Azt még nem tudták megállapítani, mik a drogok, de szakmai tanácsokat már osztogatnak

„Ne lehessen kendert ábrázoló, vagy annak a jelképét ábrázoló szatyrot vásárolni egy fesztiválon, ugyanúgy ahogy horogkereszteset se lehet” – vetette fel Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója az intézet Mathias Corvinus Collegiummal (MCC) közösen rendezett „drogpolitikai csúcskonferenciáján”. A szakpolitikai konferenciaként beharangozott eseményt Horváth László, az akkor csupán pár hete kinevezett kábítószer-ellenes kormánybiztos nyitotta meg, addiktológus vagy toxikológus viszont nem kapott lehetőséget a megszólalásra.

Ötéves működése alatt az utóbbi, a kendert a horogkereszthez hasonlító mondaton kívül más meredek, vagy csak simán a tudományos alapokat nélkülöző állításokat is tett már a DKI, ami magát rendre szakmai szervezetként, esetleg kutató, elemző központként írja le. Például magára az intézet nevében is szereplő „drog” szóra sem tudtak egységes, tudományos definíciót találni öt év alatt.

„A drog az egy külföldi kifejezés, magyarul kábítószernek hívják, a kábítószer pedig direkt bódulatot okozó szer azért, hogy bódulatot okozzon” – mondta egy augusztusi beszélgetésen a DKI stratégiai igazgatója, aki saját bevallása szerint a szervezet szakmai munkájáért felel. Utóbbi mondatával Téglásy pont a DKI pár évvel korábbi cikkének mondott ellent. „A drog és a kábítószer szinonimaként való társítása tudományos szempontból megalapozatlan” – olvasható Raffai Gellért pszichológus 2020-as, a DKI-n publikált írásában, amit többek között azért írt, hogy tisztázza a drog fogalmi meghatározásait.

„A drogfogyasztók a heroin-használatot magasabb presztízsűnek tartják a kokainhasználatnál”

– ez az állítás már egy 2021-es Drogkutató-cikkből származik. Az írás végén forrásként fel vannak sorolva ugyan valóban tudományos cikkek, de az nem derül ki, ezek közül melyikből emelte át az utóbbi megállapítást. Arról sincs információ, hogy milyen esetleges kutatás, hány drogfogyasztó megkérdezésének nyomán jelentette ezt ki valaki.

„A marihuánát orvosi használatra nem lehet használni, mert ilyen nem létezik” – ezt egy augusztusi beszélgetésen mondta a DKI szakmai munkáért felelős stratégiai igazgatója. Téglásy szerint kizárólag „a kannabiszból kivont bizonyos összetevők segíthetnek az orvosi felhasználásban”. Pedig vannak országok, például a közeli Lengyelország, amelyekben bizonyos betegségekre receptre felírva lehet kapni a cannabis szárított, THC-tartalmú, vagyis tudatmódosító hatású virágát.

Tudománykommunikáció

„Nagyképűen egy kicsit azt szoktuk mondani, hogy tudománykommunikációt folytatunk” – mondta Téglásy arról, pontosan mit csinál ez a 2020 óta működő nonprofit kft. Az ő értelmezésében a tudománykommunikáció azt jelenti, hogy lefordítják a tudományos eredményeket közérthető nyelvre. A DKI 2020-as indulásakor született első cikkben azt írták, hogy az intézet interdiszciplináris csapatának célja „tudományos anyagok létrehozása az illegális tudatmódosító szerek használatáról, körülményeiről, következményeiről, illetve a prevenciós lehetőségekről”. Azt ígérték, hogy „nemzetközi és hazai vizsgálatokra alapozva saját kutatásokat” is kidolgoznak a témában.

Az intézetnek valóban interdiszciplináris csapata volt az indulás körül, bár az intézet 2025-ös konferenciájához hasonlóan ebbe se fért be egy addiktológus vagy toxikológus sem. Az viszont igaz, hogy a DKI 2021. márciusi, archivált weboldalán az akkor nekik dolgozó 11 szakember között lehetett találni börtönpszichológust, szociálpszichológust, klinikai szakpszichológust, jogászt, gyógypedagógust és addiktológiai konzultánst.

2025 szeptemberében már csak két ember szerepelt névvel és képpel a DKI weboldalán: az igazgató, Haller József neurobiológus, illetve a már említett Téglásy Kristóf, aki felsőfokú végzettségét tekintve etikatanár, hittantanár és teológus.

Téglásy azután lett stratégiai igazgató az intézetnél 2023-ban, hogy a 2000-es évek második felében még a XI. kerületi Fidesz–KDNP választókörzeti titkára, 2010 és 2015 között, a második Orbán-kormány alatt pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúsági főosztályvezetője volt. Ennek ellenére azt mondta, nem befolyásolja a jelenlegi, általa szakmainak tartott munkáját az, hogy korábban ezeken a helyeken alkalmazták. Saját bevallása szerint stratégiai igazgatóként az ő feladata „az intézet szakmai vezetése, szakmai irányítása”.

Részt vett egyébként az előző drogstratégia, vagyis a Nemzeti Drogellenes Stratégia kidolgozásában is, ami célkitűzésével ellentétben nem hozta el 2020-ra a drogmentes Magyarországot. Téglásy szerint ettől függetlenül sikeres volt a drogellenes stratégia, és egy ilyennek amúgy sem lehet más „a kitűzött célja, víziója”, mint egy drogmentes Magyarország létrehozása.

Szakértőként csupán az említett két embert lehet látni ugyan a DKI weboldalán, de munkatársként ennél többen dolgoznak az intézetnél. Csak róluk nem lehet túl sokat tudni. Mivel egy bizonyos Hegedűs Hanna több cikket is írt az intézet oldalára, megkérdeztük a DKI stratégiai igazgatójától, hogy ez a Hegedűs Hanna azonos-e azzal a személlyel, akit ugyanígy hívnak, és jelenleg fideszes önkormányzati képviselő Terézvárosban. Téglásy azt mondta, erről „nem tudja”, ugyanis nem vizsgálják a náluk publikáló munkatársak egyéb kötődéseit, vagy közéleti tevékenységeit.

Szakmai segítség a kormánybiztosnak

Az oldalukon szereplő szakértőként feltüntetett két munkatárs gyakran szerepel a kormányközeli nyilvánosságban. Az igazgatót, Hallert például meghívták az MCC Fesztre, ahol egy panelbeszélgetésen mesélt arról a kutatásról „teljes körű kutatási projektet előkészítő, előzetes felmérésről”, amit a DKI még 2023 nyarán végzett. A több fesztiválon felvett, aztán a DKI honlapján hat különböző cikkben feldolgozott felmérés szerint a korábban kábítószer-fogyasztási igényről beszámoló fesztiválozók csupán harmada fogyasztott valóban kábítószert az adott fesztiválon.

A DKI kevesebb mint egy hónappal azután, hogy Orbán bejelentette a dílerek elleni hajtóvadászatot, közös „drogpolitikai csúcskonferenciát” szervezett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiummal. A március 20-i eseményt maga a frissen kinevezett Horváth László kormánybiztos nyitotta meg. A szakpolitikainak meghirdetett, részben az exkokainista, most viszont Orbán-fan digitális polgár Dopeman részvételével, de addiktológus vagy toxikológus megszólaltatása nélkül lezajlott konferenciát a kormánybiztos azzal rúgta be, hogy „azért vagyunk itt, hogy a démonról váltsunk néhány gondolatot”.

Először a DKI stratégiai igazgatója mondta el nekünk, hogy az intézet szakmai kapcsolatban áll a fűfogyasztásról nézőit kérdező rapper, Pogány Induló ellen lépéseket tervező kormánybiztossal. „Kapcsolatban vagyunk és beszélünk kormánybiztos úrral természetesen, segítünk neki szakmai kérdésekben” – mondta Téglásy augusztusban. Aztán egy szeptember 4-én tartott sajtótájékoztatón maga Horváth László is elismerte, eljutnak hozzá a DKI anyagai. „Én a Drogkutató Intézet anyagait rendszeresen át szoktam nézni, van olyan, amiben kikérem a véleményüket, vagy kérek tőlük információt, de ezt megteszem más szervezetekkel is.”

Nem közpénzből, de nem mondják el, miből

Hogy mennyi pénzből működik pontosan a DKI, azt nem tudtuk meg a stratégiai igazgatótól. Amikor erről kérdeztük, azt mondta, ez nem nyilvános információ, és ő ezt biztos, hogy nem válaszolja meg. Kérdeztük azt is, miért nem érdeke az intézetnek az, hogy megossza ezt a nyilvánossággal, erre azt mondta, ez „nem az ő dolga”, mert ő csak a szakmai munkáért felel. A cég pénzügyi beszámolóira hivatkozva viszont azt állította, a DKI működése körül „minden átlátható, minden bejelentett, minden transzparens”.

A 2024-es pénzügyi beszámolója szerint a DKI-nak 198 millió 720 ezer forint volt a mérlegfőösszege, vagyis ekkora vagyonnal gazdálkodhatott, adózott eredménye pedig mínusz 279 ezer forint, így minimálisan, de veszteséges a cég. Bár igaz, hogy a társaság nonprofit kft.-ként működik, szóval nem a profittermelés a célja. Az OPTEN cégadatbázisa szerint a DKI-nál jelenleg mindössze öten dolgoznak.

Meg akartuk tudni Téglásytól, milyen forrásokból, és igaz-e, hogy közvetetten, vagy akár közvetlenül közpénzből működik a szervezet. Erre azt mondta, semmilyen közpénzt nem használ fel az intézet, és „támogatásokból élnek”. Az Átlátszó 2021-ben írt arról, hogy a DKI közvetve ugyan, de részben közpénzből működik. Attól a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA) kapott támogatásokat, amelyről kiderült, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától több milliárd forintot kapott, hogy azt kormányközeli civil szervezeteknek adja tovább.

Az intézet oldalát nézve kiderül, hogy például a Magyar Drogfigyelő című folyóiratuk egészen az idei, februári számig bezárólag a BLA támogatásával készült. Az Átlátszó korábban megszerezte az alapítvány támogatásainak listáját, amelyen szerepelt, hogy 2020-ban harmincmillió forintot adtak a Drogkutató Intézet létrehozására. Amikor Téglásyt megkérdeztük, valóban kap-e jelenleg pénzt a DKI az alapítványtól, csak annyit válaszolt, hogy

„no komment”.

A cikk elkészítésében közreműködött Horváth Dóra.