A Békemeneten több idős és vidéki ember vett részt, a Nemzeti Menet vonulói között viszont több volt a diplomás, és a résztvevők itt kevésbé voltak elégedettek a demokráciával – ez derült ki abból a felmérésből, amit az ELTE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Kutatóintézete csinált az október 23-i két menet résztvevői között.
A felmérés módszertana a következő volt: 69 kérdezőbiztos a két meneten kérdőívet töltetett ki a vonulókkal, hogy feltárják a résztvevők társadalmi hátterét. A Békemeneten 1125, a Nemzeti Meneten 886 embert kértek fel a válaszadásra. Utóbbin azért kevesebbet, mert a magyarázat szerint a kérdezőbiztosoknak kevesebb idejük volt: a Nemzeti Meneten rövidebb ideig tartott a gyülekező, és a tömeg sűrűsége miatt lassabban is tudtak mozogni. A megkérdezett emberek többségének egy hosszabb, online kérdőívet kellett kitölteniük.
A most publikált gyorsjelentés nem erre épül, hanem a helyszíni gyors interjúkra, amikből jóval kevesebb volt: a Békemeneten 143 emberrel, a Nemzeti Meneten 196-tal készítettek ilyet.
Ezek alapján a következő megállapításokat tették: mind a két meneten a férfiak voltak többségben; a Békemeneten 62 százalék volt az arányuk, a Nemzeti Meneten pedig 58 százalék. A fiatalok inkább a Nemzeti Menetre mentek, miközben a Békemenet résztvevőinek 48 százalékát a 60 évnél idősebbek tették ki.
Bár az iskolai végzettségben a két menet közötti különbség nem jelentős, a Békemeneten valamivel magasabb arányban vettek részt alacsonyabb végzettségűek (legfeljebb 8 osztályt végzett szakmunkások, szakiskolai végzettségűek), és alacsonyabb arányban az egyetemi diplomával rendelkezők. A Békemeneten résztvevők 37 százalékának volt egyetemi diplomája, míg a Nemzeti Menet résztvevőinél ez 48 százalék volt.
A lakhelyben már nagyobb különbségek voltak. A Békemenet résztvevőinek mindössze egyharmada (35 százaléka) volt budapesti, 21 százaléka pedig községből érkezett, a Nemzeti Menet vonulóinak viszont több mint fele (54 százaléka) volt fővárosi, és csak 6 százaléka lakik községben.
A felmérésben azt is megkérdezték a résztvevőktől, hogy mikor döntötték el, hogy kimennek a két menetre. Az eredmény: a békemenetesek 68 százaléka már legalább egy hónappal korábban eldöntötte ezt, a Nemzeti Menet résztvevőinek viszont csak a fele (50 százaléka), emellett 9 százalékuk csak aznap, azaz október 23-án döntött úgy, hogy kimegy Magyar Péter menetére. A jelentés ezt azzal magyarázza, hogy a békemenetesekben nagyobb volt az elkötelezettség, de mivel sokan vidékről érkeztek, az utazást időben meg kellett szervezniük.
A politika iránti érdeklődésben nagyon nagy különbség nem volt a két tábor között: a békemenetesek 62 százaléka, a Nemzeti Menet résztvevőinek pedig 52 százaléka vallott úgy, hogy nagyon érdekli őket a politika.
De a magyarországi demokrácia állapotával már nem ugyanannyira elégedettek. Míg a fideszes Békemenet résztvevőinek 81 százaléka nagyon elégedett vele, a Nemzeti Menet vonulóinak 66 százaléka nagyon elégedetlen.
A két vonulás adatait végül a 2021–2022-es megmozdulásokkal is összevetették, mivel 2021 októberében és 2022 márciusában is egy időben volt fideszes és ellenzéki demonstráció. Itt arra jutottak, hogy a mostani Békemenet résztvevőinek összetétele nagyjából ugyanilyen volt nem, életkor és lakhely szerint, csak most már jóval kevesebb volt rajta a diplomás. A 2022-es választások előtt a Békemenet résztvevőinek 51 százalékának volt felsőfokú végzettsége, most már csak 37 százalékának, de közben a középfokú végzettséggel rendelkezők többen lettek.
Mivel korábban még nem létezett a Tisza Párt, és Magyar Péter még nem volt a közéletben, a Nemzeti Menetet a 2021-es összellenzéki demonstrációval hasonlították össze. Ezek alapján csökkent a 60 évesnél idősebb korosztály aránya, de megnőtt a középkorú korosztály részvétele. És itt is nőtt a középfokú végzettségűek aránya. Emellett most kevesebb volt a fővárosi résztvevő, és többen érkeztek a megyeszékhelyekről, kisebb városokból.
Mi ott voltunk az idei Békemeneten és Nemzeti Meneten, összefoglaló-magyarázó videónkat alább nézheti meg:
