- Lázár János az a típus, aki mindig feljebb akar lépni, „amikor képviselő lett, miniszteri posztra vágyott”, mesélte egy fideszes forrásunk, azt viszont képmutatónak tartják, hogy a batidai vadászkastély résztulajdonosaként szól be a luxizásra.
- Újbóli erősödését látva finoman szövetkezni kezdtek ellene azok, akik nem szeretnék Orbán Viktor lehetséges utódjának tudni;
- mégis ő lett a kampány egyik fő arca, aki egy esetleges vereség után akár veszélyes is lehet Orbán Viktorra, győzelem esetén viszont elmondhatja, hogy az első vonalban harcolt.
„A Fidesz választási kampányát három oszlop tartja majd: Orbán Viktor, Szijjártó Péter és jómagam” – közvetlenül az amerikai út után nyilatkozta ezt büszkén a hódmezővásárhelyi Rádió7-nek Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter a választási kampányban betöltendő fontos, de egyébként nem részletezett feladatával indokolta, miért vitte magával Washingtonba a miniszterelnök. Arról, hogy mi lesz a szerepe, Lázár csak annyit mondott: „végig kell kampányolnia” a következő hónapokat, és „minél több választópolgárt meg kell győznie arról, hogy az elmúlt 15 évben több volt a jó, mint a rossz”.
Lázár mondandója azért is érdekes, mert a „három oszlop” között meg sem említette Orbán Balázst, aki formálisan a 2026-os választás kampányfőnöke. Azt viszont nem felejtette el megemlíteni, hogy a kormányból Szijjártó és Orbán Viktor mellett csak ő ült bent a Trumppal való tárgyaláson. Ez a kijelentése sokkal inkább a párttársainak, mintsem a hallgatóknak szólt. Ezzel üzente meg, hogy már (megint) megerősödött – ez főleg annak fényében lehet lényeges, hogy a párt magasabb rangú politikusai között nem nagyon van szövetségese, viszont akadnak olyanok, akik aggódva figyelik újbóli felemelkedését.
Ha viszont Lázár kiemelt szereplője lesz a következő hónapok kampányának, ahogy ő erre utalt, akkor érdemes – nem először – felrajzolni a politikai karakterét és a helyét a Fideszben. Már csak azért is, mert az elmúlt időszakban tett egyes megnyilvánulásai – köztük a Varga Judittal kapcsolatos és Orbán Viktor véleményével ellentétes nyilatkozatai – még párton belül is sokakban azt az érzetet keltették, hogy az építésügyi miniszter már a 2026 utáni időszakra készül.
Lázár évekig a Fidesz egyik legerősebb és legismertebb arca volt, de 2018-ban kiszorult a hatalom epicentrumából. Hódmezővásárhelyre vonult vissza, oda, ahol a kilencvenes évek közepén a karrierje elindult, amikor a város első szabadon választott polgármesterének, Rapcsák Andrásnak lett a személyi titkára. Lázár Rapcsák 2002-es váratlan halála után lett országgyűlési képviselő, majd a város polgármestere, innentől indult be igazán a politikai karrierje. A Fidesz első kétharmados győzelme, 2010 után ő lett az akkor még 227 képviselőből álló Fidesz frakcióvezetője, két évre rá már a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Orbán jobbkeze, 2013-ban pedig a Fidesz egyik alelnöke.
A 2010 és a 2018-as visszavonulása közötti időszakban sokakkal konfliktusa volt, nem csak párton belül. Összerúgta a port Csányi Sándor bankárral, bár ezt sokan annak tulajdonítják, hogy Orbán is gyengíteni akarta a gazdasági élet egyik legbefolyásosabb szereplőjét, és ehhez kellett „rossz zsarunak” Lázár.
2011-ben az akkori igazságügyi miniszterrel, Navracsics Tiborral került szembe. Utóbbinak ugyanis nem tetszett, hogy kódexszerű jogszabályok is egyéni képviselői indítványként kerülnek a parlament elé, de Lázár akkor is azt mondta, hogy a miniszterelnök elvárásait teljesíti, márpedig Orbán dinamikus, gyors munkát akar. Ekkoriban Kövér Lászlóval is voltak vitái, de utólag már könnyű megfejteni, hogy Lázár valójában Orbán céljainak megfelelően, a kormányfő jóváhagyásával nyomult. Navracsics és Kövér ugyanis gyakorlatilag azt bírálták, amiről később nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-rezsim lelke: a frakciónak nem gondolkodnia, hanem parancsot teljesítenie kell. Ehhez pedig Orbánnak jól jött egy olyan végrehajtó, aki nem „szakmázik”, csak csinálja azt, amit kell. Erre a 2010 után egy ideig Orbán jobbkezeként működő Navracsics már nem volt képes, ezért is lett később háttérbe szorítva.
A hosszú távra berendezkedő Orbánnak elemi érdeke volt gyengíteni azokat a fideszes politikusokat, akiknek a párton belül vagy annak holdudvarában tekintélyük, esetleg hátországuk volt, és ehhez az ambíciókkal teli Lázár ideális végrehajtónak bizonyult.
Azt hosszan lehetne sorolni, hogy az évek során Lázárnak kivel voltak konfliktusai. Már 2014-ben nyílt vitába keveredett Gulyás Gergellyel és Schmidt Máriával, akik bírálták, amiért Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz egykori vezetőjét alkalmazta tanácsadóként, mivel annak kommunista munkásőr múltja ellentétben áll az Alaptörvény értékrendjével. „Gulyás Gergelynek a munkáját nagyra becsülöm, és irigylésre méltóan vegyes csodálattal tekintek arra, hogy neki nincs nála idősebb emberek véleményére vagy másként gondolkodók véleményére szüksége” – szúrt vissza akkor Gulyásnak Lázár.
Erre az időszakra tehető annak a szembenállásnak az eredete, ami Lázár és Rogán Antal között a mai napig fennáll, és amit 2015-ben Orbán sajátosan intézett el, különválasztva a politikai kormányzást és a politikai kommunikációt. Előbbi Lázárhoz, utóbbi Rogánhoz került. Lázárnak azonban 2015 után is akadtak konfliktusai. Nyíltan beszólt a Pintér Sándor belügyminiszter emberének tartott Tasnádi László kinevezése miatt, felhánytorgatva annak kommunista kémelhárítói múltját. De Pintérrel a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont (Tibek) megalakulása körüli időszakban is súrlódtak, mert a belügyminiszter és az akkor a hírszerzésért felelős Lázár is magának akarta az irányítást. 2016-ban Varga Mihállyal is viaskodott a vasárnapi boltzár miatt.
Ilyen sok látványos konfliktus és be-beszólogatás után nem csoda, hogy sokan örültek a párton belül, amikor a 2018-as ciklusban Orbán már nem számított Lázár munkájára. Miután kiszorult a kormányból, azt lehetett hallani, hogy a hozzá legközelebb álló emberei nehezen kaptak munkát, ennek hátterében a Lázárral legendásan rossz kapcsolatban lévő Rogán ármánykodását sejtették.
Lázár a 2022-es ciklusban tért vissza, így négy éven keresztül a pálya széléről nézte, alkalomadtán pedig onnan kommentálta a politikai történéseket. De jelzéseket a pálya széléről is küldött, a Válasz Online-nak még 2020 őszén adott interjújában üzente meg: nem hagyja magát kiszorítani a Fideszből.
Úgy tudjuk, hogy amikor építés- és közlekedésügyi miniszterként visszatért, Lázár próbált szövetséget kialakítani néhány időközben megerősödött párttársával, például Gulyás Gergellyel vagy Kocsis Mátéval, de ezek a közeledések nem jártak sikerrel.
Azt mesélik, jellemző rá, hogy magához rendel raportra embereket, ahogy egyik ismerőse fogalmazott, „játssza a Dont”. Visszatérése után a batidai kastélyába is magához rendelt több embert, ezzel is jelezve, hogy ő igenis fontos ember.
Bírálói szerint ugyanakkor a Fideszen belül sokan nem is annyira a politikai játszmái, sokkal inkább a stílusa miatt nem szeretik, mert úgy érzik, hogy gyakran megalázó, lekezelő az, ahogyan az embereivel vagy állami cégek vezetőivel beszél. Sokan Lázár stílusának tudják be, hogy több MÁV-os szakember is otthagyta az állami szférát. Eszerint Lázár stílusa is közrejátszott abban, hogy MÁV-os középvezetőket tudott elszívni a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, vasútipálya-építéssel és -korszerűsítéssel foglalkozó V-Híd Zrt.
Maga Lázár nem gondolja úgy, hogy utálnák a pártban, erről Hajdú Péter műsorában is beszélt. „Az egy legenda, hogy nekem nincs szövetségesem, meg így utálnak, úgy utálnak, ez egy mese, egy bullshit” – mondta a műsorban Lázár. A Telexnek erről fideszes források azt mondták, hogy 2022-es visszatérése óta Lázárnak leginkább a kevésbé ismert, vidéki országgyűlési képviselők köreiben vannak szövetségesei, rajtuk kívül néhány fiatal, és persze azok, akik már 2018 előtt is a szűkebb köréhez tartoztak, mint például Csepreghy Nándor államtitkár.
Azt, hogy Lázár az évek során nem tudott jelentős hátországot építeni, szintén a stílusának tulajdonítják. Lázár erről Hajdú Péternek azt mondta, hogy Orbánnal ellentétben neki nehezebben megy, hogy egy csapattal foglalkozzon, ennek az az oka szerinte, hogy ő egyke, nincs testvére, nehéz másra figyelnie magán kívül, de „ezen próbál változtatni, mert fontosak a szövetségesek”.
Noha a 2022-es kormányzati ciklusban egy nem túl jelentős tárca vezetőjeként tért vissza, újbóli megerősödéséhez Magyar Péter és a Fideszen belül érzékelhető elbizonytalanodás is kellett. A fideszes politikusok közül Lázár kellő időben fel- és elismerte, hogy a Tisza tényleges veszélyt jelent a kormánypártra. A 2024-es EP-választás utáni időszakban már hangoztatta, hogy „óriásit tévednek” azok, akik szerint a Tisza jelöltek, adatbázis és média nélkül nem tud megerősödni, mert az a Fidesznek is sikerült 2006 őszén, a helyhatósági választáson.
Míg a fideszes kommunikáció Magyar Pétert bolondnak, „Pszichopetinek” állította be, addig Lázár elismerően nyilatkozott róla az EP-választás után. „Az ellenfelet, a kihívót soha nem szabad alábecsülni, akármilyen is az. Aki három hónap alatt 30 százalékos politikai pártot tudott felépíteni, azt nem szabad alábecsülni” – mondta a miniszter. És miközben a kormánypártinak elkönyvelt kutatóintézetek magabiztos Fidesz-előnyt mértek, a fideszes megszólalók pedig bagatellizálták Magyart, Lázár volt az, aki arról beszélt, bármi lehet a választás kimenetele, mert szerinte fifty-fifty az állás.
Magyar előretörésében Lázár lehetőséget látott. Jó alkalmat, hogy bebizonyítsa, szükség lehet rá. Már építésügyi miniszterként is tartott Lázárinfókat, de amikor ezek az alkalmak már nemcsak a hozzá tartozó témákról, hanem gyakorlatilag bármiről szólhattak, akkor egyértelművé vált, hogy a fideszes politikusok közül ebben a műfajban nem nagyon van vetélytársa. Ellenben van, akinek egyáltalán nem megy ez a műfaj. Jó példa erre minisztertársa, Nagy István, aki a száj- és körömfájás által sújtott egyik településről szinte elmenekült, amikor azt tapasztalta, hogy az egybegyűlt tömeg nem éppen barátságos vele.
Az elmúlt 15 évben még csak gondolati szinten sem merült fel az, hogy egy választáson ne Orbán Viktor legyen a Fidesz jelöltje. Idén nyáron azonban hallani lehetett ilyen pletykákat a párton belülről. Ezeknek a pletykáknak az ágyazott meg, hogy a miniszterelnök tavasszal többször szóba hozta az utódlás kérdését. „Láthatják, nem vagyok már éppen önökkel egykorú. Az én koromban már jobban érdekli az embert, hogy lesz-e olyan, aki folytassa azt, amit ő elkezdett” – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik áprilisi rendezvényén. Ekkor ez már sokadik olyan megszólalása volt, amiben azt emlegeti, mi lesz akkor, ha ő már nem lesz miniszterelnök.
Arra, hogy maga a miniszterelnök hozta ezt szóba, azért is kapták fel sokan a fejüket, mert a Fidesz még soha nem indult úgy parlamenti választáson, hogy ne Orbán Viktor lett volna a listavezetője. Még ugyanabban a hónapban Orbán egy interjúban arról beszélt, hogy az ő szerepe a rendszeren belül nem is olyan fontos, nélküle is működne a Fidesz Magyarországa. Utóbbi interjút elemezve Török Gábor politológus is azt mondta a 24.hu-nak, hogy szerinte Orbán olyannyira képes bármeddig elmenni a hatalom megtartásáért, hogy még a miniszterelnök-jelöltségről is lemond, ha épp ezt érzi győztes taktikának.
Nem tudni, hogy Orbán utódlással kapcsolatos megszólalásainak mi volt a céljuk, de még jobboldali berkekben, azon belül a Fideszben is elterjedt egy teória: e szerint ha rosszak lesznek a számok, akkor Orbán hátralép, Lázár lesz a listavezető, így egy rosszul sikerült szereplés esetén nem a Fidesz vezére, hanem ő viszi el a balhét. Olyannyira élt ez a pletyka, hogy a Hír TV közzétette, amikor a fideszes Tranzit fesztivál egyik nézője rákérdezett Lázárnál arra, lenne-e miniszterelnök-jelölt, mire ő vicceskedve azt mondta, az a szék foglalt a Fideszben, és amúgy sincsenek ilyen ambíciói.
Ha alaptalan is a miniszterelnök-cseréről szóló pletyka, azt, hogy Lázárnak ne lennének ilyen ambíciói, a legtöbb párttársa minden bizonnyal megmosolyogná. Ahogy egyikük a Telexnek elmondta, Lázár szerinte az a típus, aki mindig feljebb akar lépni. „Amikor Rapcsák titkára volt, akkor arról álmodozott, hogy egyszer polgármester lesz. Amikor országgyűlési képviselő lett, akkor miniszteri posztra vágyott” – szólt a jellemzés, aminek a lényege: azért ennél a szintnél, ahol van, neki nagyobbak az ambíciói. Igaz, ezt Lázár szavaiból is ki lehet következtetni. Amikor 2018-ban Orbán háttérbe szorította és Hódmezővásárhelyre vonult vissza, azt mondta: van még mit tanulnia, és még sok ideje van tanulni, hiszen tíz év múlva 53, 20 év múlva 63 éves lesz.
A Fideszen belül sokan képmutatónak tartják, hogy az a Lázár szól be a luxizás miatt, aki résztulajdonos a batidai vadászkastélyban, és folyamatosan vásárolja fel a vadászház körüli földeket: az elmúlt években 181 millió forintot költött erre. Így amikor idén nyáron Navracsics Tibor interjút adott Dull Szabolcs Ötpontban podcastjában, és ebben Lázárt is a luxizók közé sorolta, a párton belül többen is úgy látták, hogy Navracsics más fideszes politikusok, köztük Gulyás Gergely nevében is beszél.
Az interjú megjelenése előtti napon a Fideszben elterjedt a hír, hogy Navracsics durván nekimegy Lázárnak, de másnap, az interjú megjelenésekor kiderült, hogy ez azért erős túlzás. Utólag többen úgy vélik, hogy Navracsics köreiből „srófolhatták fel” az interjút, hogy ezzel is védjék a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, mert így a várakozáshoz képest már nem is tűnt olyan erős támadásnak a lépése egy olyan párttársával szemben, aki viszont ekkor már ismét jól feküdt Orbánnál. És részben ez a finom belső harc magyarázza azt is, Lázár miért szúrt oda nemcsak Varga Juditnak, de Gulyás Gergelynek is azzal, hogy nemrég azt mondta: bátorság kellene ahhoz, hogy a XII. kerületben a Fidesz színeiben elinduljanak.
Ha megnézzük, hogy Orbán mikor engedte szabadjára Lázárt, akkor azt látjuk, hogy két fontosabb periódusban: 2011 után, amikor a miniszterelnök villámgyorsan ki akarta építeni azt a rendszert, amire a NER épült, és ehhez szüksége volt egy kemény végrehajtóra. 2015-ben pedig azért sem engedhette el Lázár kezét, mert a Fidesz akkor éppen egy válságos időszakát élte. És most sem lehet nyugodt a pártvezér, aki Lázárt újra megemelte.
„A Lázárinfó világszám. Csak Magyarországon honos. Folytatni kell. Erős fegyver” – méltatta még augusztusban Lázár projektjét a miniszterelnök. Nem először, korábban ugyanis azt mondta, kiküldeni csak Lázárt tudják a Lázárinfókra, mert ő ennek a műfajnak a „nemzetközileg kiemelkedő mestere”. Máskor pedig Orbán közösségi oldalán egy „Best of Lázárinfó” válogatást tettek közzé.
Noha Lázár kommunikációjához mindig is hozzátartozott, hogy gyakran kibeszél a kórusból, eltérő véleményeket hallottunk arról, miért teszi vagy teheti ezt meg. Vannak olyan vélemények, miszerint a saját tábort is rendszeresen monitorozó Fideszben tudják, hogy egy-egy kérdésben megoszlik a fideszesek véleménye. Ilyen például a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin, Varga Judit, vagy akár a luxizás megítélése. Vannak, akik szerint ezekben a kérdésekben Lázárnak Orbán megengedi, hogy eltérjen a többségi, vagy ha úgy tetszik, „hivatalos” állásponttól, és ez nem partizánakció.
De vannak olyan vélemények, hogy Lázár mint különc kommunikációja egy hosszabb távú stratégia része, ami már az utódlásról szól. Ebben az értelmezésben Lázár arra játszik, hogy akár egy esetleges választási vereség esetén is elmondhassa: ő látta jól a helyzetet, csak ő tette szóvá azt, ami még a fideszes szavazóknak is sok, ergo nála van az a politikai tudás, amivel az esetleg ekkor vezető nélkül maradt közösséget irányíthatja. Ebben az értelmezésben Orbán a válságos időszakban azért húzza magához Lázárt, hogy szorosabb kontroll alatt tartsa, mert pontosan ismeri az ambícióit. Ha a kampányban Szijjártó mellett rá is épít, akkor egy esetleg vesztes csata után Lázárt is felelősség terheli majd. Ha viszont nyer a Fidesz, és ő a Lázárinfókkal az első sorban harcolt, akkor is esélye van arra, hogy megkapja megérdemelt jutalmát, és újra olyan erős pozícióban legyen, mint a 2010-es években.
