Hiába jöttek össze másodjára az érvényes aláírások, elkaszálták a Loupe népszavazási kezdeményezését

Cikkünkben eredetileg az szerepelt, hogy a Loupe népszavazási kezdeményezésének hitelesítését azért tagadták meg, mert hárman nem írták be a lakcímüknél a településnevet. Ez egy korábbi elutasítás oka volt, amit sikerült orvosolni, így került a Nemzeti Választási Bizottság elé a kérdés, ahol a hitelesítést más indokkal tagadták meg. A cikk címét és szövegét ennek megfelelően módosítottuk, a hibáért elnézést kérünk!

Öt „Egyetért-e Ön azzal…” kezdetű kérdés feküdt a Nemzeti Választási Bizottság hétfő délutánra összehívott tagjai asztalán, el is bírálták mind az öt országos népszavazási kezdeményezést. Nézzük őket sorban!

1. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a félrevezetésre, félelemkeltésre, indulatkeltésre vagy gyűlöletkeltésre alkalmas, közpénzből finanszírozott hirdetések megjelenítését?” – tette fel magánszemélyként a kérdést Lengyel Tamás, a Loupe Színházi Társulás alapítója, produkciós vezető, színész.

A kérdés hitelesítését 9 igen, 6 nem arányban megtagadták, vagyis ebből nem lesz népszavazás.

Miért? Röviden azért, mert a Nemzeti Választási Bizottság szerint a népszavazásra javasolt kérdés álláspontjuk szerint az Alaptörvény módosítására vonatkozott, amiről nem lehet népszavazást tartani, valamint szerintük több okból sem felel meg az egyértelműség követelményének.

Lengyel Tamás a Telexnek azt mondta, a Választási Irodánál ő volt ott személyesen, de „csapatilag” még nem tudták megvitatni, hogyan menjenek tovább. Lehet, hogy fellebbeznek, de az is elképzelhető, hogy ebben a formában elengedik ezt a – bizottság szerint nem egyértelmű – kérdést.

Lengyelnek a döntés nem volt meglepetés, ami meglepte az az, hogy most szembesült vele, mi a különbség az igazság és a jog között.

„Hiába szakszerű az egyik oldalon a jogi lózung, ha nem találkozik a másik oldalon a valósággal” – mondta.

Lengyel szerint, hogy az embereket befolyásolják, a bizottság szerint viszont ez tájékoztatás. „De hogy lenne tájékoztatás, miközben nem történik más, csak gyűlöletkeltés?” Most úgy látja, hogy ezzel a kérdéssel nem tudnak továbbmenni, de az is elképzelhető, hogy két másik kérdéssel folytatják inkább.

„Ez az egész jól mutatja a demokrácia állapotát: hiába zavar ennyi embert egy gyűlöletkeltő hirdetés, a jog szerint korlátozná az emberi méltósághoz való jogot, ha fellépnének ellene” – mondta Lengyel, akivel nemrég videót is készítettünk.

Háttér: A Loupe színésze azután jelentette be a népszavazási kezdeményezés benyújtását, miután több mint 230 ezer ember írta a „Levegőt! Szabad Közbeszédet, Szabad Köztereket és Életteret!” nevű, Orbán Viktornak és Rogán Antalnak címzett petíciót.

Korábban egyébként a kezdeményezést azért dobták vissza, mert Lengyel Tamás a kezdeményezéshez – magát is beleértve – 21 választópolgár támogató aláírását csatolta, azonban ezek közül 3 támogató választópolgár a lakcímének megadása során a településnév címelemet nem tüntette fel.

Így a kezdeményezéshez elsőre összesen 18 érvényes választópolgári aláírás került csatolásra, amely miatt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést elutasította, ugyanis minimum 20 aláírás kell ahhoz, hogy egy kérdés a Bizottság elé kerüljön. Ezt aztán másodjára sikerült orvosolni, összesen 27 aláírás jött össze, így jutott most oda az ügy, hogy döntés szülessen róla.

2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson annak érdekében, hogy egyetlen 65 éves vagy idősebb Magyarországon élő, magyar állampolgár jövedelme se lehessen alacsonyabb a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott nagyon szűkös megélhetési küszöbnél?” – tette fel a kérdést Karácsony Mihály magánszemély, a Nyugdíjas Parlament elnöke.

A kérdés hitelesítését 9 igen, 6 nem arányban megtagadták, vagyis ebből nem lesz népszavazás.

3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt akként módosítsa, hogy az érvénytelen deviza kölcsönszerződésen alapuló követelés végrehajtása során a végrehajtást a folyamatban lévő valamennyi végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal felfüggeszti és kilakoltatási moratóriumot rendel el?” – tette fel a kérdést a Mi Hazánk Mozgalom.

A kérdés hitelesítését 8 igen, 6 nem arányban megtagadták, vagyis ebből nem lesz népszavazás.

Háttér: A Mi Hazánk saját népszavazási kezdeményezést nyújt be a devizahitel-csalás áldozatainak ügyében, miután a Nemzeti Választási Bizottságba delegált tagjuk jogászként úgy ítélte meg, hogy a Jobbik javaslata kiskapukat hagyna a végrehajtóknak, és nem kárpótolná a megkárosítottakat.

4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés hozzon törvényt arról, hogy a fogyasztóval kötött deviza alapú hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelen jellege miatt – a fogyasztó ellenkező döntése híján – teljes egészében érvénytelen, az azon alapuló, a pénzügyi intézmény mint végrehajtást kérő által támasztott követelés végrehajtását pedig a bíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 55. § (1) b) pontja alapján szüntesse meg?” – tette fel a másik kérdését a Mi Hazánk Mozgalom.

A kérdés hitelesítését 10 igen, 4 nem arányban megtagadták, vagyis ebből nem lesz népszavazás.

5. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés egy év időtartamra függesszen fel valamennyi, deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésből eredő végrehajtási eljárást, és a felfüggesztés ideje alatt alkosson törvényt, amely kimondja az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó szerződés érvénytelenségét, és biztosítja a fogyasztó szerződéses helyzetének tisztességes rendezését?” – tette fel a kérdést a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

A kérdés hitelesítését 8 igen, 6 nem arányban megtagadták, vagyis ebből nem lesz népszavazás.

Háttér: A Jobbik arról kérné ki a polgárok véleményét, egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés azonnali hatállyal, törvényben tiltsa meg a devizahitelek ügyében indult végrehajtási és kilakoltatási eljárásokat mindaddig, amíg nem rendezi a parlament a kérdést az Európai Unió Bíróságának döntése és a Marczingós-modell szellemében.

(Cikkünk Lengyel Tamás reakciójával is frissült)