Saját rezsijét sem tudja kitermelni a közpénznyelő karcagi Sámándob, támogatásokból marad fenn

Üres a közpénzből felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma 10 ezer volt, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A 4,7 milliárdból felhúzott Sámándob már a rezsijét sem tudja kitermelni.

Míg a megnyitása után volt ott Munkácsy-kiállítás, Rúzsa Magdi-koncert, illetve Fásy Ádám-féle sámánista tematikájú szépségverseny is, addig idén a Sámánrajzok! című, nevében is árulkodóan sámánrajzokat bemutató kiállítás volt az egyetlen a Sámándobban.

A 24.hu adatigényléséből derült ki, hogy míg tavaly fizetős kiállításokat és koncerteket rendeztek a helyszínen, addig idén összesen 15 rendezvényt tartottak itt: köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub-versenyt, valamint helyszínként kiadták esküvőknek és cégeknek. A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintból szeptember végéig csak 820 ezer jött be a helyszínnek, főként esküvőkből.

A Sámándob ezért főként támogatásból marad fent, a központ 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát alapból is milliós hiánnyal. A bevételi tervek között szerepel:

• Jegybevétel: 0 forint.
• Terembérlet: 3,5 millió forint.
• „Cég általi támogatás”: 15 millió forint.
• Pályázati támogatás: 13,8 millió forint.

A Sámándob fenntartási díja ezzel szemben 24 milliós rezsit jelent, a karbantartása 7 millió forint, az üzemeltetés további 5 millió. Arra azonban nem kapott a lap hivatalos választ, hogy ennek mennyi része állami vagy önkormányzati, ahogy a „cég általi támogatás” sem derült ki. Az önkormányzat oldalán egyébként 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre.

A Sámándob az adatok alapján a nyitóévet is veszteséggel zárta, a bevétel 66,2 millió volt, a kiadás viszont 77,5 millió. Ebben az évben nagy sikert hozott a Munkácsy-kiállítás, arra még 9160 jegyet váltottak, az azt követő Kazahsztán nomádjai címűre már csak 139-en mentek el. Nem hozta meg a kellő sikert a Magyarok Világszépe Szépségverseny sem, hiába hozta Fásy Ádám a sámántematikát bele.

Sámánmutyi

A széthúzott macaronra hasonlító Sámándob a 2015-ös milánói világkiállításra készült, már a megépítése körül is hatalmas közpénznyelő mutyizások voltak. Építésekor még az alkotók is elhatárolódtak tőle, nem vállaltak felelősséget „annak építészeti-műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért”.

A leváltott kulturális államtitkárból a világexpó felelősévé avanzsált Szőcs Géza ekkor azt mondta, a magyar részvétel 5-6 milliárd forintba került Milánóban. De már ekkor látszott, hogy ennél többről lehet szó: a Sámándobra szánt pontos összeget viszont még ennél is nehezebb volt követni. 2016-ban már elhangzott, hogy hazahoznák az épületet, amit előtte már lefoglalt a milánói bíróság, mert a magyar állam nem fizette ki az olasz kivitelezőket. Két terv volt ekkor a hazahozatalra, az egyik, hogy vagy karcagi sztyeppemúzeum lesz belőle, vagy szombathelyi egészségközpont. Az állam újabb és újabb pénzeket tolt a Sámándobba.

2019-ben például újabb milliárd ment a projektbe, így a Sámándob hivatalosan is megerősítette, hogy sámáni szellemben képes kapcsolatba lépni a közpénzt eltüntető transzcendenciákkal. Ekkor már egyébként lehetett tudni, hogy Karcagra kerül az épület.

A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épület átadásakor Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a Sámándob „a helyiek szellemi központjaként szolgál majd”. Varga gyorsan elmagyarázta azt is, mit jelent a színes-furcsa épület Karcagra helyezése: „a kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg”.

A Sámándobról készült riportunkat itt olvashatja el.