A Tisza új külügyi vezetője: Magyarország a Nyugathoz tartozik, és vége lesz a kompország státuszunknak

Terjedelmes interjút adott Magyar Péter YouTube-csatornáján Orbán Anita, akit nemrég jelentettek be a Tisza Párt új külügyi vezetőjeként. A komoly nemzetközi vállalati tapasztalattal rendelkező, korábban az Orbán-kormánynak utazó nagykövetként is dolgozó Orbán Anita többek között arról beszélt, hogy a leendő Tisza-kormány egyik első külügyi feladata lesz rendezni a viszonyunkat Lengyelországgal, az EU-val és a nyugati szövetségi rendszerrel.

Orbán Anita karrierjével mi is részletesen foglalkoztunk, azonban az interjúban az első igazán újnak ható információ az volt, hogy amerikai tartózkodása idején Orbán Anita pár hónapig a Heritage Foundation nevű think tanknél gyakornokoskodott évtizedekkel ezelőtt. Ez ma leginkább arról ismert, hogy ők tervezték meg Donald Trumpnak azt a Project 2025 nevű tervet, ami a jelenlegi amerikai kormányzás alapját jelenti az LMBTQ-jogok csorbításától az abortuszszigorításon át a szövetségi ügynökségek politikai célú használatáig, mint az egyre erőszakosabb fellépések a vélt vagy valós illegális bevándorlókkal szemben az Egyesült Államokban. A Tisza politikusa elmondta, hogy ugyan munkát ajánlottak annak idején neki, de ő inkább egy másik munkát választott Bostonban. Azt is hozzátette, hogy máig alumnusnak számít, és hívják a szervezet programjaira.

2010-től dolgozott a Martonyi János vezette külügynél, ahol alapvetően az energiafüggőséggel és energiapolitikával kapcsolatos utazó nagykövet volt, de 2015-ben otthagyta a minisztériumot, miután az új külügyminiszter, Szijjártó Péter érkezése után megszabott új iránnyal nem tudott azonosulni, és a munkájára sem volt így szükség. Orbán kezdetben éppen az oroszoktól való energiafüggőséget szerette volna csökkenteni, azonban a Moszkvába szinte hazajáró Szijjártó kinevezése óta csak egyre szorosabbra fűzte a magyar kormány az orosz függést.

Az adásból derült ki az is, hogy Orbán Anita két nappal ezelőtt felfüggesztette a tagságát két fontos szervezetben is, ahol magasrangú tagnak számít, hogy a választási kampányra tudjon koncentrálni. Az egyik az Európai Külügyek Tanácsa, a másik pedig az a Globsec, amiről fideszes politikusok nem sokkal a Tisza bejelentése után már globalista, sorosista szervezetként beszélnek, és máris Bajnai Gordon embereként hivatkoznak rá.

Ezzel kapcsolatban Orbán Anita elmondta, hogy a Globsecbe minden ország egy-egy tagot delegál, egyedül Magyarország annyira megosztott, hogy két embert hívtak meg oda: a magyar balközepet képviselő Bajnait, és őt, aki a magyar jobbközépet képviselte.

Azt is elmondta, hogy a Globsec kifejezetten népszerű szervezet a fideszesek körében, hiszen például Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is ott van minden fórumon, és rendszeresen tart előadásokat is, amiről elég gyakran beszámol a sajtó. Hozzátette még, hogy a Globsec már szervezett olyan miniszterelnöki találkozót, amelyen Orbán Viktor is részt vett, illetve Szijjártó Péter is rendszeres vendége ezeknek az eseményeknek.

A Tisza leendő külpolitikájáról úgy nyilatkozott, hogy Szent István nyomán Magyarország a Nyugathoz tartozik, és vége lesz a kompország státuszunknak. “Le fogunk horgonyozni a nyugati szövetségrendszerben” – mondta, majd hozzátette, hogy az első feladata lesz az ezeréves lengyel-magyar barátság rendezése, és felül kell írni az elmúlt években okozott károkat, ami ráadásul a V4-ek működéséhez is szükséges. Ezen kívül erősíteni kívánja a kapcsolatok a szomszédos országokkal és rendezni velük a vitás ügyeket.

“Lengyel körözött bűnözőket nem fogunk Magyarországon fogadni és bújtatni”

– mondta ezzel utalva arra, hogy a magyar kormány segítségével már több rendőrségi elfogatóparancs alatt álló, lengyel jobboldali politikus is Magyarországon kapott politikai menedéket.

Szerinte az április 12-i szavazás megerősítő népszavazás is lesz egyben, hiszen 2003-ban ezen a napon szavazták meg a magyarok az EU-csatlakozást. Így a Tiszának az első dolgai között lesz hazahozni ez EU-s pénzeket, amelyek a magyar korrupció miatt nem jönnek. Itt elmondta, hogy az állam inkább lemond az EU-s pénzekről, mintsem megoldja a korrupciót Magyarországon.

Az EU-ról azt mondta, hogy jelenleg EU26-ként működik a szervezet, mert Magyarország vétóz a legtöbbet, aminek a hatását is sikerült elinflálni.

“Nem nemzeti érdek, hanem oligarchikus vagy egy harmadik fél érdekében vétózunk. Ez be lesz fejezve. Nem bot szeretnénk lenni a küllők között, hanem küllő a keréken”

– utalt itt Orbán arra, hogy a magyar kormány gyakorlatilag teljesen elzárta Magyarországot az EU-s együttműködésektől azzal, hogy igyekeznek folyamatosan akadályozni a szövetség munkáját, mivel a legtöbbször egyedüliként vétóznak Brüsszelben. Ezen a Tisza változtatna, hogy ismét megbecsült tagja legyen az ország az EU-nak.

“Ki kell mondanunk, hogy itt Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat" – itt már a szomszédos háborúra utalt, amelyről elmondta, hogy a Tisza támogatná Ukrajna integritását és területi szuverenitását, mert az ország érdeke, hogy a határunkon független Ukrajna legyen, viszont nem támogatják az ország gyorsított EU-csatlakozását.

Itt még elmondta azt is, hogy a 2001-es népszámláláson kiderült, hogy nagyjából ugyanannyi román és lengyel kisebbség él Ukrajnában, mint magyar, azonban amíg az előbbi kettőnek sikerült kitárgyalni a saját nemzeti kisebbségei védelmét, ez a magyarok esetében nem történt meg. "“Nem tudom, hogy ez kompetenciahiány, vagy üres lózung a kisebbségvédelem” – mondta Orbán. Viszont fegyvereket nem szállítanak majd Ukrajnába, ahogy katonákat sem küldenek.

Az oroszokkal való kapcsolatban is váltana, mert szerint itt nem két fél ül a tárgyalóasztal két oldalán, hanem a magyar kormány ül az orosz oldalán. A Tisza visszaülne a magyar oldalra, és háttéralkuktól mentes viszonyt alakítana ki az oroszokkal. Ezen kívül a választás utáni egyik első dolgok közé sorolta azt, hogy megerősítik a magyar külügy informatikai rendszerét, hogy más országok ne tudjanak csak úgy ki-be járkálni, mint tették azt korábban orosz hekkerek. Egyébként Orbán egyik nagy célja, hogy a külügyet általában is bevezesse a digitalizációba.

Az első 100 nap egyik legfontosabb teendője között említette, hogy le kell ülni tárgyalni a szlovákokkal a Benes-dekrétumok ügyében. Itt megjegyezte, hogy ugyan Orbán Balázs szerint folyamatosan napirenden tartják a témát, de ez Orbán Anita szerint áltevékenység, mert megoldás és eredmény kell.

Ezen kívül kiderült még, hogy ha a Tisza Párt megnyeri a választást, akkor a miniszterelnökük első külföldi útja Varsóba, Bécsbe, majd utána Brüsszelbe vezet, illetve meglátogatja majd Kárpátalját is, ahol 2015 óta nem járt magyar kormányfő, pedig négy éve háborúban élnek.

A külügyet karcsúsítaná és áramvonalasítaná, hogy megszüntesse a pazarlást, és ne a megtett kilométerek jelentsék az eredményeket. Amíg nem rendezik az ügyeiket a szomszédos országokban, addig nem terveznek 7 ezer kilométerrel messzebbi országokba utazni, hogy vélt vagy valós magyar érdekeket képviseljenek. Ezzel együtt pedig megszünteti azt a helyzetet, hogy a magyar nagykövetségek kifizetőhelyekként vagy utazási irodákként funkcionálnak.