„A terv az, hogy nemcsak elindulunk, hanem meg is érkezünk Moszkvába, ami a háború miatt nem olyan egyszerű, mint szokott lenni, nagyot kell kerülni. Ezért hajnali 4-kor el kell indulnunk, hogy időben odaérjünk a ma délelőtt esedékes tárgyalásra. Az orosz elnökkel fogunk ma tárgyalni”
– mondta hajnali 4 órakor a budapesti repülőtéren a közmédiának Orbán Viktor az MTI beszámolója szerint. A miniszterelnök Facebook-oldalára péntek hajnalban, nem sokkal fél 6 előtt kiposztolt, Irány Moszkva! című videóban többek között arról is beszél a Kossuth rádió munkatársának, hogy azért utazik Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.
Orbán a szokásos pénteki rádióbeszélgetés helyett nyilatkozott a közmédiának, azt mondta, nagy harc ez, egész Európában nagy kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak, szerinte ez megviseli a háztartásokat, és megviseli a gazdaságot is egész Nyugat-Európában. „Magyarországon a legalacsonyabbak ma az energiaárak egész Európában. Ez azért van, mert hozzáférünk olcsó, a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz” – mondta Orbán.
Szijjártó is Orbánnal utazik
Bejelentkezett hajnalban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, a Facebookra is kiposztolt videójában azt mondta, idén eddig 8,5 millió tonna kőolaj és több mint 7 milliárd köbméter földgáz érkezett Oroszország irányából Magyarországra. Szijjártó szerint ennek az energia-együttműködésnek a fenntartása Magyarország alapvető nemzeti érdeke, feladása pedig alapvetően ellentétes lenne azzal.
A miniszter azt mondta, a rezsicsökkentésre a Paksi Atomerőmű új blokkjainak a megépítése a hosszú távú garancia. Itt most először áll elő egy olyan helyzet az elmúlt évek összevetésében, hogy sem európai, sem amerikai szankciók nem hátráltatják az építkezést, és minden magyarországi engedély is rendelkezésre áll. „Pakson gőzerővel zajlik a munka, zajlanak az első betonöntés előkészületei, amelyek menetrend szerint zajlanak, így február 5-én az első beton öntésére sor kerül, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy felgyorsítsuk az építkezést. A magyar–orosz energia együttműködése tehát alapvető nemzeti érdek, ennek az együttműködésnek a feladása pedig alapvetően ellentétes lenne magyar nemzeti érdekkel” – mondta Szijjártó Péter.
Orbán néhány héttel a Donald Trumpnál tett látogatása után, és az amerikaiak alakuló orosz–ukrán béketervéről várhatóan jövő héten Putyinnal tárgyaló amerikai delegáció útja előtt néhány nappal érkezik Moszkvába. A pénteki útról először a VSquare újságírója, Panyi Szabolcs számolt be, nem sokkal később a Telex is így értesült, csütörtökön aztán Putyin is elismerte, hogy érvényben van a meghívás. „Ha Orbán miniszterelnök módot talál arra, hogy elfogadja meghívásunkat, örömmel látjuk” – mondta. Az utazást egyébként a kormányfő a Kremlnek kedvező amerikai terv leghangosabb támogatásával készítette elő.
Orbán utoljára 2024. júliusban találkozott személyesen Vlagyimir Putyinnal, szintén Moszkvában, akkor a magyar miniszterelnök ún. „Békemisszió” címén utazott el az orosz fővárosba. Legutóbbi útja még a mostaninál is később derült ki, kormányzati részről pedig egészen a landolásig nem erősítették meg.
Akkor az Európai Tanácsot vezető Charles Michel hamar jelezte a közösségi médiában, hogy az uniós soros elnökséget július 1-től fél évre átvevő Magyarország kormányfője nem tárgyalhat Putyinnal az EU nevében: „Az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal” – írta.
Orbán Viktor akkor utazik Moszkvába, amikor napról napra fontos egyeztetések történnek az orosz–ukrán háború lezárásával összefüggésben. Ennek alapja Trump eredeti, 28 pontos terve – amely így egészében nem került nyilvánosságra, csak részleteiben, de a sajtóban ezt a megnevezést kapta –, melynek egyik legvitatottabb eleme az volt, hogy Oroszország nemcsak hogy megtarthatná az eddig elfoglalt területeket, Ukrajna csaknem ötödét, 110 ezer négyzetkilométert, de Donyeck megye olyan részeit is megkaphatná, amelyeket a háború évei alatt nem is tudott elfoglalni. Zelenszkij korábban, a svéd parlamentnek küldött üzenetében azt mondta: „a határokat nem lehet erővel megváltoztatni”, és hogy „az agresszornak teljeskörűen meg kell fizetnie a háborúért, amit elkezdett”.
