A vonat megállt egy pisiszünetre, mert a feltöltődött vécékagyló tartalma a padlóra lötyögött

„Miután felszálltam a vonatra, egy kalauz és egy takarító jelent meg a lezárt mosdónál, hogy a helyiség előtti padlót fertőtlenítsék. Már akkor lehetett sejteni, hogy a vécével probléma van. 40 perc utazás után az utasok nyomására a kalauz mégis kénytelen volt kinyitni az ajtót, mert a vonat másik részén levő mellékhelyiség sem működött. Hatvan után a vonat mozgásának hatására a feltöltődött kagyló tartalma a padlóra lötyögött, majd az utastérbe csordogált az ajtó alatt. Mivel további utasok is jelezték, hogy szükségleteik vannak, a vonat megállt egy pisiszünetre Vámosgyörk állomáson” – számolt be színes-szagos kalandjairól olvasónk, aki október utolsó napján vonatozott ki a Keleti pályaudvarról az egri Interrégió járattal.

Persze a történet nem ért itt véget, mert a vámosgyörki állomás budija sem volt éppen bizalomgerjesztő, hiába ígérte Lázár miniszter anno, hogy az összes állomás vécéjét felújítják. A vécészünet miatt a vonat végül 25 percet késett, amit igazából nem az egriek, hanem a Miskolc felé átszállók szívtak meg, mert Füzesabonynál nem várta meg őket a csatlakozás – idézte fel rezignáltan olvasónk.

Az elmúlt fél évben szinte minden második héten kapunk egy kényszerű vasúti pisiszünet miatt panaszkodó olvasói levelet, így elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy megkérdezzük a MÁV-ot: mi a fene folyik a vonatokon? Előtte azonban körbekérdeztünk a MÁV dolgozói és a vasúttársaság működésére rálátó szakemberek között is, akik névtelenül nyilatkozva több problémát is azonosítani véltek.

Ők elsődlegesen azt említették, hogy az utóbbi időszakban a MÁV több elővárosi motorvonatot vezényelt át a hosszabb, regionális vonalakra. Ez pedig több okból is problémás lehet.

• Mivel az elővárosi vonatokat eleve rövidebb utakra tervezték, kevesebb vécé van bennük, mint a hosszabb vonalakon közlekedő szerelvényeken.
• Ezeken a vonatokon a tartályok kisebbek, mivel gyakrabban lehet üríteni őket.
• Az ürítéshez szükséges célgépek viszont főleg az elővárosi állomásokon találhatók, a távolabbiakon nem.

Mindezek azt okozhatják, amit olvasónk is tapasztalt: a vonaton megtelik a klotyó.

Megkérdeztük tehát a MÁV-ot, hogy hány elővárosi motorvonat közlekedik rendszeresen távolsági (regionális és egyéb) vonalakon, és számoltak-e vécégondokkal, amikor azokat átvezényelték országos viszonylatokra is. Erre a kérdésre nem kaptunk választ, ám azt (két hét adatgyűjtés után) szívesen ecsetelte lapunknak a vasúttársaság, hogy a vonatokon a vécék számát közszolgáltatási szerződés írja elő. Azaz, motorvonati egységenként 1, emeletes motorvonat esetén 3, míg személykocsinként szintén 1 mosdó kell hogy legyen a szerelvényen.

A válasz szerint ezt a követelményt a MÁV-csoport minden esetben teljesíti. Na de akkor miért telnek meg a kagylók? – merül fel bugyogva a kérdés. A konkrét válasz: „Előre nem látható műszaki meghibásodás következtében.”

Azt persze a MÁV is elismerte, hogy a meghibásodások miatt a gyakorlatban természetesen előfordulhat, hogy egy-egy mosdót kényszerűen le kell zárni – erre a motorvonatokon gyakran sor is kerül. Azt azonban fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy egy szerelvényt sosem állítanak össze és indítanak útnak az előírtnál kevesebb vécével.

Rákérdeztünk arra is, hogy hol, melyik állomásokon tudják kiüríteni a vécétartályokat, ahhoz ugyanis speciális berendezés kell. Erre az a válasz érkezett, hogy a vonat tervezésekor és gyártásakor – vécéügyileg is – tényleg fontos szempont, hogy a jármű elővárosi vagy távolsági vonalon közlekedik majd. Ezeknek a tartályoknak az ürítésére azonban az országban összesen 24 helyszínen van lehetőség, főként a megyeszékhelyeken és fontosabb végállomásokon, írták.

A MÁV közölte még, hogy a vonatforduló figyelembevételével tervezik meg előre, hogy melyik állomásokon és mikor végezzék el a szennyvíztartályok ürítését, és a tartályok térfogata és az utasforgalmi adatok alapján tisztítják azokat.

Ezeknek a modern vonatoknak a vécéje már zárt rendszerű, azaz az oda kerülő emberi végtermék menet közben nem nyílegyenesen a sínekre kerül, ahogy azt a régi szerelvényeken megszokhattuk. A vécék szennyvíztartályának ürítését egy vákuumos berendezéssel végzik az állomásokon, ahogy például ezen a videón látható.

De ha minden ilyen jól meg van tervezve, akkor mégis miért olyan gyakori a kényszerű pisiszünet? – vetődik fel a kérdés. A MÁV válasza szerint ez a probléma inkább külső okokra vezethető vissza. Legtöbbször ugyanis nem a szennyvíztartály telítettsége okoz problémát: sajnos egyre gyakoribb az olyan dugulás és meghibásodás, amit a vécébe dobált tárgyak okoznak – írták. Az utóbbi időben például rövidnadrág, használt elemek, műanyag zacskók, alsóneműk miatt dugult el többször is a vécé a vonatokon.

Egy-egy ilyen műszaki hiba miatt az adott mosdót először le kell zárni, majd a teljes szerelvényt ki kell vonni a forgalomból a javítás idejére. Ha menet közben romlik el egy mosdó a vonaton, akkor olyan állomáson tartanak pisiszünetet, ahol amúgy is megállna a vonat, szögezték le.