A kormányzat által márciusban bejelentett drogellenes akciósorozat először a dizájnerdrogokban utazó, nagyrészt vidéken aktív dílereket célozta meg, mostanra a fővárosi, fű, amfetamin és kokain kereskedelmében (és fogyasztásában) érintett közegre is átterjedt. A múlt hét végén Budapest belvárosában, a Dojo Club nevű szórakozóhelyen tartott nagyszabású razziát a rendőrség. Az intézkedés során több olyan vendéget is bilincsben állítottak elő, akik egyáltalán nem fogyasztottak kábítószert, mindössze a razzián jelenlévő orvosnő ítélte úgy, hogy az átlagnál magasabb a pulzusuk, ezért gyanúsak – leginkább ezért fogadta értetlenkedés az intézkedést. A rendőrség állítólag azután csapott le a klubra, hogy ott járt a T. Danny néven ismert rapper, aki ellen kábítószerügyben már zajlik egy eljárás.
Pár nappal a Dojo Clubban történt razzia után a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott a ByeAlex néven ismert zenésznél és zenekara tagjainál. Az énekesnél és két másik zenésznél saját részre vásárolt kokaint találtak, de szabadlábon védekezhetnek. Őrizetbe vettek viszont két másik embert, egyikük a Telex információja szerint ByeAlex zenekarának sofőrje, akin keresztül a rendőrök eljutottak egy 63 éves olasz férfihoz. A gyanú szerint a zenekar a sofőrtől, a sofőr pedig az olasztól szerezte be a kábítószert. Pénteken aztán újabb, hasonló eset derült ki: két drogkereskedő letartóztatását kezdeményezte a szegedi ügyészség. A gyanú szerint egyikük zenei fesztiválokon rendszeresen adott el kokaint egy ismert hazai zenekar tagjainak, a drogot pedig attól a dílertől szerezte be, akit szintén elfogtak.
Ez a harc lesz a végső
A Telexnek kormányzati és rendészeti források is azt állítják, hogy a zenészeket (is) érintő drogos büntetőügyek annak a hónapok óta folyó drogellenes harcnak a következményei, amelyet Orbán Viktor még a februári évértékelő beszédében hirdetett meg. Ekkor indult el a Delta Program, amelynek keretében országos, összehangolt rendőrségi akciókat hajtanak végre a bűnözői hálózatok felszámolása, a dílerek elfogása, valamint a fogyasztók kiszűrése érdekében.
A miniszterelnök elsősorban a vidéket letaroló, olcsón beszerezhető dizájnerdrogok elleni harcot hirdette meg, Horváth László fideszes országgyűlési képviselőt pedig drogügyi miniszteri biztossá nevezte ki. Egy kormányzati forrás a Telexnek azt mondta, azért Horváthra esett a választás, mert ő volt az, aki a Fideszben először leadta a vészjelzést arról, mennyire súlyos a helyzet vidéken, ahol tarol a herbál, és már tarthatatlan a helyzet.
Pedig egyáltalán nem új jelenségről van szó, a szegénységben élők körében már hosszú évek óta egyre népszerűbbek az időnként csigaölőszerből, patkányméregből kotyvasztott drogok, amik könnyen szó szerint ön- és közveszélyes zombikat csinálnak a fogyasztókból. A Tisza Párt megjelenésével amúgy is népszerűségét vesztő kormányzat felismerte ennek a politikai veszélyét, már csak azért is, mert évekkel ezelőtt éppen a kormánypárt tette azt az egyébként irreális ígéretet, miszerint 2020-ra drogmentes lesz Magyarország.
Egy rendészeti forrás ezzel kapcsolatban azt mesélte, hogy a fordulópont az volt, amikor kiderült: vidéken Szlovákiából, Romániából és Ukrajnából nem túl szofisztikált, de dizájnerdrogok előállítására alkalmas „gyártólaborok” jelentek meg. A drogháborúnak ebben a szakaszában még olyan, szegénységben élő dílerek kerültek célkeresztbe olcsó, 1-2 ezer forintos drogokkal, akiket össze se lehet hasonlítani a fűvel, amfetaminnal vagy éppen az ezeknél is jóval drágább, grammonként kb. 30 ezer forintért árult kokainnal kereskedő bűnszervezetekkel.
És miközben tavasztól vidéken sorra kapcsolták le a „szegény dílereket”, a nyári fesztiválszezonban már a jóval magasabb társadalmi státuszú drogfutárok is a rendőrség látókörébe kerültek. Ezt mutatja legalábbis, hogy a most elfogott és Szegeden rács mögé került két díler egyikét a fesztiválszezon idején elkövetett kereskedéssel gyanúsították meg.
Razziák a klubokban, aggódó rendezvényszervezők
A nyár óta egyre intenzívebb drogellenes akciók kihatással vannak a hazai piacra is. Az egész nyár arról szólt, hogy a szervezők a fellépők kormánykritikus performanszai miatt alapból is feszültebbek voltak a szokásosnál.
Ehhez jött hozzá, hogy a Delta Program miatt mindenki fokozott rendőri intézkedésekre számított. Főleg azután, hogy a nyár egyik első nagy fesztiváljának számító Fishing on Orfűre kiemelt figyelmet fordított a rendőrség úgy, hogy még soha nem volt rendőrségi ügye a fesztiválon drog miatt senkinek.
A fesztiválok idén nyáron már előzetes kommunikációban is figyelmeztették arra a fellépőket és stábjukat, hogy fokozottan ügyeljenek mindenre a kiemelt rendőri figyelem miatt. Sokan attól tartottak, hogy az egyre hangosabban kormánykritikus könnyűzenei elit miatt a hatalom a drogtémán keresztül száll majd rá a zenészekre. Ezt csak fokozta, hogy Horváth László látványosan üzengetni kezdett Pogány Indulónak, és ő volt az, aki nevesítette T. Dannyt a maglódi drogügyben, de ByeAlex esetére is reagált.
Több olyan esetről is tudunk, ahol ismert, népszerű, de a kormánnyal kritikus előadókra rászáll a hatalom. Az egyik toplistás magyar celebnek a stábjánál például nem sokkal később megjelent a NAV, miután nagy sajtónyilvánosságot keltett az egyik fesztiválos performansza. De hallottunk olyan esetről is, ahol állami támogatás megvonásával fenyegettek egy másik népszerű előadót is, ha nem fogja kicsit vissza magát.
Azonban annak, hogy a drogellenes kampány kifejezetten a kormánykritikus előadókra lő, némileg ellentmond T. Danny esete, mivel a rapper a szakmán belül NER-esnek számító Post4Rent influenszercég kiadójának, az Astro Musicnak a szerződtetett előadója, és még csak kritikus megnyilvánulása sem volt soha a kormánnyal szemben. Információnk szerint a Dojo Club is T. Danny ügye miatt került a rendőrség látókörébe.
Azt sem lehet állítani, hogy a Dojo Club esete egyedi lenne. Márciusban le kellett fújni egy debreceni bulit, miután mindenkit előállítottak egy diszkóban, most októberben pedig a józsefvárosi Kék Ló nevű helyen volt indokolatlanul agresszív rendőri intézkedés, merthogy fűszagot éreztek a környéken. Füvet ugyan nem találtak senkinél még drogkereső kutyával sem, de hét ember vizeletéből ki tudták mutatni, hogy valamit fogyasztottak.
Az iparágon belül senki sem vidám, hiszen az ilyen razziák elképesztő károkat okoznak a szervezőknek. Egy több órán át is eltartó razzia garantáltan lelövi a bulit, ami veszteséget okoz a helynek és a szervezőknek. A legtöbben azért aggódnak, mert teljesen kiszámíthatatlan, hogy a rendőrség éppen milyen helyeket vagy fesztiválokat pécéz ki.
Az éjszakai élet szereplői mindeközben furcsállják, hogy hiába vannak közismert események és helyszínek, amikről a színfalak mögött és előtt is rengetegen tudják, mi folyik, a rendőrség mégsem ezeket a helyszíneket nézi ki magának. Sokan tartanak attól is, hogy most, a klubszezon csúcsán, amikor a legtöbb bulit tartják országszerte, az általános félelem a razziától és a rendőri túlkapásoktól elriasztja a bulizókat, kevesebben mennek majd el szórakozni.
A Dojo Clubban történt razzia után a szórakozóhely kiadott egy nyilatkozatot. Eszerint a razzia során a hatóságok minden, a helyszínen vizsgált előírást rendben találtak, és sem a klub, sem egyetlen, a klubban dolgozó ellen nem indítottak eljárást.
„Ha egy szórakozóhelyen valóban rendszeresen adják-veszik a kábítószert, akkor erről az adott hely biztonsági személyzete és tulajdonosa is tudomással bír. Egy ilyen esetben a rendőrség akkor jár el hatékonyan, ha civil ruhás nyomozók feltérképezik a helyet, beazonosítják a dílereket, majd lecsapnak rájuk és egy időre bezáratják a szórakozóhelyet a helyi jegyző segítségével” – magyarázta a Telexnek dr. Molnárfi István, aki évekkel ezelőtt a BRFK kábítószer-ellenes nyomozójaként tevékenykedett, most viszont már büntetőügyvédként dolgozik. „Sok évvel ezelőtt rendőrként az Óbudai-szigeten is próbáltam bezáratni szórakozóhelyeket. Ám hiába zárattam be, megváltoztatták a hely és az üzemeltető cég nevét, majd új néven újra kinyitottak. Az önkormányzat azt mondta, hogy ezzel ők nem tudnak mit kezdeni, ami persze nevetséges volt, mert tudtak volna. Mindenesetre akkor én ezekbe a falakba ütköztem” – mesélte.
A nagykutyákat is lelövik, ugye?
Az eddigi hírek alapján úgy tűnik, hogy a rendőrök egyelőre csak az alacsonyabb szinten lévő dílereket tudták bezsuppolni, a hálózatok tetején állókat nem, noha a Fidesz éppen a drogellenes háború részeként szigorított a törvényen. A szigorítás részeként csak az a drogfogyasztó élhet az elterelés lehetőségével, aki elárulja a rendőrségnek, hogy kitől vette a kábítószert, azaz az kerülheti el a büntetést, aki feldobja a dílerét. Molnárfi szerint a legtöbb fogyasztó azt a stratégiát választja, hogy beszél is, meg nem is. Tehát vallomást tesz, együttműködik, de állítja, hogy nem ismeri a dílert, mert az utcán, egy ismeretlentől vette a kábítószert. Egyelőre még nem látni, hogy ezt a védekezést hogyan emésztik meg majd az ügyészek, mert viszonylag friss a törvénymódosítás, így ez csak a közeljövőben derül ki.
Az viszont borítékolható, hogy az alacsonyabb szinten lekapcsolt dílereken keresztül nehezen jutnak majd el a legmagasabb szintig a nyomozók. Ez alapvetően a drogkereskedelmi struktúrából fakad. „A hálózat tetején lévő ember az, aki az általa beszerzett nagy mennyiségű kábítószer kereskedését koordinálja, anyagilag finanszírozza, a nyereség is az övé. De ő kínosan odafigyel rá, hogy ne érintkezzen a droggal. Alatta van egy abszolút megbízható ember, aki a futárokkal, dílerekkel kapcsolatban áll, és ő az, aki a drogot a dílereknek átadja. Úgyhogy általában ez egy háromszintes rendszer – magyarázta Molnárfi. – A fejesek – azon kívül, hogy sose érintkeznek a droggal – biztonsági játékosok, jól kommunikálnak: csak Signalt, csak Telegramot használják, az üzeneteket törlésre állítják.”
Molnárfi szerint a főnökök odafigyelnek arra, hogy lakásban és kocsiban se beszéljenek, és csak közterületen telefonáljanak. Így nagyjából még a rendőrségi felderítő sem tud velük mit kezdeni, még leplezett eszközökkel, azaz lehallgatással, titkos megfigyeléssel sem. De nemcsak ezek a biztonsági intézkedések védik a főnököket, hanem az is, hogy a hálózatukhoz tartozó futáraikat – lebukás esetén – támogatják. „Ügyvédet fogadnak neki, fizetik a költségeiket, nyilván a hozzátartozókat segítik, tehát nem hagyják egyedül a futárt. Így érik el, hogy a nyomozási szakban a díler lehetőleg ne kössön egyezséget a hatósággal” – magyarázta Molnárfi.
A futár is tudja, mire számíthat, mit kockáztat. Egy büntetlen előéletű egyvádlottas vagy egygyanúsítottas ügyben hat vagy kilenc hónapnál tovább nem tart az illető letartóztatása. Ha büntetlen előéletű, akkor bármennyi drog volt is nála, egy jó ügyvéddel öt évnél többre nem ítélik el, ebből pedig két és fél évet kell leülnie. A főnököknek persze az az érdekük, hogy értelmes futárokat alkalmazzanak, akik odafigyelnek a biztonságra, de a többség nem ilyen, egy részük pedig maga is drogfüggő, ami növeli a lebukás kockázatát.
De Molnárfi szerint a főnököknek is csak addig áll érdekükben támogatni a futárokat, amíg vádat nem emelnek ellenük. Ha megtörtént a vádemelés, onnantól kezdve a díler már nem tud egyezséget kötni a hatósággal, így a főnök onnantól nincs veszélyben. A bíróságon pedig már hiába törne rá a dílerre az őszinteségi roham, a bírót az már hidegen hagyja.
A rendőrségnek leginkább akkor van sansza egy ilyen szervezet ellen, ha valamelyik konkurens társaság felnyomja őket. Igen ám, de ezzel a piacon nem lesz kevesebb drog, mert ha a társaság bukik is, a versenytárs hamar betölti az így keletkezett űrt.
„Sok olyan eljárás van, ami bemondással indul valaki ellen” – ezt már egy másik büntetőügyvéd, dr. Enzsöl Péter mondta a Telexnek. Szerinte ez azért aggályos, mert aki éppen a saját bőrét menti, hajlamos a nagyotmondásra. Ő már olyan szélsőséges esetekkel is találkozott, amikor a díler nevezte meg dílerként a saját vásárlóját, de olyan is előfordult, hogy a már letartóztatott kereskedők a sétán lévő zárkatársak nyomozati irataiból néztek ki neveket vádalku reményében.
A rendőrség a felderítés során leplezett eszközöket alkalmaz, gyakori, hogy ingatlant, járművet technikáznak be. De egyre elterjedtebb a megfigyelő drónok alkalmazása, amikor például a drog átadásának pillanatait megfigyelő drónnal örökítik meg. Enzsöl Péter szerint a drogkereskedelemnél használt, úgynevezett virágnyelven folytatott és a rendőrség által lehallgatott kommunikációt már a bíróság is mélyrehatóan ismeri, így az operatív munka eredményei szerinte megkérdőjelezhetetlenek.
Sokáig a szerbek uralták a piacot, a nagyfőnök meglépett
A sláger a fű és az amfetamin, a legtöbb drogkereskedő ebben utazik. Ritkább, hogy valaki csak kokainnal üzletel, mert a kokain a fűhöz és az amfetaminhoz képest drágább, kevesebben tudják megfizetni. Az amfetamint ráadásul könnyebb előállítani, Molnárfi szerint „ha van olaj, akkor egy tapasztalt ember pár óra alatt elkészíti”. A fű egy része valószínűleg Csehországból származik, ahol azok az ázsiaiak állítják elő, akik korábban Magyarországon is rengeteg marihuánát termesztettek. A piacon előfordul még az albán fű, de az híresen rossz minőségű, ezért ma már nem túl népszerű, főleg, mert már Németországból is be lehet szerezni marihuánát.
„A szerbekre jellemző, hogy rengeteg legális vállalkozást csinálnak Pesten és a környéken. Éttermeket, de szállodákat is. Ezekbe fektették a drogpénzt, hogy legális hasznot termeljenek nekik, emellett pénzmosásra is alkalmasak ezek a helyek. A rendőrök és az ügyészek is tudták, tudják, kik ezek az emberek. De egy dolog tudni és egy másik dolog bizonyítani” – mondta Molnárfi.
2018-tól hét éven keresztül egy szerb–montenegrói testvérpáros által irányított bűnszervezet uralta a budapesti és környékbeli kábítószerpiac számottevő részét. A szervezetet élén Stanković Nikola állt, ő segédkezett a gyakran 200-300 kilós szállítmányok beszerzésében, míg a testvére az elosztásért, logisztikáért, értékesítésért felelt – mindezt egy törökbálinti étteremből szervezték.
Azt nem tudni, hogy a magyar rendőrök mikor értesültek a testvérpár drogbizniszéről, de amikor idén májusban egy sajtótájékoztatón beszámoltak a 2018 óta működő hálózat sikeres felszámolásáról, valahogy elsikkadt egy fontos tény: a főnököt, Stanković Nikolát (és két másik, neki dolgozó magyart, Káloci Leventét és Köteles Károlyt) nem sikerült elfogniuk, ők azóta is szökésben vannak. Ráadásul ekkor derült ki az is, hogy Stankovićot emberöléssel is gyanúsítják, úgyhogy őt jelenleg emiatt is körözik.
