A Suzuki lyukas padlólemezén le lehetett látni az aszfaltra: egy normális országban ennek az autónak rég nem lenne rendszáma
Bár a magyar autóállomány átlagos kora kevesebb mint 16 év, az ország nyugati megyéiben és a fővárosban ennél akár 1,5-2 évvel fiatalabb, a keleti országrészben viszont inkább 17-18 éves autók a jellemzők. Nem kizárólag az évek száma határozza meg egy autó műszaki állapotát, de ez mégis megfelelő tájékozódási pont, mert több tízezer olyan tizenéves, huszonéves példány van forgalomban, amelyeket egy szerencsésebb gazdasági helyzetben lévő országban rég elbontottak volna. Az elzártabb településeken élők közül sokaknak az autó az egyetlen kiszámítható közlekedési eszköz, és olykor ehhez a kényszerűséghez alkalmazkodik a vizsgarendszer.
A Nyíregyháza közelében élő, félállásban autókereskedőként tevékenykedő Tamás közelről látja a közlekedési szegénység autós vonatkozásait. Mint mesélte, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében ma is sokan keresik a kilencvenes évek slágertípusait, a régi Opel Astrákat és Suzukikat, vagy a korabeli VW Golfokat. Rengeteg olyan vevővel találkozik, akik havi 350-400 ezer forintért dolgoznak egy közeli gyárban, és legfeljebb 500-600 ezer forintért válogatnak a Marketplace-en, a Használtautó.hu-n, illetve a többi hirdetési portálon.
Az üzlet fizetésnaptól, tehát jellemzően a hónap ötödik napjától pörög, a hónap közepén megáll. Bár a kispénzűek műszaki vizsgától műszaki vizsgáig keresnek megfelelő járművet, ám nem ritkán ezalatt a két év alatt is olyan magas javítási költségekkel szembesülnek, hogy azonnal továbbadják az autót. A szomorú roncskeringő optimális esetben elvezetne a végelgyengülésben lévő autók természetes kiválasztódásához, a gyakorlat viszont egészen más.
A kárpit alatt hiányzik a karosszéria
Tamás nem számított csodára, amikor néhány hete 135 ezer forintot fizetett egy 2003-as évjáratú Suzuki Altóért, de úgy gondolta, hogy alapos takarítás és rutinkarbantartás után továbbadja. Amikor kiszerelte a Suzuki hátsó ülését és a kárpitját, megdöbbentő állapotban találta a padlólemezt a hátsó ülés és a bal oldali küszöb találkozásánál.
Az erről készült Facebook-videó szerint a 22 éves autó karosszériája a bal hátsó kerék és a futómű bekötési pontjainak környékén teljesen elrohadt, az itt futó merev fékcsövek szintén rozsdásodnak. Csak azért nem mozdult el a helyéről a hátsó tengely, mert valaki előzőleg egy fémlemezzel szakszerűtlenül rögzítette.
A felvételek alapján egyértelmű, hogy a Suzuki hosszú ideje rohad, ezért kíváncsiak voltunk, mi látható ebből az ingyenes Jármű Szolgáltatási Platformon. A rendszám alapján lekért adatlap szerint legutóbb 2024. január 19-én járt időszakos műszaki vizsgán. Ekkor 285 ezer kilométer volt benne, és a vizsga érvényességi ideje csak jövő februárban jár le, mivel a Suzukit alkalmasnak találták arra, hogy részt vegyen a forgalomban.
Ez történt két évvel korábban is, pedig nem kezdődő korróziós folyamatról van szó. Ilyen mértékű rozsdásodáshoz konzervatív becslés szerint legalább két-három vizsgányi idő, vagyis 4-6 év szükséges. A vizsgák helyszínét nem jelzi a lakossági rendszer, de a varázstükör túloldalán, a kormányhivatalokban részletesebb információkat láthatnak az ügyintézők.
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet vizsgakövetelményeket tartalmazó mellékletében számos helyen említik a korróziós problémákat. Bár a lehetséges hibákat három kategóriába sorolták, a rozsdásodás sokszor az azonnali bukást eredményező komoly, illetve a jármű forgalomból való kitiltásával járó veszélyes hibának számít. Az előbbi esetben két hónapja van az autó gazdájának arra, hogy kijavítsa a hibát és újravizsgáztassa az autót, az utóbbiban pedig már ki sem hajthat vele a vizsgabázisról. A jogszabály tehát nem engedékeny.
A probléma része a használtautó-vásárlók hibáztatása
Egy hét alatt több mint hatszázezren látták Tamás videóját, amelyben segítséget kért a Suzukinál feltételezett visszaélések felderítésére. Sokan őt hibáztatják, hogy kereskedő létére miért nem szúrta ki a rohadást a kasznin, mások pedig azt kérdezték tőle, hogy milyen állapotú autóra számított ilyen kevés pénzért. Valójában mindkét megközelítés a probléma része, hiszen a többségtől nem elvárható, hogy másszon be a kiválasztott autó alá a fizetés előtt, ahogy az sem, hogy vegye ki a padlókárpitot a rozsda után kutatva.
Ezt a vizsgabiztosoknak kellene megtenniük, és akkor nem is lennének kint a piacon a legrosszabb állapotú autók. A másik lehetőség a vásárlást megelőző szakszerű állapotfelmérés, aminek fontosságát az Autónyomozók című sorozatunkban mutatjuk be rendszeresen. Csakhogy olvasónk szerint Kelet-Magyarországon nagyon nehéz ehhez megfelelő szakembert vagy szervizt találni, az utazó állapotfelmérők pedig komoly kiszállási díjat számolnak fel a szolgáltatás 20-30 ezer forintos árán felül, ha nem a főváros környékén kell megnézniük egy autót.
A felvételt megnézte egy neve elhallgatását kérő külső közigazgatási szakértő is, aki szerint az eset rávilágít arra, hogy a magyarországi műszaki vizsgarendszer nem látja el a feladatát. Mint hozzátette, tapasztalatai szerint ilyen autók naponta kapnak friss műszakit az ország számos pontján, aminek több oka is van. Az időszakos vizsgáztatással foglalkozó közel 1400 független vizsgaállomást elvileg a vármegyei kormányhivatalok ellenőrzik, de kétévente a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) által felügyelt auditáláson is meg kell felelniük, hogy tovább végezhessék ezt a tevékenységet.
A szakértő szerint a vizsgáztatáshoz használt Közúti Központi Informatikai Rendszer (KÖKIR) az utóbbi évek módosításai ellenére változatlanul kijátszható, és bár a kormányhivatalok gyanú esetén bármikor megállíthatják a vizsgafolyamatot, majd ellenőröket küldhetnek a helyszínre, ez valójában ritkán történik meg. Forrásunk szerint megyénként legfeljebb maximum 8-10 hatósági ellenőr jut ötven-száz, Budapesten és Pest vármegyében pedig több mint 150 vizsgaállomásra, másrészt ugyan a vizsgaállások be vannak kamerázva, a kamerák képe alapján nem lehet minden visszaélést kiszúrni.
Mit kell ellenőrizniük a vizsgabiztosoknak?
A szakszerű vizsga része az úgynevezett alsó vizsgálat is. Ilyenkor ellenőrizni kell a járműtest és az alváz állapotát, a futómű elemeinek jobbra-balra mozgatásakor pedig azt ellenőrzik, hogy nem lóg-e rendellenesen a felfüggesztés a bekötési pontokon, illetve a rezgéscsillapító elemeknél.
A rendszert a visszaélések szankcionálására is felkészítették, de az erre vonatkozó szabályok összetettek. Egy-egy eljáráson belül akár 130 ezertől 1,3 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot is kiszabhat a kormányhivatal a szabálytalankodó vizsgaállomásra, sőt, a vizsgán átengedett rossz állapotú autók utólag feltárt hibáiért egyenként akár 250 ezer forint büntetést kaphatnak a cégek. Ez a Suzuki esetében milliós büntetést jelentene.
A hatóság akár felfüggesztheti a vizsgabiztos engedélyét, ennek időtartama súlyosabb esetben akár 30 nap lehet, ami a vizsgabázisnak is jelentős bevételkiesést okoz. Amikor pedig akár a vizsgabázis, akár a vizsgabiztos engedélyét néhány éven belül többször is felfüggeszti, a hatóság évekre eltilthatja őket tevékenységüktől.
A szakértő szerint a Tamás videójában szereplő Suzuki esetében nem kérdés, hogy a rendeletben szereplő hibalehetőségek értékelési táblázata alapján veszélyes hibáról van szó, amit kellő körültekintés esetén bármelyik vizsgabiztosnak fel kellett volna fedeznie.
Az Alto küszöbvonalában látható hosszanti korróziót a szervizaknában állva nehezebb felfedezni, de nem lehetetlen, a villás emelővel dolgozó műhelyekben viszont képtelenség nem észrevenni egy ekkora folytonossági hiányt. A megkérdezett szakértők ezért egyetértenek abban, hogy a Suzuki ügyében felmerül a vizsgabázis és a vizsgabiztos felelőssége, de ennek megállapítása a kormányhivatal feladata.
Kérdéseket küldtünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kormányhivatalnak, egyúttal elküldtük az olvasónk által megosztott videót. Szerettük volna megtudni, mit tehet Tamás, miután felfedezte, hogy érvényes műszaki vizsgával adtak el neki egy közúti közlekedésre alkalmatlan autót, kapott-e bejelentést az ügyről a kormányhivatal, illetve hogy milyen rendszeresen ellenőrzik a megyében működő független vizsgaállomásokat a visszaélések kiszűrése érdekében.
Kormányhivatal a Telexnek: soron kívüli ellenőrzés lesz az érintett vizsgaállomáson
A válaszban azt írták, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal folyamatosan végez eseti és átfogó ellenőrzéseket az illetékességi területén működő műszaki vizsgáló állomásokon, ami érinti a vizsgabiztosokat is. Az ellenőrzések jellemzően szúrópróbaszerűen történnek, és a vizsgaállomások megfelelőségére, illetve a vizsgálat időpontjában vizsgázó járművekre is kiterjednek. A kormányhivatal Tamás videója alapján soron kívüli ellenőrzést rendel el az érintett vizsgáló állomáson, írták a Telexnek.
Mint a válasz folytatásából kiderült, olvasónk maga is bejelentést tehet a hivatalnál a Suzuki rossz műszaki állapota miatt, majd ezután közigazgatási eljárást indítanak. Ennek részeként többek közt felmerülhet az autó korábbi tulajdonosának vagy üzembentartójának felelőssége is a szakszerűtlen javítások miatt. A vizsgálat végén állapítja meg a hivatal, hogy a Suzuki valóban alkalmatlan volt-e a közúti forgalomban való részvételre az előző vizsga időpontjában. A kormányhivatal azzal zárta a Telexnek adott tájékoztatást, hogy mivel az adásvétel két magánszemély közt jött létre, a köztük felmerülő esetleges jogvitával bírósághoz fordulhatnak.
Lehet-e bűncselekmény az életveszélyes autók vizsgáztatása?
Felmerül a kérdés, hogy nem követett-e el bűncselekményt az a vizsgabiztos, aki ebben az állapotban átengedte a Suzukit a vizsgán? Vágány Tamás ügyvéd elképzelhetőnek tartja, hogy egy ilyen eset kimeríti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását, akár bűntettként is, de ez elsősorban attól függ, hogy szándékosan szegett-e szabályt a vizsgabiztos vagy sem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy önmagában nem minden szabálytalanság bűncselekmény, mert ez függ a körülményektől is. A vizsgabiztosnak vagy szerelőnek adott esetben nemcsak a veszélyhelyzet előidézése róható fel, hanem az is, hogy ezt nem akadályozta meg.
Ezért tehát az ügyvéd szerint, ha a vizsgabiztos a hanyagsága miatt nem észlelte, hogy a Suzuki ilyen mértékben rohad, és a korrózió miatt meggyengült karosszéria csökkent védelmi képessége egy baleset veszélyét fokozza, a következményeit pedig súlyosbítja, akkor megállapítható lehet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés valamely formája. Az absztrakt veszélyhelyzet azonban nem elegendő a büntetőjogi felelősségre vonáshoz, vagyis ehhez kevés a puszta tény, hogy a Suzuki Alto futóművét csupán egy utólag odacsavarozott fémlemez tartotta a helyén, amikor Tamás megvásárolta az autót, tette hozzá az ügyvéd.
A történet vége: miután olvasónk eldöntötte, hogy nem adja tovább a kiterjedt korrózió miatt gazdaságosan nem javítható Suzukit, eladta belőle a motort, a fényszórókat és még néhány értékes alkatrészt, a maradékot pedig leadja a Mohu felügyelete alatt álló közeli hulladéktelepnek. Szerinte a probléma része az is, hogy a cég kilónként akkor is csak 65 forintot ad a roncsokért, ha azokban még bőven van használható alkatrész, amellyel meg lehetne javítani egy más tekintetben korrekt állapotú öreg autót.
