A főispán és a polgármester közös sajtótájékoztatón jelentette be múlt kedden, hogy felújítanak egy 2,3 kilométer hosszú bekötőutat Békéscsabán. Izgalmas kérdés, hogy mit keresett ott a főispán, hiszen a vármegyei kormányhivataloknak semmi közük az útfelújításokhoz, legfeljebb hatósági ügyekben. Itt azonban nem erről van szó, és Takács Árpád nem is próbált titkot csinálni a politikai szándékból. Azt mondta: a régóta tervezgetett felújítás akkor kapott lendületet, amikor Orbán Viktor személyesen is megbizonyosodott az út rossz állapotáról az áprilisi látogatásakor.
Takács az utóbbi hónapokban feltűnően aktív lett Békés vármegye 1. választókerületében, szinte minden rendezvényen, falunapon és hivatalos ünnepségen ott van. Facebook-oldala szerint feltűnt a lencsési családi napon, a szabadkígyósi Puszta Feszten, a telekgerendási Kolbászgyúró Fesztiválon és a békéscsabai Garabonciás Napokon is. Márciusban vette át a Fidesz választókerületi elnöki posztját, miután a helyi országgyűlési képviselő, Herczeg Tamás bejelentette, hogy a ciklus végén nyugdíjba megy. „A feladat megtisztelő, a kihívás elfogadva!” – írta Takács, amikor a Karmelitában járt Orbán Viktornál.
A Fideszben fontos szerepük van a választókerületi elnököknek. Általában belőlük lesznek az országgyűlésiképviselő-jelöltek, de akadnak néha kivételek. Takács azt írta megkeresésünkre, hogy nem kapott még hivatalos felkérést.
„Jelenleg azokat a feladatokat látom el legjobb tudásom szerint, amelyekre megbízatást kaptam, ezért a jövőre vonatkozó találgatásokba nem szeretnék bocsátkozni”
– tette hozzá. Arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek a főispáni munkáját és a pártpolitizálást.
A főispáni feladatokat meglehetősen tágan értelmezi a jelek szerint. A Magyar Narancs írt arról, hogy júniusban Takács köszöntötte a pedagógusnapi ünnepség résztvevőit a választókerülethez tartozó Kétegyházán. A lap szerint még soha nem járt a kis település pedagógusnapi ünnepségén főispán, hiszen az oktatási ügyek soha nem tartoztak a kormányhivatal hatáskörébe.
A főispán is beszállt a Fidesz szórólapozásába
Nagyon úgy néz ki, nem Takács lesz az első és egyetlen főispán, aki aktivizálja magát a pártpolitikában, és a Fidesz országgyűlésiképviselő-jelöltjeként elindul a választáson. 2022-ben a Heves megyei kormányhivatalt vezető Pajtók Gábor lett a Fidesz egri képviselője, a józsefvárosi–ferencvárosi választókerületben pedig a budapesti kormányhivatal vezetője, Sára Botond volt a kormánypártok jelöltje.
„Nem akarok álszent lenni, jelenleg nekem van arra a legnagyobb esélyem, hogy jövő tavasszal megméressem magam” – mondta Vámos Zoltán, Vas vármegye főispánja az Ugytudjuk.hu-nak. Az alkotmánybírónak választott Hende Csabát váltotta a szombathelyi választókerület (Vas vármegye 1.) élén.
Nem sokkal a pártbeli kinevezése után, március elején indította el a Facebook-oldalát, ahol rögtön az első nap jó hírrel szolgált a szombathelyieknek: az ő személyes közbenjárására rendkívüli támogatást kap a csődközelbe került szombathelyi Haladás Vasutas Sportegyesület. Az sem épp egy klasszikus főispáni feladat, hogy kijárja a miniszterelnöknél a sportklub támogatását.
A Vas vármegyei főispántól korábban sem állt távol a politika: önéletrajza szerint a Fidesz Központi Hivatalánál kezdte karrierjét gyakornokként, később több minisztériumban is megfordult tanácsadóként, és két évig Szombathely korábbi fideszes polgármestere, Puskás Tivadar mellett volt kabinetvezető. Az Ugytudjuk.hu cikke szerint főispáni kinevezése után Vámos több olyan embert is magával vitt a kormányhivatalba, akik korábban a fideszes polgármester kabinetjében dolgoztak.
„Én a hivatalba a hivatali munkához keresek embereket, nem pedig politikai munkához”
– mondta a felvetésre Vas vármegye főispánja, aki az elmúlt hónapokban alaposan belevetette magát a pártpolitikába: részt vett a digitális polgári körök gyűlésén a Papp László Sportarénában, sőt már maga is alapított egy szombathelyi digitális polgári kört, ami a Fidesz egyik legfontosabb kampányeszköze lett.
„Ugyanabban a lakásban lakom 53 éve, soha el sem költöztem onnan. Ha megválasztanak, lokálpatriótaként tudok hozzátenni a közösségem életéhez. Ez az én ajánlatom” – mondta a Magyar Nemzetnek Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja, aki a kispesti választókerület (Budapest 8.) fideszes elnöke lett, és várhatóan ő indul el itt jövőre a kormánypártok színeiben.
A főispán 2010-ben egy rövid időre már belekóstolt a parlamenti munkába is, épp Kispestről nyert egyéni mandátumot. Egy évvel később aztán lemondott, mert kinevezték a Pest Megyei Kormányhivatal élére. Most visszatérne a nagypolitikába, és a kampányt már hónapokkal ezelőtt elindította. A napokban ő is megszórta a kispesti postaládákat a Fidesz szórólapjaival az állítólagos Tisza-adóról, a Facebook-oldala pedig tele van a Fidesz kampányüzeneteivel, illetve Magyar Péter és a Tisza Párt lejáratásával. Megkérdeztük tőle, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek a főispáni munkáját és a pártpolitikát, de nem reagált lapunknak.
A Kecskeméti Járási Hivatal vezetője, Cseh Tamás lett a Fidesz választókerületi elnöke Bács-Kiskun vármegye 2. körzetében, Kecskeméten és környékén. Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a változásra, ami már a Fidesz honlapján is megjelent. A választókerület regnáló képviselője, a fideszes Szeberényi Gyula Tamás nem erősítette meg lapunknak, hogy jövőre ne ő lenne ismét a jelölt. Szeptember elején ugyanakkor Cseh Tamással együtt adták át a Versenyképes Járások Program támogató okleveleit a Kecskeméti járás polgármestereinek, és hónapok óta látványosan építik a helyi médiában a hivatalvezetőt. Ott volt például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) új vállalkozásfejlesztési irodájának átadóján, és a Homokbányai Családi Napon is ő mondott köszöntőbeszédet.
Törvényileg oké, de nem szabad visszaélni vele
Jó kérdés, hogy miként tud pártatlan és elfogulatlan maradni egy kormányhivatali vezető, ha közben egy párt színeiben kampányol.
„A kormányzati igazgatásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályai egyértelműek, a főispánok, járási hivatalvezetők és kormánytisztviselők mindenkor a rájuk vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartva járnak el” – válaszolta az összeférhetetlenségről szóló kérdéseinkre a kormányhivatalokat felügyelő Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. Arra már nem tértek ki, hogy milyen módon tudják garantálni a főispánok pártatlan, elfogulatlan munkáját, ha közben a kormánypárt színeiben kampányolnak.
A minisztérium által hivatkozott jogszabály szerint a főispánok nem lehetnek országgyűlési, európai parlamenti, illetve önkormányzati képviselők és polgármesterek. Ha megválasztják őket, akkor meg kell szüntetniük az összeférhetetlenséget, azaz le kell mondaniuk valamelyik posztról. Az aktív és passzív választójogukat ugyanakkor semmilyen módon nem korlátozza a törvény, azaz választhatnak és jelöltként indulhatnak választáson.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója arról beszélt lapunknak: az Európai Unión belül már az is erős jogkorlátozásnak számít, hogy Magyarországon több szakmát is kizártak a pártpolitikából, például a rendőrök, a bírók, az ügyészek nem léphetnek be politikai pártba. Nem tartaná jó iránynak, ha még a választójogot is korlátoznák. „Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget, hogy elinduljon a választáson, és éljen a jelölteket megillető jogokkal, a politikai nézete miatt pedig senkit nem érhet diszkrimináció.”
A TI jogi igazgatója szerint egy jól működő demokráciában és jogállamban nem kelt bizalmatlanságot és visszatetszést, ha egy főispán vagy egy bíró belép egy pártba, Nyugat-Európában jócskán találni erre példát.
„A foglyul ejtett állam rendszerében azonban semmi nem garantálja, hogy elfogulatlan marad a hivatali munkája során is.”
Magyarországon történelmi okai vannak annak, hogy több közszolgálati szakmát kizártak a pártpolitikából, mondta Ligeti. Az 1867-es kiegyezés óta van egy olyan törekvés, hogy a közvetlen politikai hatalom mellett legyen egy teljesen leválasztott, kizárólag szakmai alapon elkötelezett, professzionális közigazgatási rendszer állandó apparátussal. Ő úgy látja, hogy ez valójában soha nem valósult meg Magyarországon, de a történelmi mélypont a szocializmus volt, amikor teljes mértékben összefonódott az állam és a párt. A rendszerváltás után ezek szétválasztása érdekében a közhatalmat gyakorlók egy körét kizárták a pártpolitikából. Önmagában ez még nem oldotta meg a problémát Ligeti szerint, hiszen például Polt Péter sem volt a Fidesz tagja legfőbb ügyészként, mégis, lépten-nyomon tetten érhető volt az elfogultság és pártosság a munkájában.
A TI jogi igazgatója szerint a NER az állam működése szempontjából visszafordult a Kádár-rendszer irányába, hiszen ma ugyanúgy megfigyelhető a közhatalom és a kormányzó párt, vagyis a Fidesz összefonódása. Éppen ezért „szinte mindegy is, hogy egy-egy kiemelt közszereplő esetében teljesülnek-e az összeférhetetlenségi követelmények, a NER által kinevezett állami csúcsvezetőkről ma már senki nem feltételezi, hogy a munkájukat a közjó érdekében és valóban elfogulatlanul végzik”.
A közigazgatási hivatalok 2011-es átalakítása után létrejött vármegyei kormányhivatalok erősen kötődnek a mindenkori kormányhoz. Vezetőjét, a főispánt a miniszterelnök nevezi ki, és politikai vezetőként politikai szolgálati jogviszonyban áll. Ez a státusz pedig nem zárja ki azt sem, hogy párt tagja legyen, és akár párttisztséget viseljen. „A jóhiszemű megközelítés az, hogy ezzel a jogalkotók is elismerték, hogy a főispánok státuszukban közelebb állnak a miniszterekhez, akik egyszerre egy szakterület irányítói és politikusok. A rosszhiszemű megközelítés pedig az, hogy pont ezzel mentesítik a főispánokat a közszolgálati függetlenség követelménye alól” – mondta a Telexnek Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.
A politikai szolgálati jogviszony lehetővé teszi a főispánoknak, hogy más kormányhivatali dolgozókkal, köztisztviselőkkel és közszolgálati dolgozókkal ellentétben párt érdekében tevékenykedjenek. Döbrentey szerint ugyanakkor
a kormányhivatali pozíciót és apparátust nem szabad pártpolitikai célokra felhasználni.
A jogszabályok alapján a főispán nem nyomtathatja ki például a választási szórólapjait a kormányhivatal nyomtatójával, és nem utasíthatja a kormányhivatali dolgozókat, hogy vegyenek részt a kampányban. „Ennél szofisztikáltabb módszereket használnak: például az állami intézmények úgy kommunikálnak, hogy az a kormánypárt szempontjait és érdekeit jeleníti meg” – mondta Döbrentey.
A cikkünk elején említett békéscsabai útfelújítás ugyanakkor arra mutat rá, hogy ma már sok esetben teljesen összefonódik az állam, a kormány és a kormánypárt. Itt sem tisztázták, hogy Takács Árpád milyen tisztségében volt jelen a sajtótájékoztatón: főispánként vagy a Fidesz választókerületi elnökeként. A következő hónapokban várhatóan még jobban összemosódnak ezek a szerepek.
Ennek megágyaz a választási eljárásról szóló törvény egy rendelkezése is, amely alapján nem minősül választási kampánynak az állami szervek „jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”. A TASZ jogásza szerint gyakran igen széles körben értelmezik, hogy mi tartozik az állami szervek feladat- és hatáskörébe. Erre hivatkozva küldenek az oltási regisztráció során megadott emailcímre kormányzati reklámokat, vagy indít a kormány közpénzen, az állami infrastruktúra segítségével nemzeti konzultációt. Ez a választás tisztaságát is rontja, hiszen olyan csatornákon tudják eljuttatni a kormánypárt kampányüzenetét a választókhoz, ami más pártnak nem áll a rendelkezésére, és ehhez költségvetési forrásokat használnak fel, ami az állami semlegesség súlyos sérelme.
Döbrentey arról beszélt: a kormányhivatalok a rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el, és a jogszabályok alapján kell végezniük a feladatukat. A főispánok aktív pártpolitikai tevékenysége azonban azt a szubjektív érzést keltheti sok emberben, hogy a vezető politikai kötődése miatt nem azonos mércével és pártatlanul járnak el a hatóságok minden ügyben, ez pedig végső soron „a közszolgálatiság eszméjét is negatívan érintheti”.
