A Fidesz törvénymódosítással biztosítaná, hogy a következő parlament ne állíthassa csak úgy félre Sulyok Tamást
Négy hónappal az országgyűlés választás előtt két törvénymódosítással erősítheti meg a Fidesz a köztársasági elnök pozícióját. A kormánypárti képviselők a törvényalkotási bizottság csütörtök délutáni ülésére nyújtottak be olyan módosítókat, amelyekkel Tordai Bence képviselő szerint a fideszes mélyállamot erősítik egy esetleges választási vereség esetére.
Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. Ehhez elég sima többség is, nincs szükség kétharmadra. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásakor jogköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja, akit a parlamenti többség választ meg az új ciklus elején, így a Tisza Párt győzelme esetén az ő jelöltük váltaná Kövér Lászlót a poszton.
Az alkotmánybírósági törvénybe most bekerül egy olyan kiegészítés, hogy a parlament döntését az Alkotmánybíróságnak soron kívül meg kell vizsgálnia olyan szempontból, hogy megfelel-e az Alaptörvénynek. A házelnök csak akkor írhatja alá a határozatot, ha a Polt Péter vezette testület jóváhagyta azt, azaz
az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását.
Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 évre szól, így a testület többségét a következő parlamenti ciklusban is olyan jogászok alkotják, akiket fideszes kétharmad választott meg.
A kormánypárti képviselők szerint azért van szükség a módosításra, mert „a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása tényének esetlegesen téves, az Alaptörvényben foglaltak megsértésével történő megállapítása az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne, amelynek az elhárítására nincs kialakított eljárásrend”.
Tordai Bence szerint ugyanakkor valójában az a célja a javaslatnak, hogy ha az ellenzék kerül többségbe a 2026-os választás után, akkor ne tudják kimondani a köztársasági elnök akadályoztatását, és „Orbán Viktornak minden eszköze meglegyen ahhoz, hogy meggátolja a népakarat: a NER eltakarításának a beteljesítését”. Ez az értelmezés szerint a köztársasági elnök feladata az lenne az ellenzék győzelme esetén, hogy ott gáncsolja a törvényalkotást, ahol csak tudja.
Egy másik salátatörvényt (közszolgálati tárgyú törvények módosítása) azzal egészítenék ki a fideszes képviselők a szavazás előtt pár nappal, hogy ha az Országgyűlés ki is mondja a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását, a köztársasági elnök egy írásos nyilatkozattal, a parlament jóváhagyása nélkül bármikor megszüntetheti azt. A benyújtók szerint erre azért van szükség, mert kizárólag maga a köztársasági elnök tud hitelesen nyilatkozni az átmeneti akadályoztatása végéről, és „a nyilatkozattétel egyúttal megkérdőjelezhetetlen tanúbizonysága is annak, hogy az akadályoztatás megszűnt”.
A törvényjavaslat alapján a jövőben nem lehet csökkenteni a Sándor-palota bérkeretét, sőt, minden évben az átlagkeresetek növekedésével arányban kell emelni azt. A fideszes képviselők szerint ez azért fontos, mert „a hatalommegosztás rendszerében betöltött önálló, más hatalmi ágaktól elkülönülő alkotmányos szerepe indokolttá teszi a köztársasági elnöki működés önállósága szervezeti és pénzügyi garanciáinak a megerősítését”.
Sulyok Tamást tavaly februárban választotta meg az Országgyűlés, megbízatása 2029. március 4-ig szól.
