Büntetőfékezett, aztán megállt az M1-M7-es autópálya közös szakaszán: elítélték a furgonost
Az autók fedélzeti kameráival és az útfigyelő kamerákkal készített felvételek elárasztották az internetet. Egy ideje a rendőrség is rengeteg videót oszt meg közlekedési szabálysértésekről, balesetekről és autósok közti konfliktusokról, ám egyelőre úgy tűnik, az ezekre érkező kattintások százezrei nem javítanak a közlekedési morálon, csak valóságshow-élménnyel szolgálnak.
Sem a kamerákkal, sem a következményekkel nem számolt M. Tamás, amikor 2022. január 8-án, a délutáni órákban egy fehér Peugeot Partner kisteherautóval haladt az M1-es autópálya belső sávján a főváros felé, majd éktelen haragra gerjedt, miután besorolt elé egy szürke Toyota Corolla. A Magyar Közút Zrt. közelben működő kamerája által készített felvétel első másodpercein látható, hogy a furgon kezdetben szorosan követte a Toyotát, majd hirtelen áttért a középső sávba, amikor a két jármű az M1-es és M7-es autópályák találkozásához ért. Ezután a Peugeot bevágott a Toyota elé, és intenzív lassítás után megállt a nagy forgalmú, négysávos úton.
Korjelenség?
A Corolla mögött érkező fehér Jeep szintén kénytelen volt állóra fékezni, a terepjárót követő sötét színű kombi viszont csak úgy tudta elkerülni az ütközést, hogy áttért a középső sávba, és kikerülte az álló járműveket. Az őket követő fehér Škoda Yeti vezetője balra, a két irányt elválasztó betonelemek felé rántotta a kormányt, és bár ezzel sikerült kikerülnie a Jeepet, pár méter után visszazuhant az úttestre, a terepjáró oldalának csapódott, ezután a Toyotát hátulról nekitolta a furgonnak.
A fehér Peugeot Partnert vezető M. Tamás nem forgalmi okból fékezett állóra Magyarország legforgalmasabb bevezetőútján, hanem azért, hogy büntetőfékezéssel leckéztesse meg a Toyotát vezető C. Ádámot. Gyakori eset ez, hiszen például a néhai Berki Krisztián egy menetrend szerint közlekedő busz előtt büntetőfékezett, ezért felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de az utóbbi években számos hasonló esetről hallhattunk.
A büntetőfékezés tehát korjelenség, amit egyelőre nem tud kezelni a rendőrség, és úgy vált a napi gyakorlat részévé, mintha sokan valóban azért vezetnének, hogy alkalomadtán balesetveszéllyel fenyegessék a többi autóst. A témával korábban részletesen foglalkoztunk Herpy Miklós közlekedési ügyvéd Zerkovitz Dávid közlekedési pszichológus közreműködésével, és videónkban mutattuk be először részletesen a mostani esetet is.
Rosszul aludt
A furgonos férfival szemben közúti veszélyeztetés bűncselekménye és négyrendbeli rongálás miatt indult büntetőeljárás. Idén márciusban első fokon két év felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, ezen felül három év hat hónapra eltiltották a járművezetéstől is. Mivel M. Tamás védője, Lőrik József enyhítésért, az ügyészség viszont az ítélet súlyosbításáért fellebbezett, a régóta húzódó ügy szerdán, a fellebbezési tárgyalás végén meghozott jogerős ítélettel zárult le a Budapest Környéki Törvényszéken.
Mint kiderült, M. jogosítványát nem sokkal a történtek után bevonták, ennek ellenére volán mögé ült, és összesen négy szabálysértési ügye volt. Ebben az időben ugyanis neki csak szüneteltették a vezetési jogosultságát, de még nem volt eltiltva a vezetéstől. A különbség annyi, hogy aki a szüneteltetés ideje alatt vezet autót, az szabálysértést követ el, az eltiltás hatálya alatti vezetés viszont bűncselekménynek számít. Mivel a furgonos férfi az elsőfokú ítéletet megelőző években autózott jogosítvány nélkül, büntetőfékezési ügyén kívül nem indítottak vele szemben további büntetőeljárásokat, a márciusi ítéletben tiltották el a vezetéstől.
A férfi megtörtnek tűnt a szerdai tárgyaláson. Kiderült, hogy M. Tamásnak három gyereke van, korábban rendezetlenek voltak a lakhatási körülményei, jelenleg havonta 150 ezer forintot keres, de változtatott korábbi életmódján, és életvitele jelenleg nyugodt. Mint azt néhány mondatos beszélgetésünkben elárulta, a baleset reggelén összezördült a feleségével, előző éjszaka pedig rosszul aludt a család.
Az évente százával előforduló közúti veszélyeztetési ügyek szereplői láthatóan nagyon eltérő élethelyzetben vannak, nem mindenki sorolható be abba a kategóriába, hogy kiváltságos élethelyzetében úgy gondolja, rá a közlekedési szabályok sem érvényesek. Egy azonban közös bennük: nem tudják megfelelően kezelni az indulataikat, ezért szándékosan veszélyeztetik mások életét. Ezt felismerte a bíróság is, ezért a férfit az elsőfokú ítéletben indulatkezelési tréning elvégzésére kötelezte, illetve hivatalos pártfogót is kijelölt mellé, hogy ne ismétlődjenek meg a 2022 eleji események.
Közlekedési vészhelyzet, ami felkészületlenül éri az embert
Az ügyben igazságügyi gépjármű műszaki szakértőt is kirendelt a bíróság, hogy számításokkal és műszaki megközelítésekkel segítsen eldönteni, terheli-e részleges felelősség a csoportos ütközésért a fehér Škoda, a Jeep vagy a köztük haladó, majd az ütközés előtt sávot váltó, sötét színű autót vezetőjét. Bár első hallásra abszurdnak tűnhet ez a felvetés, a másodfokú tárgyaláson megjelenő Melegh Gábor igazságügyi szakértő számításainak összegzése egyértelmű: a sorozatos ütközéseket nem az okozta, hogy az autók túl kis követési távolságot tartottak egymáshoz képest, és nem is az, hogy a leginkább egy Opel Astra H-modellhez hasonló sötét színű kombi mögött haladó Škoda vezetője nem látta, hogy több autó megállt előtte.
A büntetőfékező furgon mögött feltorlódott autók vezetői a döntő pillanatokban intenzíven fékeztek, de egy olyan közlekedési vészhelyzet résztvevőivé váltak, amely felkészületlenül érte őket. Autópályán optimális esetben legalább két másodperc alatt megtehető útnak megfelelő távolságot, vagyis 130 km/óra sebesség esetén több mint 70 métert kell tartani a biztonságos közlekedéshez.
Ez a távolság az M1-es és M7-es autópályák bevezető szakaszán megengedett 100 km/óra sebességgel számolva körülbelül 56 méter. Melegh Gábor szerint a balesetben vétlen autósok akkor kerülhették volna el az ütközést, ha legalább az utóbbi távolságot tartva követték volna egymást, csakhogy a szakértő szerint ez az adott szakaszon jellemző változó forgalmi viszonyok mellett nehezen megvalósítható. A szakértő szerint életszerűtlen, hogy egy autós bármilyen látható forgalmi ok nélkül tapos a fékre, majd áll meg az autópálya belső sávjában.
Összesen 6 millió forint kár
Ennek a megállapításnak nemcsak azért van jelentősége, mert így kizárható az úgynevezett sértetti közrehatás, de azért is, mert a balesetben vétlen autók gazdáinak összesen több mint 6 millió forint kára keletkezett. A valós összeg ennél magasabb lehet, mert a Toyotát vezető Ádám lízingelt autója gazdasági totálkáros lett, a balesetsorozat miatt keletkezett kárt viszont nem tárgyalta a bíróság.
A Toyota vezetője a tárgyalás után elmesélte, nagyon megijedt, amikor elévágott a fehér furgon. Miután megálltak, Ádám ki akart szállni az autóból, majd abban a pillanatban amikor eldöntötte, hogy kicsatolja biztonsági övét, becsapódott a Yeti az autója hátuljába, ezért másodperceken múlt, hogy nem sérült meg az ütközéstől. Ezután Peugeot előrébb gurult, majd M. Tamás kiszállt és lendületes léptekkel a Toyota felé indult, ahol a két férfi rövid szóváltásba keveredett.
A fehér Peugeot furgont vezető férfi az ítélethirdetés előtti szünetben láthatóan zaklatottnak tűnt, de a bíróság végül úgy döntött: nehéz életkörülményeire, illetve az eltelt időre tekintettel elengedi az elsőfokú ítéletben megállapított pénzbüntetést. M. Tamásnak nem kell börtönbe vonulnia sem, mert a jogerős ítélet helybenhagyta a korábban kiszabott büntetés felfüggesztését. Mivel a büntetőfékezés miatt jogerősen elítélt férfi vezetési jogosultságának felfüggesztése óta eltelt idő meghaladta a vezetéstől való eltiltás időtartamát, elvileg ismét vezethet, de mégsem teheti, mert ehhez először kötelező utánképzésen kell részt vennie, amelynek végén megkaphatja a jogosítványa visszaszerzéséhez szükséges igazolást.
A bíró érvelésében szerepelt az is, hogy a büntetőfékezés miatt induló bírósági eljárások az utóbbi időben elszaporodtak, de a közúti veszélyeztetési ügyek súlya közt nagy különbségek vannak. Mint hozzátette, aki autópályán, a belső sávban megáll, és így ezzel fenyegeti a mögötte haladó autó vezetőjét, az kiemelten nagy balesetveszélyt okoz, amivel a vádlottnak is számolnia kellett. Ugyanakkor az autópályák belső sávján közlekedőknek nem kell számolniuk azzal, hogy valaki meg fog állni, és amikor ez mégis megtörténik, az anyagi kárral, de akár súlyos sérüléssel végződő balesethez vezethet.
