A magyar társadalom többsége elutasító a kormányhoz köthető gazdasági elit felhalmozásaival szemben. A közvélemény nagy többsége nem tartja helyesnek, hogy a közbeszerzésekkel egy szűk, kormányközeli kör jelentősen meggazdagodott – derül ki az aHang megbízásából augusztus végén és október elején készített, két országos, reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az elemzést, az adatok értelmezését az aHang végezte, a 21 Kutatóközponttól rendelték meg az adatokat.
Az augusztus végén feltett első kérdés az volt, hogy „Az Orbán-kormány alatt néhány vállalkozó jelentősen meggazdagodott, nem kis részben a közbeszerzéseknek köszönhetően. Ön ezt helyesnek gondolja?” Itt tízből csaknem heten (69 százalék) helytelenítették a jelenséget, és mindössze 12 százalék tartotta helyesnek. A bizonytalanok aránya 17 százalék volt.
Az október eleji mérésben a kérdés megfogalmazása finomodott, és már két értelmezési keretet is adott: „Egyesek szerint helyes, hogy a kormány a nemzeti tőkésosztályt erősíti. Mások szerint helytelen, hogy a kormány saját emberei gazdagodnak meg ilyen mértékben.” A válaszadók 62 százaléka inkább a második állítással, azaz a kritikus megközelítéssel értett egyet, és mindössze 14 százalék támogatta a kormányérvelést a „nemzeti tőkésosztály” építésének helyességéről. A bizonytalanok aránya 24 százalékra nőtt, ami arra utal, hogy ha a kérdés a kormány saját nyelvezetét is tartalmazza, akkor többen válnak óvatosabbá vagy kiváróvá.
A második, augusztusi kérdés már cselekvést is társított a véleményhez: „Ön szükségesnek tart-e vagyonosodási vizsgálatot az esetükben?” Itt 72 százalék igennel válaszolt, mindössze 11 százalék mondott nemet, és 17 százalék nem tudott állást foglalni. A vagyonosodási vizsgálatot a diplomások 77 százaléka, az alapfokú végzettségűek 68 százaléka támogatja. A fővárosban a támogatottság 85 százalék, a falvakban 71 százalék. Pártpreferencia szerint is megnézték az eloszlást:
míg a Fidesz-szavazók 41 százaléka is szükségesnek tartja a vizsgálatot, és csak 33 százalék utasítja el, addig a Tisza Párt és az ellenzéki szavazók körében a vizsgálatpárti arány 90 százalék fölötti.
Demográfiai bontásban a fiatalabb korosztályok a legkritikusabbak: a 18–39 évesek körében 80 százalék fölött van a vizsgálatot támogatók aránya. A legidősebbek körében némileg kisebb az elutasítás, de még itt is többségi (68 százalék). A nők körében több a „nem tudom” válasz, de az elutasítási arány náluk is magas.
Október elején a kérdést már úgy tették fel, hogy egyesek szerint helyes a nemzeti tőkésosztályt erősítenie a kormánynak, mások szerint helytelen, ön melyik véleménnyel ért inkább egyet? Tehát kivették a cselekvést a kérdés mögül. Itt az látszott, hogy a kérdésfeltevés hatására valamivel csökkent az elutasítás mértéke mindegyik korosztályban: a 18–29 éves korosztály 77 százaléka értett egyet azzal, hogy helytelen, ha a kormány saját emberei gazdagodnak meg ilyen mértékben. A 65+ korosztályban 54 százalék volt ez az arány.
Ez a kutatás szerint jól érzékelteti, hogy milyen nyelvi keretek aktiválnak vagy tompítanak reakciókat.
Azt írják, összességében a kérdések együtt kirajzolják, hogy a kormányhoz kötődő gazdagodások a magyar közvélemény egyik legszélesebb körben elutasított jelenségei közé tartoznak, és az ebből fakadó elszámoltatási igény politikai hovatartozástól, nemtől, lakóhelytől és iskolázottságtól függetlenül jelen van a társadalomban.
A közvélemény-kutatást az aHang megrendelésére a 21 Kutatóközpont végezte el. A hibrid adatfelvétel 2025 augusztus 27. és 31. között, valamint 2025. okt 4. és 10. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.
