Meglepő vendég tűnt fel a kormányközeli Bayer Construct Zrt. új Bosnyák téri beruházásának, a Zenit Corso pláza október 16-i átadóján. A kerület polgármesterét, Rózsa Andrást nem hívták meg, de az elődjét, Horváth Csabát igen. A volt MSZP-s politikus Tiborcz István korábbi üzlettársával, Balázs Attilával és Borbély Ádámmal, a Fidesz volt zuglói polgármesterjelöltjével együtt vágta át a szalagot, és a megnyitón beszédet mondott Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke is.
Horváth a Telexnek azt mondta, hogy mint volt polgármestert hívták meg, de információink szerint ennél szorosabb a kapcsolata a nagy lakossági tiltakozást kiváltó zuglói gigaberuházás építőjével. Több forrásunk is arról számolt be, hogy
Horváth Csaba az elmúlt hónapokban a Bayer Construct Zrt. hivatalos tárgyalódelegációjának tagjaként járt a XIII. és a XV. kerületi önkormányzatok vezetésénél a cég helyi beruházásairól egyeztetni.
Ezt megerősítette lapunknak Ladányi Zsolt, a XIII. kerületi önkormányzat sajtó- és kommunikációs referense, valamint Gyurkó Dániel XV. kerületi alpolgármester is. Utóbbi részt vett az egyik tárgyaláson, az azonban nem derült ki számára, hogy pontosan mi volt Horváth szerepe a Bayer csapatában.
Talán az lehetett a korábbi polgármester feladata, hogy közvetítsen a két kerületben beruházó NER-közeli cég és az ellenzéki vezetésű önkormányzatok között. A XIII. kerület polgármestere Horváth régi párttársa, Tóth József, a Zuglóval szomszédos XV. kerületet pedig a DK-s Cserdiné Németh Angéla vezeti, aki korábban szintén az MSZP-ben politizált.
A volt zuglói polgármester megkeresésünkre azt mondta: nem alkalmazottja a Bayer Construct Zrt.-nek vagy a cégcsoport más egységének, arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy más formában szerződésben áll-e a céggel. Szerinte nem tartozik senkire, hogy mivel foglalkozik, a közéleti tevékenységét tavaly szeptemberben lezárta, és már nem tekint magára közszereplőként. Kerestük Balázs Attilát, a Bayer Construct Zrt. tulajdonosát és igazgatóját is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált a levelünkre.
Horváth új szerepe azért is érdekes, mert korábban többen azzal vádolták, hogy zuglói polgármesterként az önkormányzattal vitában álló Bayer érdekeit képviselte a kerületi beruházásnál.
A cég évekkel ezelőtt kezdett nagy építkezésbe a Bosnyák tér mellett: irodaházakat, lakóépületeket és plázát terveztek. A projektet az állam nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette, és alig több mint két év alatt hét olyan kormányhatározatot hoztak, amelyekkel igyekeztek jobb helyzetbe hozni a Bayert, és mentesíteni a helyi építési szabályok alól. Az építkezést az elejétől fogva nagy tiltakozás fogadta: a kerületiek a megnövekedett forgalomtól, a környezeti terheléstől és a környék jellegének radikális átalakulásától tartottak.
A Bayer később változtatott a koncepción, és az eredeti terveknél jóval kevesebb lakást, és sokkal több irodát akartak. Mint kiderült, nem véletlenül döntöttek így, nem sokkal később ugyanis az állam 244 milliárd forintért megvette az épülő irodaházakat a cégtől, ahova a tervek szerint állami intézményeket, minisztériumokat költöztetnek majd. Az adásvételi szerződést Hadházy Ákos perelte ki, és ebből az derült ki, hogy az állam csak akkor fizet a Bayernek, ha megkötik a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal. Ez a kötelem azóta állítólag kikerült a szerződésből.
A településrendezési szerződés tárgyalása hosszú évek óta tart, és máig nem sikerült megállapodni. Horváth korábbi képviselőtársai a tárgyalások során úgy érezték, hogy a polgármester a kerület számára előnytelen szerződést kötne a beruházóval. Dienes János, Zugló volt főépítésze többször is negatív szakvéleményt írt a Bayer gigaberuházásáról és a szerződéstervezetekről, mert nem érezte értékarányosnak azokat. Szerinte emiatt menesztették Horváth Csaba parancsára, és elbocsátása miatt munkajogi pert indított. Később a Válasz Online-on megjelent cikkében úgy fogalmazott, hogy az MSZP-s polgármester „egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen úgy, hogy az kizárólag a beruházónak lett volna előnyös, az önkormányzatnak pedig súlyosan hátrányos”.
Az elmúlt években több összeget is emlegettek, amit a Bayer fizetne az önkormányzatnak az eredeti szerződésben vállalt városközpont és szakrendelő építése helyett. A testület egyik verzióról sem szavazott, Horváth ugyanis az ülés kezdete előtt inkább visszavonta a javaslatát, miután felmérte, hogy azt a koalíciós partnerei nem támogatnák. A Bayer Construct utolsó ajánlata 2023 nyarán nettó 2,95 milliárd forintról szólt, miközben a Népszava cikke szerint a hatósági értékbecslő nettó 8,2 milliárdra becsülte az önkormányzatnak korábban ígért közösségi fejlesztések bruttó összértékét. Horváth a 2,95 milliárd forintos összeget valamiért nem vitte be a testületnek szavazásra, hanem saját hatáskörben visszautasította.
A 24.hu cikke szerint a zuglói képviselő-testület 2022 nyarán egy határozatban felszólította a polgármestert és a jegyzőt, hogy készítsenek beszámolót arról, hogy a Bayer zuglói projektcége maradéktalanul eleget tett-e a szerződésben foglaltaknak, és készítsék elő az ügyben a bírósági eljárás megindítását. A határozat szerint a szükséges dokumentumokat legkésőbb 2022. szeptember 30-ig kellett volna a közgyűlés elé terjeszteni, ám Horváth ezt a 2024-es távozásáig nem tette meg.
Az MSZP politikusa tavaly júniusban kikapott a polgármester-választáson a momentumos Rózsa Andrástól, aki lapunknak arról beszélt: az októberi hivatalba lépése után pár héttel leült tárgyalni Balázs Attilával a településrendezési szerződésről. Hamar kiderült, hogy nagyon eltérnek az álláspontjaik, az új kerületvezetés jóval több pénzt kért volna a Bayertől. Rózsa szerint Balázs Attila a tárgyalások egy pontján közölte, hogy ő lezártnak tekinti a projektet, és nem fog fizetni az önkormányzatnak. A kerületvezetés ezért hamarosan kártérítési pert indít a cég ellen.
