Elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert a Magyar Államkincstár a szolidaritási hozzájárulás ügyében – számolt be a Népszava a szolidaritási hozzájárulás sorsáról, amely miatt Karácsony Gergely már többször is megkongatta a vészharangot. A lap azt írja, hogy a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat a csütörtöki tárgyaláson és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye.
Darák Péter bíró az ítélethirdetéskor azt mondta, hogy „az Alkotmánybíróság korábban ugyan elutasította a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogi panaszát, de ítéletében lényeges sarokpontokat határozott meg. Többek között kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás összeg levonását meg kell előznie egy tisztességes, érdemi, az érintettet is bevonó közigazgatási eljárásnak. A tájékoztató levelek kiadása, a beszedési kérelem benyújtása nem egyenlő ezzel. A Fővárosi Törvényszék ítéletében döntően az AB döntésére hivatkozva jutott arra, hogy ezeket a tájékoztatókat nem létezőnek kell tekinteni, a beszedési megbízásokat pedig meg kell semmisíteni.”
A 2023-as szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvita előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd kamatot a főváros számlájáról, a pert még 2023-ban indította a főváros. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, de közben az Alkotmánybíróságon is járt, de nem találtak alkotmányjogi problémát, a Kúria azonban a fővárosnak adott igazat.
Júniusban derült ki, hogy helyt adott a bíróság a főváros azonnali jogvédelmi kérelmének, a döntés alapján a Fővárosi Törvényszék a peres eljárás befejezéséig megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy szolidaritási hozzájárulás címén őszig beszedési megbízást nyújtson be.
Karácsony Gergely májusban kért azonnali jogvédelmet a bíróságtól annak érdekében, hogy az állam ne vonhassa le a számlájukról a szolidaritási hozzájárulást. Karácsony akkor azt mondta: amennyiben pedig nem kapnak jogvédelmet, nem tudják tovább finanszírozni a saját közszolgáltatásaikat. A jogvédelemmel és néhány költségvetési módosítással Budapest végül átvészelte a nyarat.
A nyári jogvédelem biztosításával egy időben a kormány jelezte, hogy leülnek tárgyalni a fővárossal. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy azt nem hagyhatják, hogy a főváros fizetőképtelensége miatt megbénuljon a város, így ha szükséges, akkor készek segíteni. Június közepén aztán kinevezték Domokos László volt Állami Számvevőszéki elnököt „átvilágítási biztosnak”, aki azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy kiderítse „hova ment el Budapest pénze”.
Domokos nyáron húszezer oldalnyi dokumentumot kért be a fővárostól, amit Karácsonyék át is adtak, de hiányosságokra hivatkozva újabb és újabb adatokat kértek be, így az „átvilágítás” máig nem zárult le. A főváros közben hiába kéri, hogy tárgyaljon velük a kormány, újabb egyeztetést nem sikerült elérniük, így ismét kritikus helyzetbe kerülhet a város. Budapest számláját az időközben lejárt jogvédelem miatt inkasszálták, így most körülbelül mínusz 70 milliárd van a számlájukon.
