Buda Péter: Egy súlyosabb orosz akció nyitányai lehetnek a magyar ellenzéket célzó dezinformációs műveletek

Újabb orosz típusú dezinformációs műveletről árulkodik egy nemrég felbukkant írás, amely Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét próbálja kompromittálni egy Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló állítólagos csempészi üggyel. A „leleplezés” azonban már az alapvető ellenőrzésnél megbukik: a forrásként megjelölt Oknyomozó Újságírók Európai Központja (ECIJ) nagy valószínűséggel egy fiktív szervezet.

Az eddig nem ismert ECIJ honlapján megjelent cikk azt állítja, hogy Magyar Péter 2024. júliusi kijevi útja – ahol a budapestiek által gyűjtött segélyt adta át egy rakétatámadást szenvedett gyermekkórháznak – valójában csak álca volt. A valódi bizonyítékokat teljes egészében mellőző írás szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köre 16,7 millió dollárt „csípett le” egy európai hitelprogramból, és ezt az összeget Magyar Péter juttatta el Londonba segélyszállítmánynak álcázva.

Árulkodó nyomok

A Telex megkeresésére Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, titkosszolgálati szakértő elemezte a szöveget. Szerinte egyértelműen „konspirált szövegről” van szó, amelyet megtévesztési szándékkal, fiktív szerzők készítettek.

A szakértő több árulkodó jelet is azonosított:

• A hangzatos nevű Oknyomozó Újságírók Európai Központja (ECIJ) nevű szervezet azt állítja, 2019 óta működik Brüsszelben, ám a domain-regisztráció szerint a honlapot csupán 2026. január 20-án hozták létre. Korábbi digitális lábnyoma nem létezik.
• Amíg a Magyar Péterről szóló írás 1300 szavas, az oldal többi cikke mindössze 3-400 szavas absztrakt, amelyeket 90 százalék feletti bizonyossággal mesterséges intelligencia generált.
• Bár a portál a január végi regisztrációja előtt nem létezett, a cikkek mellett 3-6 hónappal ezelőtti dátumokat tüntettek fel a nyitólapon, miközben a rendszeradatok a valós, januári publikálást mutatják.
• Oknyomozó műfajban szokatlan a névtelenség, itt azonban valószínűleg a lelepleződéstől való félelem miatt maradtak el a nevek.

Logikai bukfencek

Buda Péter rámutatott a történet abszurditására is. Az ukrán vezetés, amely a világ egyik leghatékonyabb titkosszolgálatával rendelkezik, aligha bízna rá másfél mázsányi készpénzt egy olyan magyar politikusra, akin a kormányzati propaganda minden figyelme rajta van.

„Vajon ki hinné el, hogy az ukránok – teljesen szükségtelenül – zsarolhatóvá teszik magukat egy külföldi politikus előtt, akinek elárulják, hogy lopott uniós pénzről van szó, ráadásul olyasvalaki előtt, akit a saját országa részéről a legszorosabb megfigyelés alatt tartanak?

– tette fel a kérdést a szakértő.

Buda Péter szerint a cikk arról is árulkodik, hogy a készítőinek magyar háttere van és nem oknyomozó, hanem lejárató célból készült.

• Árulkodó, hogy egy állítólagos brüsszeli, angol nyelvű portál egy nemzetközi eseményre (a kijevi rakétatámadásra) egy magyar nyelvű Telex-cikket idéz be forrásként.
• A szöveg nem tényeket közöl, hanem érzelmileg orientálja az olvasót („aláássa a bizalmat”, „pusztító hatású”), ami a karaktergyilkossági kísérletek tankönyvi példája.
• A szerzők még a kijevi kórházat ért rakétatámadás kapcsán is az orosz narratívát használják. Azt írták ugyanis, hogy „az ukrán hatóságok szerint” volt csak orosz a támadás, noha az nemzetközi szakértői konszenzus szerint is orosz volt.

Buda Péter szerint a cikk egy alacsony színvonalú dezinformációs művelet része, mert még a minimális ellenőrzést sem állja ki. A szakértő úgy látja: egy ilyen művelet célja kizárólag a rövid távú zavarkeltés és lejáratás.

Buda Péter szerint “ez a kontraszelekció eredménye: ilyen, kifejezetten politikai lejáratásra irányuló munkákat csak olyanok vállalnak, akik másra nem jók, vagy minimális szinten sem adnak magukra.” A másik ok az, hogy a szóban forgó műfaj, vagyis a fekete propaganda – amikor tehát nyilvánvalóan hamis tényeket közölnek valakiről – célja az, hogy minél gyorsabban és hatásosabban kerítse hatalmába az olvasókat.

A tények szerepe itt azért nem bír abszolút értékkel, mert tömeges hatás kiváltására irányul, márpedig a tömeg nagy része nem fog tényellenőrzést végezni – magyarázta a szakértő. Elég az, ha a benyomás kialakul, az érzelmi hangolódás megtörténik. Ehhez hangzatos, könnyen értelmezhető dezinformációkra van szükség, amit a hallgató könnyen el tud képzelni. Például ismerős neveket, településeket kell megemlíteni. Buda Péter szerint ezt is ügyesen kell csinálni, hiszen ha túl sok a könnyen lebuktatható hamis információ, akkor gyengülhet a hatás.

Buda Péter szerint az orosz stratégia nyilvánvalóan az, hogy további hasonló anyagokat hozzanak nyilvánosságra, amelyek mennyiségi alapon „elöntik” a nyilvánosságot. A kérdés a szakértő szerint az, mit fognak ezzel elérni: azt, hogy senkit nem fog már érdekelni az újabb és újabb „leleplezés”, vagy azt, hogy senki nem fog már tudni kiigazodni abban, hogy mi az igazság.

Egyébként a silány kivitelezés nem áll távol az ilyen jellegű orosz műveletektől. Tavaly az Instagramon, a Telegramon, a TikTokon és az X-en terjedt egy olyan dokumentum, amit egy orosz hackercsoport hozott nyilvánosságra. Az egyébként hamisított dokumentumról azt állították, hogy az egy titkos tervet tár fel, amely szerint Ukrajna területén és természeti erőforrásain négy szövetséges – Franciaország, az Egyesült Királyság, Lengyelország és Románia – osztozna. A Tettre Készek Koalíciója pedig akár 50 ezer békefenntartót is odavezényelne. Emellett a neten keringett egy térkép is, amely állítólag részletesen szemlélteti a majdani "befolyási övezeteket". Csakhogy az oroszok, akik ezt a dezinformációs műveletet kivitelezték, egy sor apróságra nem figyeltek: a térkép hemzsegett a nyelvtani és a helyesírási hibáktól. A címéből például kimaradt a határozott névelő, ami az orosz anyanyelvűek tipikus hibája.

Már nyáron jelezte Moszkva, ki mellé állt be

Az, hogy az oroszok dezinformációs és befolyásolási műveleteket hajtanak végre a hazai nyilvánosságot célozva, nem újdonság. Tavaly augusztusban az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) kiadott egy közleményt, amelyben azt állították, hogy az Európai Bizottság hatalomváltást akar elérni Magyarországon, és mindent megtesznek azért, hogy Orbán Viktort Magyar Péterre cseréljék.

Az SZVR közleményét az állami Magyar Távirati Iroda kritika és a kontextus ismertetése nélkül átvette, ebből pedig sokan arra következtettek, hogy Moszkva a Fidesz oldalán beszállt a választási kampányba. Amikor ezzel az MTI-t szembesítettük, azt válaszolták, hogy a Telex veszélyezteti az ország szuverenitását.

Bő egy hónappal később pedig Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy Pestis Srácokon megjelent cikkre hivatkozva vádolta meg Zelenszkijt azzal, hogy az ukránok Romániában és Lengyelországban szabotázsokat hajtanának végre, hogy azokat Oroszországra kenjék. A Pesti Srácokon megjelent cikk egy Telegramon megjelent információra hivatkozott. Azonban hosszas kutatás után sem találtuk semmilyen nyomát annak, hogy a Pesti Srácokon megjelent cikk előtt bárhol, bárki írt volna erről akár a Telegramon, akár máshol.

Miközben tehát látványos jelei vannak a magyar hátterű, de orosz dezinformációs műveleteknek, Orbán Viktor Ukrajnát vádolja azzal, hogy be akarnak avatkozni a magyar választásba. Utóbbival kapcsolatban Buda Péter hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor évek óta konzekvensen nem beszél Oroszország felelősségéről az Európa biztonságát a második világháború óta leginkább fenyegető háború kirobbantása és folytatása kapcsán sem.

„Orbán Viktor folyamatosan ostorozza a megtámadott felet és azokat, akik a megtámadott fél védelmére sietnek, de Putyin nevét ki nem ejti a száján. Tudnivaló – a mi szakmánkban pláne, hogy nem csak egy tény közlése számít információnak, hanem annak elhallgatása is." Buda szerint a fentiek, illetve a magyar választásokba való orosz beavatkozás kapcsán megfigyelhető hivatalos magyar hallgatás teljesen világosan jelzi azt, hogy a magyar kormány kinek az oldalán áll, nem csupán ebben a háborúban, hanem úgy általában is – fogalmazott a volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki nemrég a blogjában írt arról, hogy a kormányzati kommunikáció további lejárató műveleteket készít elő.

Amit látunk, csak a bevezető?

A fentihez hasonló lejárató cikkek megjelenése Buda Péter szerint ritkán elszigetelt eset, sokkal inkább egy tudatosan felépített folyamat része. A szakértő szerint a mostani „leleplezés” csupán a terep előkészítése lehet egy jóval durvább beavatkozáshoz.

Buda Péter szerint ennek a stratégiának a lényege az összemosás. Ha pedig a dezinformációs kampányokkal sikerül a hazai ellenzéket és Ukrajnát a közvélemény szemében visszavonhatatlanul összekapcsolni, az utat nyit a következő fázisnak: a hamis zászlós műveleteknek.

Buda Péter szerint már azt sem lehet kizárni, hogy a jövőben valamilyen hazai létesítmény vagy kritikus infrastruktúra ellen követnek el támadást, amit aztán Ukrajna nyakába varrnak. Mivel az ellenzéket addigra már „ukránbarátként” bélyegezték meg, egy ilyen incidenssel közvetve őket is besározhatják.

„Nem kell monumentális pusztításra gondolni; a magyar kontextusban egy kisebb, jól időzített művelet is elég ahhoz, hogy politikai földindulást idézzen elő”

– fogalmazott a szakértő. A Buda Péterrel készült interjú közben jött a hír, miszerint ukrán nyelvű bombafenyegetést kapott több iskola és hivatal.

Buda Péter hangsúlyozza: míg a lejárató cikkek gyakran hazai műhelyekben készülnek, a fizikai szabotázsakciók vagy komolyabb befolyásolási műveletek már jóval valószínűbb, hogy orosz titkosszolgálati háttérrel valósulnak meg. Mint mondta, az orosz szolgálatok történelmi távlatban és napjainkban is számtalanszor bizonyították, hogy semmilyen eszköztől nem riadnak vissza egy-egy ország választási eredményének vagy belpolitikai stabilitásának befolyásolása érdekében.

Ilyen környezetben pedig egy esetleges kormányváltás esetén Buda szerint az a legfőbb kérdés, hogy mekkora társadalmi legitimációja lesz a következő kormánynak és mennyire gyorsan tudja visszaszerezni a nyugati szövetségesek bizalmát. „Erős társadalmi legitimáció és komoly nyugati háttér mellett visszafelé sülhetnek el az ilyen műveletek, hiszen komolyabb akciókra lenne szükség a közvélemény megdolgozásához, miközben a nyugati titkosszolgálati támogatás hátterén nehezebb lenne ezeket kivitelezni. Ráadásul nagyobb nyomás helyeződne azokra a hazai politikai erőkre is, akiknek érdekében állhatnak ezek a műveletek” – fogalmazott Buda Péter.

A szakértő szerint akkor lesz nagyobb terepe az ilyen műveleteknek egy esetleges kormányváltás után, ha a politikai egyensúly és ennek következtében a politikai irányváltás is késik. Ekkor ugyanis kevesebb ráfordítással és elhárítási szempontból könnyebb körülmények között lesz mód végrehajtani ezeket, így nő a megtérülési potenciáljuk.