A környékbeliek félnek a battaszagtól, ami a Mol szerint nem is mindig tőlük jön, de azért küzdenek ellene

„Olyan iszonyatos bűz van, nem is tudom meghatározni, hogy milyen szag, de az ember a szájában is érzi. Annyira kellemetlen, nem tudom elmondani” – mondta október végén a Csepel-sziget déli részén fekvő Szigetújfaluban egy, a születése óta a faluban élő nő a szagról, amit a környéken élők már évtizedek óta csak battaszagnak hívnak, utalva a Mol százhalombattai finomítójára. „Nehéz elemezni, kénes, kátrányos. Kellemetlen nagyon, nyilvánvaló, hogy nem egészséges, és biztosan onnan jön, mert onnan fúj a szél” – mondta a Telexnek.

Október végén, a finomítóban keletkezett tűz másnapján én is éreztem a battaszagot Százhalombattán, a finomító mellett. Hasonlított a benzinkutakon érezhető szagra, de annál sokkal büdösebb volt. Tényleg hányingerkeltő volt belélegezni.

A battaszag miatt november 6-án lakossági fórumot is tartottak Szigetújfaluban. Ezt formálisan az önkormányzat rendezte, de civilek kezdeményezték. „Az eddigi évekhez képest intenzívebb, gyakoribb a büdösség” – mondta a helyiek panaszaira hivatkozva a fórumon tartott előadásában Pletscher Tibor alpolgármester. „Sokan kezdték feltételezni, hogy nemcsak büdös van a levegőben, hanem káros anyagok is”, ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy összefogja a civileket. „Mindannyian érezzük a büdöset, mindannyian tartunk tőle, hogy esetleg olyat kapunk, amit nem szeretnénk” – mondta. Beszélt saját tapasztalatokról is: volt olyan, hogy a háza felső szintjén lehetett kereszthuzatot csinálni, semmi büdöset nem éreztek, a földszintre érve viszont „orrba vágta a tömény battaszag”.

„Az első lépés, hogy megtudjuk, mi az, amit beszívunk, és mennyit” – mondta az alpolgármester. Ezért is szeretnének legalább egy olyan mérőállomást a faluba, amely képes arra, hogy mérje a finomító felől jövő levegő összetételét. Azt mondta, ha ez nem sikerül a Mol támogatásával, akkor „összekalapozzák”.

Büdösebb és gyakoribb

A már régóta Szigetújfaluban élők nekünk is arról számoltak be, hogy ugyan a battaszag évtizedek óta része az életüknek, de az utóbbi fél-egy évben nemcsak intenzívebb, hanem gyakoribb is lett. A nyár ilyen szempontból különösen nehéz volt. Nyáron szerinte gyakorlatilag „nem lehetett szellőztetni”, mert pont a hűvösebb, éjszakai és kora reggeli órákban öntötte el igazán a szúrós battaszag Szigetújfalut, mondta egy nő. „Dühöngtünk, meg mindent csináltunk, de egyszerűen nem tudjuk kivédeni ezt a szagot” – mondta. Ő még levegőtisztító gépet is vett a házába, azonban a szagot az sem tüntette el.

De nem csak a szigetújfaluiak szenvednek a battaszagtól. A Magyarországon alapvetően uralkodó északnyugati szél a Csepel-sziget déli részére viszi a gázokat és a gőzöket, amit a Dunai Finomító ereget. Vagyis a finomítótól délkeletre élő szigetcsépiek, szigetszentmártoniak és a ráckeveiek is érzik már évtizedek óta, csak mostanában egyre jobban, és egyre gyakrabban.

Beszélgettünk egy szigetújfalui nővel, aki október közepén a Csepel-sziget déli részén található települések Facebook-csoportjaiban kért a helyiektől képeket, beszámolókat arról, hogyan hat az életükre az egyre gyakrabban és erősebben érezhető battaszag. Pár nap alatt rengeteg ilyet kapott. Sokan arról a sűrű fekete füstről küldtek fotókat, ami júliusban egy technológiai berendezés meghibásodása miatt szállt a finomító felől. Kapott képeket egy helyi lovarda tulajdonosától is, aki lefotózta, hogy az állatok itatására kitett víztároló edények tetején színes olajfoltok vannak. Volt, aki azt írta, hogy már elköltözött a Csepel-sziget déli részéről, mert annyira aggódott, hogyan hatnak a szagot alkotó anyagok a saját, vagy családja egészségére.

Valami van a levegőben

Beszéltünk egy szigetújfalui kötődésű környezetvédelmi szakemberrel, akinek van rálátása az olajipari szektorra. A helyiekhez hasonlóan ő is arról számolt be, hogy az elmúlt fél évben lett a korábbiakhoz képest még orrfacsaróbb a környéken a battaszag. Szerinte a szaghatás legfőbb okozója „szénhidrogén-gőz, ami legvalószínűbben a Mol finomítójának működéséből ered”, és szerinte többek között olyan egészségkárosító illékony szerves vegyületeket tartalmazhat, mint a rákkeltő benzol. Szakemberként nagyon fontosnak tartja, hogy a Csepel-sziget déli részére Tökölön kívül (pl. Szigetcsép, Szigetújfalu) telepítsenek olyan állomásokat, amik ezeknek az anyagoknak a koncentrációját is mérik a levegőben.

A HungaroMet százhalombattai mérőállomásain mérik is a levegőben lévő benzol koncentrációját, a Levegő Munkacsoport szerint ez lényegében azt jelenti, hogy „bevallottan” kerül benzol a levegőbe. Ezeket a mérőállásokat a HungaroMet oldalán nyilvánosságra is hozzák, az október 20-i tűzeset óta többször is megugrott a benzol levegőben mért koncentrációja, de a mérések alapján az illetékes kormányhivatal szerint „a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátása a jogszabályokban előírt határértékeknek megfelelt”. A Mol kérdéseinkre írt válasza szerint a gázkoncentráció „a levegőben az egészségügyi határértéket” nem érte el.

Egy a Molnál korábban több mint tíz évet dolgozó forrásunk szerint a battaszag a Dunai Finomítóból jön. A szag legfőbb oka, hogy a finomító üzemeit bizonyos időközönként le kell állítani. „Amikor egy üzemet leállítanak, az ott lévő gázokat, gőzöket, jellemzően szén-hidrogéneket, el kell égetni” – mondta. Arról is beszélt, hogy a meleg, nyári időben erősebben érezhetik az emberek a szagokat, amik a gázok és gőzök elégetésével járnak.

A Levegő Munkacsoport szerint rendszeresen érkezik hozzájuk lakossági panasz arról, hogy battaszag jön a finomító felől. „Nyáron aránylag többen panaszkodnak, mert akkor a szabadban is gyakrabban tartózkodnak.”

Azt is írták, hogy egy 2024-es EU-s rendelet szerint egyébként csak speciális körülmények között végezhetnek fáklyázást (különböző forrásokból érkező gázok és gőzök elégetését) olajfinomítóban vagy más hasonló üzemben. A fáklyázásnál általánosságban „metán, egyéb szénhidrogének, illékony szerves vegyületek kerülhetnek a levegőbe” – írta a szervezet. Szerintük „a legnagyobb baj, hogy a hatóságnak elvileg tudnia kell, mi kerül ki, de kevés a bizalom feléjük a lakosság oldaláról, és az üzemeknek kellene átláthatóbban működnie, hogy csökkenjen a bizalmatlanság”.

A Levegő Munkacsoport szerint a fáklyázásnál elég a szén-hidrogén, és szén-dioxid keletkezik helyette. Kisebb mennyiségben viszont nem zárható ki az el nem égett szénhidrogének vagy más aromás szén-hidrogének jelenléte, és a szag erre utalhat.

A Dunai Finomító 2024-es környezetvédelmi jelentésében a cég egyébként írt arról, hogy a tevékenységük miatt szennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe. Tüzelőanyagként „földgázt, finomítói fűtőgázt és alacsony kéntartalmú fűtőolajat” használnak, ezekből pedig az égéssel nitrogén-oxid, szén-monoxid, szilárd szennyezőanyag távozhat a levegőbe. A jelentésben ugyanakkor leírták azt is, hogy a finomító környezethasználati engedélye az immisszióra, vagyis a levegőterheltségi szintre, a levegőben kialakult szennyező anyagok koncentrációjára vonatkozó határértéket, mérési kötelezettséget nem ír elő.

Tudni akarják, mit szívnak be

Hogy megtudják, mennyire is károsítja az egészségüket a battaszag, a szigetújfalui civilek először elkezdtek azon dolgozni, hogy elérjék: legyenek mérőállomások a faluban, amelyek képesek megmérni, milyen anyagok és milyen koncentrációban vannak a levegőben. A finomítótól északkeletre fekvő Tökölön és az északra fekvő Százhalombattán vannak olyan mérőállomások, amelyeknek az adatai nyilvánosan is elérhetőek, de a helyiek szerint általában nem azok fele fúj a szél.

A november 6-án tartott szigetújfalui lakossági fórum Facebook-eseményének leírásában Berczi Zsolt polgármester arról írt, hogy igazából van már mérőállomása a HungaroMetnek Szigetújfaluban is. „Már jelenleg is zajlik levegőminőség-mérés, negyedévente két héten keresztül, egy mobil laboratórium segítségével”. Csakhogy a tököli és százhalombattai eredményekkel szemben ezeket nem közli az oldalán a HungaroMet.

Megkerestük a HungaroMetet, azt válaszolták, hogy a környezeti levegő minőségét az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat vizsgálja. Elismerték, valóban van mérőjük Szigetújfaluban. „PM₁₀ manuális mérőpont működik 4x2 hetes mintavétellel” – írták a válaszban. Elküldték az Energiaügyi Minisztérium arról szóló közleményét, hogy a mérőállomás valóban létezik a faluban.

A közleményből kiderül, hogy az állomás csak a köznyelvben szálló porként ismert PM₁₀ komponenst méri, vagyis nem azt, mi van a battaszagban. A HungaroMet írt a már említett, a finomító közelében elhelyezett három százhalombattai és egy tököli mérőállomásról is, amelyeken több komponenst, például nitrogén-oxidokat vagy szén-monoxidot is mérnek.

Mivel a battaszagra konkrét lakossági panaszbejelentés is érkezett az önkormányzathoz, a szigetújfalui aljegyző augusztusban megkereste az ügyben illetékes Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztályát. Továbbították a helyi lakótól érkezett panaszt a kormányhivatalnak, és tájékoztatást kértek a szúrós szagról, ami a szigetújfaluiak életét szinte nap mint nap befolyásolja. Az önkormányzat az augusztus 26-án írt levélre több mint 60 napig nem kapott választ.

Kérdésekkel fordultunk mi is a kormányhivatal érintett főosztályához. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, milyen egészségügyi kockázatokat jelenthet a finomító felől érkező levegő, de arra is, miért nem válaszoltak a szigetújfalui önkormányzat megkeresésére. Mi egy napon belül kaptunk választ.

Azt írták, hogy a Dunai Finomító közvetlen közelében négy mérőállomás van, három százhalombattai és egy tököli. A mérések alapján írták, hogy „a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátása a jogszabályokban előírt határértékeknek megfelelt”. „Ha a regisztrált légszennyezettségi adatok indokolják, a környezetvédelmi hatóság az önkormányzatokkal közösen megteszi a szükséges intézkedéseket” – írták a levélben.

A kormányhivatal főosztálya egy nappal a nekünk küldött levél után válaszolt az önkormányzatnak is. Nekik azt írták, a Dunai Finomító tevékenysége még a legjobb technológia alkalmazása mellett sem végezhető szaghatásoktól mentesen. Így „kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén” előfordulhat, hogy a környéken élők tapasztalják a szagot. Az egészségkárosító anyagok szintje azonban az olajfinomító közelében működő mérőállomások mérései szerint a megengedett határérték alatt van.

Battaszag-ügyben kerestük már korábban a Molt. Ugyan október közepén fullasztó bűzről számoltak be a helyi olvasóink, a cég határozottan tagadta, hogy a finomító miatt lenne büdös. „Nemrégiben zajlott a nagyleállás” a Dunai Finomítóban – írták október 15-én. Ilyenkor „az üzemek nagyjavításra történő leállítása, valamint a javítást követően az üzemek újraindítása néhány napig tart, amely időszak alatt több olyan technológiai tevékenységet hajtunk végre, amelyek a környező településeken éreztethetik hatásukat, mint például fokozott zajhatás, fáklyázás, esetenként kellemetlen szaghatás”.

Már vége van a nagyleállásnak, azóta pedig sem üzemzavar, sem más rendkívüli esemény nem történt a finomítóban, ami jelentős szaghatást indokolna – írták akkor, majd megállapították, hogy ezért „a Csepel-szigeten érezhető szag más ipari létesítményből eredhet”.

Miközben a Mol szerint a nagyleállás óta nem volt olyan tevékenységük, ami jelentős szaghatással járt volna, a közelben lakók tájékoztatására 2024-ben létrehozott alkalmazásukon, a Hello DUFI-n azt lehetett látni október 15-én, hogy a finomító működése aznap szaghatással jár, amit ilyenkor egy orrot ábrázoló piktogram jelez. Az október közepi válasz óta komoly tűzeset volt a finomítóban, részben ezért, részben a szinte mindennapossá váló battaszagról szóló olvasói levelek, helyszíni beszámolók miatt újra megkerestük a Molt.

Meg akartuk tudni, október 15-én a Hello DUFI alkalmazásban miért jelezték, hogy szaghatással jár a finomító aznapi működése, miközben nekünk azt írták, nem tőlük jön a szag, amire a helyiek panaszkodtak. Arról is kértünk tájékoztatást, terveznek-e mérőállomásokat felszerelni a Csepel-sziget déli részén, hogy pontosan tájékoztassák az embereket arról, milyen egészségügyi következményekre számíthatnak. Arról szintén tettünk fel kérdéseket, hogy amennyiben kiderülne, hogy a finomító felől egészségkárosító anyagokat fúj a szél a Csepel-sziget déli része felé, számíthatnak-e a helyiek bármilyen kártérítésre.

Megkeresésre egy hét múlva reagált az olajipari cég, de számos kérdésünkre nem kaptunk tőlük választ. Megismételték, amit a korábbi válaszukban írtak a nagyleállásról.

Írtak arról is, hogy az október 20-i, AV-3-as üzemben keletkezett tűz miatt számos vészleállást kellett végrehajtani, ezért megint volt fáklyázás is. A tűzeset miatt „a fővárosi és a Komárom-Esztergom vármegyei katasztrófavédelmi mobil laboratóriumok folyamatosan gázkoncentráció-méréseket végeztek”. A Mol szerint az „a levegőben az egészségügyi határértéket” nem érte el az égéssel keletkező gázok koncentrációja. A tűzesetben nem érintett üzemegységeket újraindították, és „ez a művelet bizonyos esetekben szintén járhatott szaghatással”.

„A mostani rendkívüli tűzesettől eltekintve általában elmondhatjuk, hogy a lakossági bejelentéseket mindig megvizsgáljuk” – írta a cég. A Mol munkatársai több alkalommal voltak is a Csepel-szigeten, de „számos esetben egyértelműen azonosították, hogy az észlelt kellemetlen szag nem a finomítóból származik”. Szerintük többször „a szélirány eleve kizárja, hogy a finomítóból eredne a szaghatás”. Azt nem írták, milyen közeli üzemből jöhet kénes olajszag a Csepel-sziget déli részén fekvő településekre. A válasz végén arról tájékoztattak, hogy az elmúlt években beruházásokat hajtottak végre a szaghatás csökkentésére, és jelenleg is több területen végeznek „különböző fejlesztéseket a megszüntetése érdekében.”