Az új igazgatósági tag nem tudta, mit ír alá, derült ki a metrótender milliárdos korrupciós ügyének tárgyalásán

A Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. egykori igazgatósági tagjának meghallgatásával folytatódott az Alstom és a BKV korrupciós ügyének tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A cég a vád szerint szerepet játszott kétmilliónyi euró kenőpénz átfolyatásában, amit a francia Alstom a 2-es és 4-es metró szerelvényeire kiírt tender megnyerésének elősegítésére fizetett. Ezt a meghallgatott tanú nem zárta ki, aki friss vezetőként, saját bevallása szerint gyanútlanul írta alá az ehhez szükséges szerződéseket, de elmondása szerint csak jóval később, a rendőrségi meghallgatáson állt össze neki a kép.

A mérnök-közgazdász foglalkozású tanút 2007-ben kérte meg egy régi ismerőse, hogy legyen igazgatósági tag az elektromos járművek (főleg trolik) felújításával foglalkozó Ganz-Skoda Zrt.-nél. Mint a bíróval közölte, bízott a cég pénzügyi vezetését intéző ismerősében, akinek férje szintén bent ült az igazgatóságban két cseh taggal együtt, akiket a Skoda delegált a közös vállalatba. Ezért fel sem merült benne, hogy pár nappal a kinevezése után olyasmit íratnak alá vele, amit nem kellene alárnia.

Az egyik szerződés, amiről később kiderült, hogy problémás, az Alstom és a Ganz-Skoda között született 2007 májusában. Mint felidézte, nem volt feltűnő, hogy a Ganz-Skoda cégelődjeként működő Ganz Transelektróval régi üzleti kapcsolatban levő francia cég kétmillió euró értékben megbízást ad különféle elektromos alkatrészek (fékellenállás, inverter) méréstesztjeire, hiszen a Ganz-Skoda foglalkozhatott ilyen tevékenységgel.

A pár hónappal későbbi szerződés már jóval furcsább volt. Ebben a Ganz-Skoda a dán Hansen céget közelebbről meg nem meghatározott, nagy összegű tanácsadással bízta meg, miközben nem nagyon volt tanácsra szüksége a cégnek, és a likviditása sem volt acélos. De mivel ismerőse azt mondta neki, hogy pénzügyileg rendben van a szerződés, az új igazgató aláírta azt.

Az már csak a 2018-as rendőrségi meghallgatáson egyszerre elétárt két szerződésnél tűnt fel neki, hogy az összeg hasonló nagyságú rajtuk. Mint a bíróságon elmondta, a párhuzamos szerződések láttán sejlett fel benne, hogy mire is használhatták azokat.

Mint közölte, a Ganz-Skodában a két cseh vezető volt meghatározó, közülük is inkább a vezérigazgató, hiszen a Skoda adta a pénzt, a Ganz pedig a referenciákat az egyesülésnél. A szerződésekről csak érintőlegesen volt szó az igazgatósági üléseken, ha egyáltalán szó esett róluk. Az Alstom korrupcióval megvádolt vezetőinek nevét nem ismerte, mint ahogy a gyanú szerint a közvetítésben szerepet játszó dán Hansen és osztrák Eurocontact vezetőinek nevét sem. (Az eurocontactos szerződésről ezen a tárgyaláson nem esett szó, mint ahogy más tanácsadói szerződésekről sem.)

Az Alstom korrupciós ügye a 2006-os Alstom–BKV metrószerződés után 10 évvel robbant ki, amikor a brit Serious Fraud Office (gazdasági bűnözés elleni hivatal) egyéb alstomos szerződések átvizsgálása közben magyar szálat is talált. Az akkori gyanú szerint négy Alstom-vezető más gyanúsítottakkal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére.

Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen. Az Eurocontact mellett ugyanez volt a szerepe a dán Hansen Consulting Aps-nek, amelyen keresztül több mint 5 millió euró juthatott a BKV-hoz.

Az idők során beszállt a magyar rendőrség és ügyészség is, a vádemelés utánra pedig a négy alstomos gyanúsítottból már csak kettő maradt, valamint három, közvetítésben résztvevő bűnsegéd. Az eredetileg gyanított 7,3 milliós korrupciós összeg a jelenlegi perre 8,5 millióra nőtt, ám azt, hogy végül kinek a zsebében landolt, nem tudták megállapítani.

A jelenlegi vádirat szerint az Alstom két vezetője (I. és III. rendű vádlottak) „valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával” – ún. „rendkívüli üzleti költség” néven költségként elszámolható – vesztegetési pénz útján biztosították azt, hogy cégük nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot 2005-ben. A cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására összesen 8,46 millió eurót fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek.

Az ügyészség a vádlottakat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja, amit a II. rendű, III. rendű és IV. rendű vádlottak bűnsegédként követtek el.

Az ügy hatodik szereplője, egy magyar üzletember egy darabig örülhetett, mert felmentették. Ő az ügy ötödrendű vádlottja, aki bűnsegédként vett részt a vesztegetésben, mint „külföldön életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgár”. Vele szemben „az ausztriai büntetőeljárást azért fejezték be gyanúsítása és vádemelése nélkül, mert nem állt rendelkezésre ellene elegendő bizonyíték” – állt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.

Ezt azonban később az ügyészség téves álláspontnak értékelte, ezért fellebbeztek. Ugyanis – és itt újra átadjuk a szót a vádhatóságnak – „a magyarországi nyomozás és vád több »tanácsadói szerződés«️, valamint a 2006–2010. évek közötti időszakot öleli fel, míg az osztrák bűnügyi vizsgálat csak egyetlen 2007. évi korrupciós ügylet feltárására irányult”. A fellebbezés még nem zárult le.