Politikai harc lett Óbudán abból, hogy a csökkenő gyereklétszámok miatt bezárnak több óvodát
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata hét óvodát szüntetne meg a III. kerületben a csökkenő gyereklétszám miatt. A szülők közül többen felháborodtak és petíciót indítottak az egyik óvoda megmentéséért. Néhány szülő azt feltételezi, hogy az önkormányzat értékesíteni akarja az épületeket. Az önkormányzat ezt cáfolta, ígéretük szerint a bezárások miatt nem fog nőni a csoportok jelenlegi létszáma, és egy dolgozót sem fognak elbocsátani. Az óvodák kihasználtsága – kisebb hullámzásokkal ugyan, de – folyamatosan csökken 2000 óta. Egy demográfus úgy látja: ennél is fontosabb, hogy a változás eloszlása területileg rendkívül egyenlőtlen.
„Csillaghegyen a hegy felőli oldalon csak egy ovi van, amit be akarnak zárni. A helyiek úgy látják, hogy szándékosan visszautasítják az új jelentkezőket és ezért ürült ki az ürömi úti ovi, majd hivatkozhattak arra, hogy nem is jár oda senki” – írta lapunknak egy apuka, akinek a Pitypang Művészeti Óvoda Ürömi telephelyére jár a gyereke.
A HÉV, ami elválaszt
A Pitypang Művészeti Óvodának az ürömin kívül három másik telephelye is van. Ezek továbbra is üzemelnének, de mindegyik a HÉV Duna felőli oldalán van, míg az ürömi telephely „a hegy felőli” oldalon.
A szülők petíciót indítottak az óvoda megmentéséért, amit cikkünk megírásáig 351-en írtak alá. „A terv szerint a HÉV nyugati oldalán nem lesz a jövőben óvodai szolgáltatás. A Duna felőli oldalon egymás közelségében megmarad három óvoda is” – írta lapunknak egy érintett apa. A szülők azt kifogásolják, hogy így a teljes hegy felőli oldalról a három Duna felőli oldalon lévő óvoda valamelyikébe kell járatniuk a gyerekeket. Olvasóink szerint ez a HÉV miatt nagyon problémás lehet, főleg a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban. „A HÉV-járat jelentős elvágó hatást fejt ki a hegy felőli és a Duna felőli oldal számára, hiszen a reggeli és délutáni időszakban a HÉV vonalán való átkelés autóval 30-40 percet is igénybe vehet” – írta egy másik érintett apa.A szülők azt szeretnék elérni, ami az egyik óvodánál már megtörtént: az önkormányzat elállt a bezárásától. Az önkormányzat ezt a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek ellátásának teljes megreformálásával magyarázta a Telexnek.
Egyre kevesebb csoport
Az ürömi úti óvoda 2022-ben még három csoporttal működött, de a 2023/2024-es évben a kevés gyerekre hivatkozva megszüntettek egy csoportot, így az intézmény két csoporttal működött tovább. Sokan már ekkor azt tapasztalták, hogy
a jelentkező új gyerekek szüleit „erősen próbálták meggyőzni, hogy ne ebbe az intézménybe akarják járatni gyereküket”.
„Mindezt lehetőleg nem írásban teszik, hanem szóban, és átirányítják őket a Duna-felőli három óvodából valamelyikbe” – írta lapunknak egy érintett olvasónk.
A 2024/2025-ös tanévben ismét megszüntettek egy csoportot a még működő kettőből, ugyancsak arra hivatkozva, hogy nincs elég gyerek, ezért nem tud elindulni két csoport.
A petíciót aláíró szülők úgy gondolják: nem logikus érvek döntöttek az óvodabezárásokról. „Az Ürömi óvoda bezárása szakmaiatlan és nem indokolható semmivel. Ezért minden lehetséges módon tiltakozunk ellene, pártállástól függetlenül” – írta egy szülő.
Az önkormányzat ezzel szemben racionális indokokra hivatkozik: „A Pitypang Művészeti Óvoda Ürömi telephelye egyre kevésbé népszerű a környék lakói körében, évről évre kevesebb gyermek jelentkezik és jár ide. Míg 2015-ben 67, 2020-ban 55, 2024-ben 24, 2025-ben pedig már csak 1 csoportban 14 gyermek járt az intézménybe, amelyből várhatóan 6 gyermek 2026-ban megkezdi az általános iskolát. A jelenlegi tendenciát figyelembe véve arra sincs garancia, hogy a csoportok indításához szükséges minimális 13 fő összejönne jövőre” – írta válaszában Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Az önkormányzatnak nincs tudomása arról, hogy az ürömi telephelyre jelentkező szülőket lebeszélték volna az intézményválasztásról. „Az Önkormányzathoz az Ürömi telephely kapcsán a felvétellel kapcsolatban fellebbezés (vagy bármilyen erre vonatkozó jelzés) az elmúlt években nem történt.”
Válaszukban azt is írták, hogy az önkormányzati fenntartású óvodák kihasználtsága jelenleg 65,79 százalék. Ez azt jelenti, hogy a maximális befogadáshoz képest 1445 gyerekkel kevesebben veszik igénybe a hálózatot, így az óvodai férőhelyek közel egyharmada szabadon marad. A birtokunkba jutott önkormányzati javaslatból kiderül: az elmúlt években drasztikusan csökkent a gyereklétszám, nevelési évenként nagyjából 100 gyerekkel. Az önkormányzati fenntartású óvodákban jelenleg 132 csoport működik és 37 csoportszoba üresen áll.
Az átszervezéssel jobb minőségű ellátást ígérnek, és mindez szerintük megvalósítható úgy, hogy továbbra is a III. kerületben lesznek a legalacsonyabb átlagos csoportlétszámok. Az óvodai csoportok átlaglétszámát a köznevelési törvény határozza meg. Ennek értelmében a csoportok minimális létszáma 13, maximális létszáma 25 fő lehet, a törvényi átlaglétszám 20. Az önkormányzat jelentése szerint Óbudán a csoportok átlaglétszáma 21,06 gyerek, ami 84,24 százalékos kihasználtságot jelent. Egy szülő azt írta a Telexnek, hogy az önkormányzat 25 fősre akarja duzzasztani a csoportlétszámokat, ami automatikusan bezárásokhoz vezet.
Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat szerint az átszervezés miatt nem fog emelkedni a csoportok átlaglétszáma.
„A jövő évi beiratkozás adataitól függően 3-4 csoporttal lesz kevesebb, de a várható további gyermeklétszám csökkenés miatt a csoportok átlaglétszáma valószínűsíthetően kicsivel 21 alá fog csökkenni.”
Ezt azzal indokolták, hogy a bezárt telephelyekről a csoportok egy másik óvodaépületbe, egy üresen álló csoportszobába kerülnek át. Emellett azt is megígérték, hogy egy dolgozót sem fognak elbocsátani az átszervezések miatt.
A képviselő-testület a következő ülésen, decemberben tárgyalja az intézményrendszer átszervezéséről szóló javaslatot. Az átalakítások miatt az önkormányzat 500 millió forint bevonásával óvoda-és bölcsődefelújítási programot hirdet. Ennek részeként az összes játszóudvart felújítják, minden épületet klimatizálnak és új játszóeszközöket szereznek be.
Több szülő úgy tudja, hogy az átszervezések mögött az épületek értékesítése is állhat. Az önkormányzat válaszában azt írta: az átszervezés miatt üresen maradó épületeket nem fogják értékesíteni. Az ürömi úti intézmény helyén önkormányzati bérlakások épülnek, a Víziorgona utcai épület, az Arató Emil téri épület és a Kerék utcai épület pedig összeolvad a bölcsődével, ezzel 100 új bölcsődei férőhely jön létre.
A fennmaradó épületekbe az önkormányzat vagyonkezelője, a Közterület-felügyelet és a Piac Igazgatóság költözhet majd be, így nem kell tovább számukra irodát bérelni, ami önmagában havi 8 millió forint megtakarítást jelent.
A Belügyminisztériumhoz is eljutott az ügy
Az óvodák bezárásának híre annyira felborzolta a helyiek idegeit a DK-s Kiss László vezette Óbudán, hogy politikai ügy lett belőle. Kozma János helyi fideszes képviselő szeptember végén a Facebook-oldalán azt írta: ő nem óvodák bezárásával oldaná meg a kialakult helyzetet. „Ahol kevesebb a gyermek, ott csökkentett üzemmód a megoldás – nem pedig a drasztikus megszüntetés. Bezárni könnyű, felelősséget vállalni nehéz!” – írta, és azt is hozzátette, ő hogy oldaná meg a helyzetet: „takarékosabban, de a közösség érdekét szem előtt tartva!”
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke is az óvodák megmentésére buzdította követőit Facebook-oldalán. Azt ígérte, hogy a Parlament elé viszi az óvodabezárási tervek ügyét.
Az ügyben megkerestük a Belügyminisztériumot is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a kialakult konfliktusról. Válaszukban azt írták: az óbudai lakosok őket is megkeresték és bejelentették, hogy az önkormányzat óvodákat akar bezárni. „A kerületben a gyermekek száma valóban csökken, a felháborodást azonban – a Belügyminisztérium számára leírtak szerint – az okozza, hogy az átszervezést követően a kerület hegy felőli részén csak egy óvoda maradna, miközben a gyermekek eloszlása nem ezt indokolná. A bejelentők szerint a háttérben az áll, hogy a bezárandó óvodaépületeket értékesítené az önkormányzat. Ezek alapján ez nem a gyermekek létszámával és a férőhelyekkel kapcsolatos országos ügy, hanem helyi” – írták lapunknak.
Szerintük az óvodai feladatellátás megszervezésénél a helyi önkormányzatnak a gyermekek lakóhely szerinti eloszlására is figyelemmel kell lennie. „Mivel az átszervezés még nem történt meg, így a kerületnek lehetősége van arra, hogy a tervezett intézkedéseket felülvizsgálja és a gyermekek érdekeit leginkább szolgáló megoldást válasszon.”
Országos problémáról van szó
Az óvodáskorú gyerekek csökkenő létszáma nem csak a III. kerületben jelent problémát. Országos jelenségről van szó, amit a KSH adatai is alátámasztanak: Magyarországon a 2012/2013. nevelési évben 340 205 gyereknek volt óvodai jogviszonya, a 2024/2025. nevelési évben ez a szám már csak 324 872 volt.
A Telexen mi is több cikkben foglalkoztunk a problémával. Februárban írtunk arról, hogy Sopronban óvodák zárnak be, csoportokat vonnak össze, miközben a szülők tiltakoznak. 2023 februárban írtunk arról, hogy a XV. kerületben egyszerre három óvodát zártak be, aztán még abban az évben júniusban arról, hogy az önkormányzat bezárja Budapest XIX. kerületében a Kispesti Árnyas Óvoda Esze Tamás utcai tagintézményét, az odajáró gyerekeket az óvoda egy másik tagintézményébe helyezik át. Százhalombattán és Szegeden is hasonlóan a gyereklétszám csökkenése és az óvodapedagógus-hiány miatt szüntettek meg óvodákat.
A bezárásokból az az általános probléma rajzolódik ki, hogy az óvodákba nem jelentkezik annyi gyerek, mint amennyi férőhelyük lenne az intézményeknek. Pedagógusból viszont nem lesz több, a szülők pedig attól tartanak, hogy az összevonások miatt zsúfoltabbak lehetnek az óvodák, és a jövőben még kevesebb figyelem juthat egy gyerekre.
Az óvodák kihasználtsága – kisebb hullámzásokkal ugyan, de – folyamatosan csökken 2000 óta. „Ami az országos változásokat illeti: 1990 és 2025 között nagyjából 370 ezerről közel 100 ezerrel, azaz több mint negyedével csökkent az óvodáskorúak száma” – mondta lapunknak Tóth G. Csaba, demográfus-közgazdász.
Egy korábban készült számításuk szerint ez a szám 2050-ig várhatóan további 40 ezer fővel (15 százalékkal) csökken, azaz évről évre 0,7 százalékkal zsugorodik a következő 25 évben az óvodáskorúak száma. Ez azt jelenti, hogy csökkenő ütemben, de várhatóan tovább folytatódik a korcsoport zsugorodása. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat számítása is összecseng ezzel: szerintük a gyereklétszám-csökkenés tovább fog folytatódni, míg 2025/2026 nevelési évben a kerületben 908 gyermek érte el az óvodaköteles kort, addig a 2028/2029-es nevelési évre várhatóan 780 gyermek fogja.
Tóth G. Csaba szerint viszont ennél is fontosabb, hogy a változás eloszlása rendkívül egyenlőtlen. „Ha csak előretekintünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi helyzethez képest 2050-re a (Budapestet és Pest megyét magában foglaló) Közép-Magyarország régióban várhatóan emelkedik az óvodás korcsoport száma (7 százalékkal), miközben Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban, tehát a 7 magyarországi régió közül négyben, harmadával csökken 2050-ig a jelenlegihez képest az óvodáskorúak száma.”
Csak egy példa ezek közül: míg Dél-Dunántúlon 1990-ben 37 ezer volt a három évesnél idősebb, de hat évnél fiatalabb gyerekek száma, addig 2025-ben már csak 22 ezer, és 2050-re várhatóan 15 ezren lesznek csak. A helyzet még súlyosabb akkor, ha a települések szintjén vizsgálódunk, hiszen nagyon sok olyan falu van, ahonnan szinte teljesen eltűntek a kisgyerekes családok, és alig van óvodáskorú lakos.
Tóth G. Csaba szerint a jelenség egyik fele arra vezethető vissza, hogy a családokban az átlagos gyerekszám jóval kettő alatt van. Az 1977-ben született nőknél, akik nagy eséllyel már túl vannak a gyermekvállaláson, az átlagos gyerekszám 1,6. Az 1967-ben születettek esetében ez a szám még 2 volt. Legalább ilyen fontos az is, hogy már évtizedek óta elmarad a termékenységi ráta a fenntarthatóság szempontjából mágikusnak tekintett 2,1-es értéktől, aminek az a következménye, hogy az egymást követő korosztályok száma, így ezen belül a potenciális szülők száma is csökken. Ez az oka annak, hogy jelenleg a születésszám stabilizálásához már 2,5-ös termékenységi rátára lenne szükség.
