Félévente több százezret fizetnek, hogy aztán levegőtlen, szűk termekbe zsúfolják őket

„A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügy és Számvitel Karának hallgatója vagyok, és kétségbe vagyunk esve szaktársainkkal. Az egyetemnek új rektora van, és rengeteg új irányvonalat akarnak beiktatni egy szemeszteren belül” – írta lapunknak a BGE egyik diákja.

A tanév elindulása óta sorra kapjuk az ehhez hasonló olvasói leveleket. Az egyetem hallgatói arra panaszkodnak, hogy amióta szeptemberben átköltöztették a Külkereskedelmi Kart Mátyásföldről a belvárosba, összezsúfolva tanulnak, nem hirdettek meg elég férőhelyet a tárgyakhoz, és nagy káosz van az egyetemen.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) a nyáron bezárta a mátyásföldi campusát, és az eddig ott folyó képzést is átköltöztette belvárosi épületeibe. A Telexnek az egyetem ezt azzal indokolta, hogy a mátyásföldi campusnak alacsony, nagyjából 20 százalékos volt a kihasználtsága, és az elhelyezkedése sem volt ideális: a többi kartól távol, nehezen megközelíthető helyen volt. Szerintük az oktatási szervezet átalakítása és a mátyásföldi campus elhagyása, bár egyszerre történt, nem függ össze. Utánajártunk, hogy akkor mégis mi okozhatja a hallgatók felháborodását, ami miatt már demonstrációt is szerveznek október 20-ra az Alkotmány utcába.

„A helyzet súlyosan rontja az oktatás színvonalát”

„Az Alkotmány utcai egyetem extrém túlzsúfolt: órák között olyan, mintha egy koncerten tolonganánk” – írta lapunknak a BGE egyik hallgatója, aki így folytatta: „Az egyik legnagyobb előadó az Alkotmány utcában 220 férőhelyes, mégis 416 hallgatót írtak be, mostanra 425-re emelték a férőhelyet. Ez már nem csak kényelmetlen, hanem tűzvédelmi szempontból is aggályos. Az oktató maga mondta: ha ennyien egyszerre megjelennénk, a tűzvédelmi szabályok miatt le kellene fújni az órát”.

A zsúfoltság abban is megnyilvánul, hogy eddig húsz-harminc fős csoportokban zajlottak a gyakorlati órák, most van olyan gyakorlat, amin sokkal többen vesznek részt. „Ez teljesen szembemegy a gyakorlati oktatás céljával” – tette hozzá a diák.

Egy másik hallgató, aki szintén az Alkotmány utcai campusra jár, konkrét példán szemléltette, hogy mit jelent a férőhelyhiány a gyakorlatban: „Az egyik nap a zsúfoltság olyan mértékű volt, hogy az épületből való kijutás legalább nyolc percig tartott. Vészhelyzetben ez komoly tűzvédelmi kockázatot jelentene.”

A hallgatók szerint az egyetem vezetését nem érhette meglepetésként a kialakult helyzet, hiszen már a tárgyfelvételnél látszódott a probléma: volt olyan, aki a kötelező gyakorlati óráit sem tudta felvenni, mert egyszerűen nem volt elég férőhely a Neptunban. És az sem garancia, ha valaki felveszi az óráját: „Az órákról elküldik a diákokat, mert nincs elegendő ülőhely. Így is egymás hegyén-hátán ülünk, levegőtlen, túlzsúfolt termekben. Az új campus önmagában túl kicsi a hallgatók létszámához képest, nem képes befogadni ennyi diákot. A légkör fullasztó, nincsenek megfelelő terek az órák megtartására” – írta egy másik hallgató.

Mindez azért is háborította fel a diákokat, mert egy önköltséges képzésben több százezer forintot fizetnek egy félévért, amit így aránytalannak éreznek. Egy hallgató szerint

„ez a helyzet súlyosan rontja az oktatás színvonalát, a hallgatók tanulmányi előmenetelét, és rengeteg bizonytalanságot szül”.

Ahhoz, hogy tisztábban lássuk, mi is okozhatja a kialakult helyzetet, érdemes jobban megnézni a szeptembertől hatályos változásokat. A BGE eredetileg három, korábban önállóan működő egykori főiskolából olvadt össze. Az egyetem szerint az oktatási szervezet átalakításának célja a három elődintézmény érdemi szakmai integrációja volt.

Szeptembertől négy kar alakult, ezeken belül pedig 16 külön-külön szakterületű tanszék jött létre: a Pénzügy és Számviteli Kar Menedzsment Karra, valamint Pénzügy és Számvitel Karra vált szét, míg a Külkereskedelmi és a Kereskedelem és Vendéglátóipari Kar (KVIK) Marketing és Üzleti Kommunikáció Karrá, valamint Nemzetközi Gazdálkodás Karrá alakult.

Az idén szeptemberi költözés a volt Kereskedelem és Vendéglátóipari Kar (KKK), valamint a volt Külkereskedelmi Kar hallgatóit érintette. A volt KKK hallgatóit a KVIK-eseknek eddig otthont adó Alkotmány utcai épületbe költöztették át.

A mátyásföldi tanszék helyett az egyetem az Andrássy úti volt MÁV-székházat, illetve a Váci úti volt ELMŰ-székházat vette meg. Előbbit közel 9,3 milliárd forintért vásárolták meg a Tiborcz Istvánhoz köthető Central European Ingatlanalaptól (CEI), utóbbi ára kicsit több mint 6 milliárd forint volt, de ezeket az épületeket még fel kell újítani.

Az egyetem szerint a belvárosi épületeikben bőven volt még szabad kapacitás

Az BGE vezetésének kérdéseket írtunk a zsúfoltság miatt. Válaszukban azt írták: „Egy 20 ezer fős hallgatói létszámmal működő, százas nagyságrendű tantermet használó egyetemnél hatalmas feladat a termek megfelelő allokálása, hiszen a tantermekben ténylegesen megjelenő hallgatók száma sokszor alig prognosztizálható”. Az egyetem szerint a belvárosi épületeikben bőven volt még szabad kapacitás, az „összeköltöztetett” belvárosi campus telítettsége még így sem éri el a zuglói campusét.

Azt azonban elismerték, hogy nem mindig fértek be a diákok a terembe. „Ilyen eset azonban csak nagyon alacsony arányban fordul elő. Mivel tanévenként mintegy 150 ezer tanóra megy le, így előfordulhatnak ilyenek is. Ebben a félévben, sajnos, adminisztrációs hibák is vezettek ilyen helyzetekhez (néhány tanterem hibás befogadó képességi adattal szerepelt az adatbázisban; illetve teremfoglalási hibák is történtek), ugyanakkor több esetben már előzetesen több időponttal készültünk az év eleji magas óralátogatási arányokra.” Mivel egy tanterem hivatalos létszámkorlátját nem lehet túllépni, ezért az egyetem a kimaradóknak pótalkalmat vagy videós elérést biztosít.

Az egyetem vezetése szerint amennyiben előállt egy olyan helyzet, hogy valaki a kötelező tárgyára nem tudott bekerülni, ők minden esetben megemelték a létszámokat, biztosították a tárgy felvételét. Azt viszont elismerték, hogy az ezzel kapcsolatos ügyintézés a beérkező rengeteg kérvény miatt a szokásosnál lassabb volt. De azt is valószínűnek tartják, hogy talán az érintett diákok nem a mintatanterv szerint haladtak, és ezért nehezebben tudták összeegyeztetni az órarendjüket. „Látva a problémás esetek számát, a BGE a tantárgyfelvételi rendszer további fejlesztésével igyekszik ezeket a következő félévtől minél inkább elkerülni” – tették hozzá.

„A tanév elején senki nem tudta megmondani, mikor lesznek a ZH-k”

A hallgatók a zsúfoltság mellett a zárthelyi dolgozatok (zh-k) és a vizsgák szervezésére is panaszkodtak. A BGE volt Külkereskedelmi Karának végzős Kereskedelem és Marketing szakos hallgatója azt írta: „Végzős hallgatóként engem már csak szakdolgozati követelmények körüli egyáltalán nem konzisztens kommunikáció érint, (határidők össze-vissza bejelentése a semmiből, a konzulensekkel sem kommunikálnak) de úgy gondolom a jelenleg kialakult helyzet nagyobb közfigyelemre ad okot”.

Hozzátette: „Az elsőéveseknek teljesen új a tantervük, ez azt jelenti, hogy a mi tantervünk tárgyai sorra szűnnek meg, ha valamiből megbukunk akkor fel kell vennünk az elsőévesek helyettesítő tárgyát, abból vizsgát tenni, majd tenni egy másik különbözeti vizsgát, hogy elismerjék nekünk a krediteket. Persze erről is csak most, év közben értesültünk, minden előzetes tájékoztatás nélkül, és a tanárok óva intenek minket ettől az eshetőségtől.”

Egy másik diák is a számonkérések körüli bizonytalanságot emelte ki:

„A tanév elején senki nem tudta megmondani, mikor lesznek a ZH-k. Most október elején járunk, és továbbra sem világos a pontos menetrend.”

Többen is megerősítették, hogy sem a tanárok, sem a diákok nem tudják, mikor és hogyan készüljenek a vizsgákra. Sőt némelyik tárgyból még azt sem tudja megmondani az oktató, hogy melyik anyagrészekből lesz a zh. „Csütörtök este van, és elvileg jövő héten lennének esedékesek a ZH-k. De van olyan oktató aki szerint csúszni fog 1 hetet, van, aki szerint mindenképp megírjuk jövő héten, sőt olyan oktató is volt aki azt hitte, hogy már túlvagyunk az első ZH-n” – írta egy diák lapunknak.

Ennek az is lehet az oka, hogy a zh-k egy részét áttették külön napokra, vizsgaállomásokra, azaz nem a gyakorlati órák idejében tartják meg őket. A diákok arra is panaszkodtak, hogy a központosítás miatt az oktatóknak kevesebb beleszólásuk van a zh-k időpontjába.

Az egyetem válasza szerint jelenleg is írnak a tanórákon zárthelyit a hallgatók. „A külön zárthelyikre használható idősávok természetesen szándékosan kerülik el a tanórákat, másként ez nem is lehetne.” De például levelező hallgatóknál a zárthelyik opcionálisak, azaz ezek nélkül is lehet vizsgázni.

Azt viszont elismerték, hogy a zárthelyik pontos időpontjainak meghirdetése némi csúszásban volt, miközben azokat minimum egy héttel a számonkérés előtt meg kell hirdetni. „Több ezer kurzusról van szó, nyilván lehettek olyanok, amelyeknél valamilyen hibákból nem a legszerencsésebben alakultak az első zárthelyi alkalmak, vagy az azokkal kapcsolatos tájékoztatások.”

Azt is írták, hogy a tantárgyak egy részének a zárthelyi dolgozatait valóban vizsgaközpontokban írják a hallgatók. Ezek beosztását a Hallgatói Szolgáltatási Iroda vizsgaközpontok beosztását készítő kollégái végzik, a kari-tanszéki vezetőkkel együttműködve.

Idén 28-an távoztak munkavállalói kezdeményezésre

A hallgatók szerint a helyzet annyira kiszámíthatatlan lett, és annyi a bizonytalanság, hogy több oktató is távozott az egyetemről. „A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy sok hallgató nem mer felszólalni vagy panaszt tenni, mert fél attól, hogy hátrányos helyzetbe kerülhet, vagy akár az egyetemről való eltávolítás veszélye fenyegeti. Sokan közülünk – köztük én is – már most fontolgatják, hogy más egyetemre mennek át” – írta az egyik diák.

Megkérdeztük az egyetemtől azt is, hogy hány oktató távozott az intézményből. A válaszuk szerint a mintegy 360 fős BGE oktatói állományából 2024-ben munkáltatói kezdeményezésre 16 fő, munkavállalói kezdeményezésre 13 fő távozott.

2025-ben eddig 20 fő munkáltatói, 28 fő munkavállalói kezdeményezésre hagyta el az egyetemet, illetve 8 nyelvtanár önkéntes távozási program keretében.

Az egyetem szerint a távozások egy részének semmi köze nincs az átalakításokhoz, azok csak a normális munkaerőpiaci mozgásokat takarják. „Kifejezetten a szervezeti átalakítások miatt valószínűsíthetően kevesen távoztak.” Válaszuk szerint sok eset még a Covid-járvány időszakából megmaradt „otthonról tanítás” lehetőségének, illetve az oktatás órarendi időpontjának oktatói megválasztási lehetőségének a szűküléséhez kapcsolódik.