Pétert derült égből villámcsapásként érte, amikor nyáron kézhez kapta a határozatot arról, hogy az addigi 17240 forintról 151 050 forintra ugrott az 1007 négyzetméteres telkére kivetett helyi adó. Szentendrei olvasónk azt megértette volna, ha az infláció mértékével növelik a telekadót, de ilyen mértékű emelést vérlázítónak tart. Próbálta nem befizetni az összeget, de levonták a számlájáról. Azon végképp felháborodott, amikor kiderült, hogy a 151 ezer forintos adó már 50 százalékos kedvezménnyel számított összeg.
Megkérdeztük a szentendrei önkormányzatot, hogy állhatott elő ilyen helyzet. Tájékoztatásuk szerint a testület tavaly módosította a helyi adókról szóló rendeletét. A magánszemélyek kommunális adója megszűnt, a korábban is érvényben lévő telekadó-fizetési kötelezettség pedig kibővült a magánszemélyekre és az egyéni vállalkozókra is.
Az önkormányzat válasza szerint az adórendelet módosítását nem egyéni ingatlantulajdonosokra lebontva, hanem átfogó adóstratégia alapján végezték. A döntésnél figyelembe vették a belterületi ingatlanok vagyoni értékét, az elmúlt években tapasztalt értéknövekedését és azt is, hogy sokan befektetési céllal vettek vagy tartanak ilyen ingatlanokat, mivel ezek az ingatlanok nem a lakhatást, napi megélhetést szolgálják.
Péter ingatlanán valószínűleg azért ugorhatott meg az átlagosnál sokkal jobban az adó, mert egy 95 százalékban befejezett ház áll rajta. Az építkezést néhány éve különböző okok miatt félbe kellett szakítaniuk. Mivel a ház nincs befejezve, használatbavételi engedély sincs rá, ezért nem számít lakóingatlannak, következésképpen fizetni kell a telekadót utána.
Péter ingatlanán kívül vannak olyan telkek is Szentendre belterületén, ahol az építési tilalom miatt nem lehet építkezni. Ha pedig építési tilalom van bejegyezve egy ingatlanra, az nem szolgálhatja a lakhatást, vagyis a telek négyzetméterenként 300 forinttal (valamint 50%-os kedvezménnyel) adózik. Ezek a tulajdonosok is rosszul jártak idén, kiváltképp ha telekméretük is nagy.
Mint az önkormányzat lapunkkal közölte: az építési tilalmat tartalmazó rendezési terv a városvezetés tudatos döntéseként született meg, hogy a nagy mértékű lakásépítéseket korlátozza. A kétezres években Szentendre túlnépesedése a közutak és az önkormányzati intézmények zsúfoltságát eredményezte. A városvezetés kiemelt feladatának tekinti, hogy megfékezze az elszabadult növekedést, mert a város csak természeti értékeinek és infrastrukturális adottságainak a rovására növekedhet. Az intézkedések hatékonynak bizonyultak, a lakosságszám növekedésének ütemét sikerült jelentősen mérsékelni, majd megállítani is, írták.
Az eddig beérkezett és feldolgozott kérelmek alapján 2025. november 4-ig 19 adózó igényelt méltányossági alapon könnyítést, összesen 1103 adózó adott be bevallást, írták kérdésünkre. Azok a szentendreiek, akik kérvényezték, mind megkapták az elérhető kedvezményeket, amennyiben tudták igazolni, hogy jogosultak a méltányosságra.
Megkérdeztük azt is, miért volt szükség a telekadó emelésére. Mint mondták, Szentendrének is évről évre egyre szűkösebb forrásokból gazdálkodva kell helytállnia. Az elmúlt évek trendjét követve 2025-re tovább szűkült az önkormányzat rendelkezésére álló állami támogatás, és tovább nőtt a központi elvonás. A 658 millió forintra nőtt szolidaritási hozzájárulással és a helyi iparűzési adó növekményének elvonásával a kormány több mint egymilliárd forinttal rövidítette meg Szentendrét. A Versenyképes Járások Program keretében szintén pénzeket vontak el az önkormányzat tájékoztatása szerint.
Az önkormányzat szerint a finanszírozás egyébként is problémás: a kötelező feladatokra kapott állami támogatás reálértéken nem nőtt. Az önkormányzat meghatározó saját bevételeit így a helyi adók jelentik. Adórendeletüket tavaly a visszajelzések alapján eleve módosított változatban hozták meg, életbe lépése óta pedig már kétszer is változtattak rajta, mindkét alkalommal az adózók kedvezményeinek körét bővítve. A törvény által lehetővé tett adómaximumhoz képest jóval alacsonyabb helyi adók vonatkoznak a szentendrei polgárokra, írták.
