Péntek este két kivétellel kiderült, hogy kiket indít a Tisza Párt az egyéni választókerületekben a 2026-os országgyűlési választáson. Nagyrészt civil, az országos politikában eddig ismeretlen szereplőkkel vág neki a kampánynak Magyar Péter. Bő 19 hetük maradt arra, hogy felépítsék és megismertessék a jelölteket, akiket várhatóan minden eszközzel megpróbál majd lejáratni a Fidesz és a propagandagépezete. Cikkünkben összeszedtük, hogy mi vár a jelöltekre a választás napjáig, és hogyan kerülnek fel a szavazólapra.
Az országgyűlési választás időpontját hivatalosan a köztársasági elnök tűzi ki a jövő év elején, de mindenki arra számít, hogy április 12-e lesz a napja. A jogszabályok szerint a választást áprilisban vagy májusban, egy vasárnapi napon kell megtartani, és a szavazás napja nem eshet munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Általában rögtön az első lehetséges időpontra tűzik ki a választást, ami jövőre április 12-e, egy héttel húsvétvasárnap (április 5.) után lesz.
A választás előtt ötven nappal, várhatóan február 21-én indul a hivatalos kampányidőszak. Ettől kezdve lehet kirakni a választási plakátokat, és aznap reggel kezdődik az induláshoz szükséges aláírásgyűjtés. Reggel nyolc órától lehet felvenni az ajánlóíveket a helyi választási irodákban, és minden választókerületben minimum 500 érvényes aláírást kell összeszednie a jelölteknek ahhoz, hogy felkerüljön a nevük a szavazólapra.
A Fidesznek és a Tisza Pártnak minden bizonnyal nem okoz problémát, hogy megugorja ezt a lécet, és már az első nap hozza a kötelezőt mindkét párt. Hagyományosan kommunikációs versenyt folytatnak a nagyobb pártok azért, hogy ki adja le elsőként az összes körzetben az ajánlásokat. A választás szempontjából a gyorsaságnak semmi jelentősége nincs, de a pártok ezzel is megpróbálnak erőt demonstrálni a kampányidőszak elején. A kisebb pártoknak már az komoly logisztikai kihívás lehet, hogy az országos listaállításhoz szükséges 71 választókerületben összeszedjenek elegendő ajánlást. Jövőre is két hetük lesz teljesíteni a feladatot.
Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 37. napon, várhatóan március 6-ig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnak. Jövőre az ajánlások leadása mellett már arról is nyilatkozniuk kell ekkor a jelölteknek, hogy nem vesznek igénybe a kampányra külföldi támogatást. A választási bizottság ellenőrzi az ajánlásokat, és ha formailag mindent rendben talál, akkor legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon nyilvántartásba veszi az indulókat.
Ekkor hivatalosan is jelöltté válnak, és innentől kezdve a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg őket a választás eredményének jogerőre emelkedéséig.
A mentelmi jog védi a jelölteket attól, hogy a kampány alatt büntetőeljárás induljon ellenük, és letartóztassák, őrizetbe vegyék őket.
A március 6-i határidő után már nincs lehetőség jelöltet cserélni, azaz ha az utolsó hetekben valamelyikük botrányba keveredik, vagy egészségügyi problémája lesz, maximum visszaléptetni tudja a pártja. Ezzel mindenképpen rosszul jár a párt, mert akkor azokat a töredékszavazatokat is elbukja, amit akkor írnának hozzá az országos listájukhoz, ha a jelöltjük egyszerűen veszítene a körzetében.
A Mi Hazánk Mozgalom már augusztus 20-án bemutatta a 106 jelöltjét, a Demokratikus Koalíció október 5-én tette ezt meg. A Jobbik is sorra jön elő a nevekkel, az MSZP pedig épp a héten jelentette be, hogy 102 választókerületben terveznek elindulni. Csak négy helyen nem állítanak jelöltet: a 2022-ben győztes Csárdi Antal (Budapest 2.), Hadházy Ákos (Budapest 6.) és Szabó Szabolcs (Budapest 9.) körzetében, és Hegyvidéken (Budapest 3.), ahol Magyar Péter indul.
Orbán Viktor a hét elején azt mondta, hogy a Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelöltről, de a párt országos választmánya hivatalosan csak januárban teszi rá a pecsétet, és várhatóan utána, nem sokkal a kampányidőszak kezdete előtt jelentik be a végleges névsort.
