedő teljesítménynek, ha valaki 80 pontnál jobb eredményt ér el, 50–80 pont között átlagos teljesítményt kapnak a tanárok, 50 pont alatt fejlesztendő teljesítményűnek minősülnek.
Az iskolákban 2025. június 30-ig, az óvodákban 2025. augusztus 15-ig értékeltek az igazgatók, óvodavezetők. Az igazgatók a teljesítményértékelés alapján az átlagos teljesítményt nyújtóknak legfeljebb havi bruttó 20 ezer forint, a kiemelkedően teljesítő pedagógusoknak havi bruttó 20 ezer és 60 ezer forint közötti összeget adhattak.
„Az értékelés nem a szakmai teljesítményt, hanem a lojalitást honorálta”
„Gyalázat, ami a magyar közoktatásban megy. A kormány legújabb teljesítményértékelési rendszerében (TÉR) már a pedagógus pedagógusnak a farkasa lett” – írta lapunknak egy másik olvasónk. Náluk bruttó 20 ezer forintban maximálták azt az összeget, amit a legjobban teljesítő pedagógusok hazavihettek. Mindezt állítólag arra hivatkozva, hogy nincs pénz, hiába lehetne többet is fizetni.
Közben információink szerint az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola több pedagógusa nyár elején illetéktelenül belépett a kollégáik KRÉTA-rendszerébe. Arra voltak kíváncsiak, hogy ki milyen TÉR-értékelést kapott az igazgatótól. Úgy tudjuk, hogy meghallgatás is történt az ügyben.
Az eset miatt megkerestük az Érdi Tankerületi Központot. Hollósi Géza tankerületi igazgató válaszában azt írta: „Az esetről az iskola igazgatója értesítette az Érdi Tankerületi Központot. Az iskola vezetője haladéktalanul megkezdte az ügy kivizsgálását, és intézkedett annak érdekében, hogy a továbbiakban elkerülhetőek legyenek az ehhez hasonló esetek. További részletekre vonatkozóan, tekintettel azok személyes adat jellegére is, nem áll módunkban tájékoztatást adni.”
„A TÉR összeugrasztotta a kollégákat, bizalmatlanságot és irigységet szült. Az értékelés nem a szakmai teljesítményt, hanem a lojalitást honorálta” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kérdőívükre hivatkozva, amiben 2285 pedagógus osztotta meg tapasztalatát a teljesítményértékelési rendszerről. A válaszadók közel fele azt mondta:
az iskolákban limitálták azok számát, akik 80 százalék vagy afölötti eredményt érhetnek el.
Ezt a válaszadók 44,4 százaléka mondta, 19,3 százalék úgy válaszolt, hogy ilyen nem történt náluk és 36,3 százalék nem tud róla. Az érdekvédelmi szervezet összesítése szerint az értékelést az átláthatatlanság jellemezte, a szempontokat az intézmények vezetői gyakran önkényesen értelmezték.
A Népszava cikkében is arról számolt be több pedagógus, hogy sokan csak pár ponttal maradtak le a kiemelkedő kategóriáról, mert az intézményvezetők szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületi központoktól, hogy ne tartozzanak túl sokan a kiemelkedők közé. A PDSZ felmérésében a válaszadók 41,4 százaléka érezte azt, hogy az értékelésnél hátrányos megkülönböztetés érte, és nem ugyanazon mérce alapján pontozták őt, mint a többi kollégáját.
Sokan kritikaként említették, hogy nem volt fellebbezési lehetőség, a kifogásokkal nem foglalkoztak.
A PDSZ szerint a rendelet főbb problémái:
- A pedagógusok emberi méltóságának sérelme.
A pontszámokra redukált értékelés figyelmen kívül hagyja a pedagógusi munka összetettségét, sokszor nem mérhető, nevelői dimenzióit. A „fejlesztendő” minősítés kvótaszerű kiosztása megalázó, stigmatizáló hatású. - Egyenlő bánásmód követelményének megsértése.
A rendelet önkényesen differenciál pedagógusok között (munkakör, feladatellátási hely szerint). Ez strukturális diszkriminációhoz vezethet, amely aláássa a pedagógusközösség kohézióját. - A tisztességes eljárás hiánya.
Az értékelést jellemzően a közvetlen felettes végzi, aki nem független, ráadásul szubjektív elemek (szülői, tanulói vélemények) is beépülnek a rendszerbe. Ez veszélyezteti a pedagógus szakmai autonómiáját. - A jogbiztonság hiánya.
Az értékelési szempontok bizonytalanok, nem világos, milyen objektív kritériumok alapján lehet jó vagy rossz minősítést kapni. Az intézményenként eltérő „egyedi szempontok” kiszámíthatatlanná teszik a rendszert. - Jogorvoslati lehetőség hiánya.
A pedagógusnak nincs tényleges lehetősége független fórumhoz fordulni az értékeléssel szemben. Az észrevételek rendszere nem tekinthető valós jogorvoslatnak.
A tanárok átlagbéremelése a cél
De mi is pontosan a kifogásolt teljesítményértékelési rendszer, és miért hozták létre? A tanárok teljesítményértékelési rendszerének az volt a célja, hogy az adott intézményen belül ösztönözzék a pedagógusokat a minőségi munkavégzésre – közölte korábban a Belügyminisztérium. „Nem cél, hogy más intézményekhez hasonlítsa az értékelő a teljesítményeket, hiszen az eredmények nem is feltétlenül összevethetők.”
Az értékelés folyamata a személyes teljesítménycélok kijelölésével kezdődik. Ezt először a fenntartó végzi el az intézményvezetővel, mindig augusztusban. A pedagógusok aztán szeptemberben tesznek javaslatot személyes teljesítménycélokra, amelyeket egy személyes célkijelölő beszélgetés keretében hagy jóvá az intézményvezető. A teljesítménycélokat ezután írásban, a KRÉTA informatikai felületén is rögzíteni kell.
A célok kijelölése után június–júliusban jön maga az értékelés. A pedagógust és az intézményvezető-helyettest az intézményvezető, az intézményvezetőt a fenntartó értékeli. Az értékelésbe be kell vonni az adott pedagógus munkájára rálátó munkaközösség-vezetőket, tagintézmény-vezetőket. Ezután jön egy személyes értékelő megbeszélés évente egy alkalommal, ezen a vezetői és az önértékelés ismeretében megszületik a végleges értékelés.
A mostani teljesítményértékelési időszak 2024. szeptember 1-jétől 2025. július 15-éig tartott. A pedagógusoknál a szempontrendszer így nézett ki:
Az ábrán látszik, hogy a 100 pontból 24-et három, egyenként maximum 8 pontot érő személyre szabott teljesítménycél teljesítésével lehet elérni. A maradék 76 pontot előre megadott célok szerint osztják ki.
A teljesítményértékelési rendszer lényege a tanároknak való visszajelzés mellett a fizetések növelése. Az új rendszer a 2025 és 2031 közötti időszakban a tanárok átlagbérének emelését tűzte ki célul, a diplomás átlagbér 80 százalékáig. Tavaly 32,2, idén januárban pedig 21,2 százalékkal nőttek a pedagógusbérek. Most két ütemben kapnak fizetésemelést a pedagógusok, egy részük bére idén szeptembertől a teljesítményértékelés után, a többieké 2026. január 1-jétől emelkedik a Belügyminisztérium közleménye szerint.
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a 80 százalékos célarány nem túl magas nemzetközi összehasonlításban. Az OECD-országok körében átlagosan 95 százalék volt ez az érték 2022-ben, az Európai Unióban pedig 94 százalék.
Kérdéseinkkel megkerestük a Klebelsberg Központot, akik válaszukban azt írták: a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusok közül 58 685 pedagógus kap szeptember 1-jétől a 2024–2025. tanítási évre vonatkozó teljesítményértékelés alapján illetményemelést. Ebből a létszámból 13 328 pedagógus átlagos, 45 357 pedagógus kiemelkedő teljesítményszintet ért el. A kormány több mint ötmilliárd forintot, egész pontosan 5 221 074 600 forint költségvetési forrást biztosít a tankerületi központoknak a teljesítményalapú illetményemelésre.
„A Kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a teljesítményelem a pedagógusok bérezésének része legyen, így a pedagógusok teljesítményértékelése alapján kiosztható illetményemeléssel kívánja még vonzóbbá tenni a pedagógus életpályát, és javítani a köznevelés eredményességét.”
Azt is megkérdeztük, hogy hány pedagógus nem kapott teljesítményalapú béremelést, és ennek mi volt az oka, de ezekre a kérdéseinkre nem válaszoltak.
