Április 12-én nem csak a magyarországi és külképviseleti szavazókörökben toporognak majd a választópolgárok, több százezer magyar levélben adja majd le szavazatát. Az NVI legfrissebb adatai szerint már több mint 470 ezren szerepelnek a levélszavazók névjegyzékében. A levélszavazás, amivel először a 2014-es parlamenti választáson élhettek azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, alapból egyszerűnek tűnik. A szavazás biztonságát és titkosságát szavatoló garanciák mégis bonyolulttá teszik, erre utal legalábbis, hogy a legutóbbi választáson csaknem 50 ezer levélszavazatot minősítettek érvénytelennek. Akkor a 456 ezer regisztráltból 318 ezren adták fel szavazatukat, de csak 269 ezer volt érvényes.
Nem minden külhoni magyar szavazhat levélben, akinek van magyarországi lakcíme, csak a külképviseleteken szavazhat. Hogy miért? Akinek nincs magyarországi lakcíme, csak a pártlisták közül választhat. Akinek van magyarországi lakhelye, az az egyéni választókerületében induló jelöltekre is szavazhat, ám ezt a szavazatát a titkosság biztosítása érdekében a szabályok szerint a választókerület erre kijelölt szavazókörének szavazatai közé keverik. Ezeket a szavazatokat a külképviseleteken kell leadni, ahonnan diplomáciai futár hozza haza a lezárt borítékokat, amiket eljuttatnak a lakhely szerinti szavazókörbe. A szabályozás sok kérdést szült, létezhetnének más megoldások is, ezekről értekeztek a Telex és a Political Capital tavalyi cikksorozatában a szakértők.
A külhoni magyarok szavazati joga nem automatikus, akár levélben, akár külképviseleten szavaznának, fel kell vetetniük magukat az adott névjegyzékbe. Sem a levélszavazáshoz, sem pedig a külképviseleti szavazáshoz való jog nem jár automatikusan a külföldi magyaroknak, mindkettőhöz szükséges, hogy a választó szerepeljen az adott választási névjegyzékben. A külképviseleti szavazás regisztrációjának határideje április 2-a 16 óra.
Annak, aki jogosult a levélszavazásra, de jelenleg nem szerepel a választási névjegyzékben, még tíz napig, március 18-án 16 óráig van lehetősége regisztrálni. A regisztráció tíz évig érvényes, és nem csak egy választásra szól, mert minden adatfrissítésnél vagy érvényes szavazat leadásakor megújul. Aki ennél nem régebben regisztrált, tehát már szerepel a levélben szavazók névjegyzékében és nem változtak meg az adatai, annak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) automatikusan küldi neki a szavazási csomagot a regisztrációkor megadott értesítési címre.
Ebben a cikkben a levélszavazás menetét vesszük végig, összefoglaljuk, hogy milyen buktatói lehetnek a folyamatnak, amik korábban több tízezer érvénytelen szavazathoz vezethettek, és hogy egyáltalán mennyit számítanak a levélszavazatok a magyar választásokon.
A levélben szavazók jelentős többsége szomszédos országban élő, magyar lakcím nélküli, határon túli magyar. Nekik legalább egyszer fel kell iratkozniuk a választási névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál, elektronikusan (DÁP, ügyfélkapu) vagy papíralapú nyomtatvány beadásával. Utóbbinál a postázás miatt nagyon fontos, hogy minden idejében beérkezzen.
A regisztrációkor meg kell adni, hogy a szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot milyen úton kéri a választó: postázás és személyes átvétel közül lehet választani. Utóbbira csak bizonyos országokban van lehetőség, azt, hogy melyek ezek, a kormány rendeletben határozta meg. A regisztrációs lapon a szomszédos országok külképviseletei szerepelnek, van, ahol több is.
Ausztria az egyetlen szomszédos ország, ahol nem választható a személyes átvétel, így aki magyar állampolgár, és van osztrák, de nincs magyar lakcíme, az csak postán kérheti a csomagot az űrlapon.
Amennyiben a postán küldött szavazási levélcsomagot a szavazás napját megelőző hetedik napig nem kapja meg, bármely külképviseleten vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában személyesen kérheti a levélcsomag pótlását. Ilyen esetben tehát a szavazási levélcsomag Ausztriában is, Bécsben vagy Innsbruckban személyesen átvehető az NVI által feltüntetett külképviseleteken, írta megkeresésünkre a Nemzeti Választási Iroda.
Akinek április 5-ig lesz magyarországi lakcíme, az már 12-én itthon szavazhat, és levélben nem. Ebben az esetben már az új magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben adhatja le szavazatát mind az egyéni jelöltre, mind a listára. Ha esetleg közben már visszaküldte a levélszavazatát, akkor azt érvénytelennek nyilvánítja az NVI.
Az ikszeléstől az urnáig
A levélben szavazóknak, mivel nincs magyarországi lakhelyük, csak egy szavazatuk van, az országos pártlistás. Ezért csak egy darab szavazólapot kapnak, de a levélcsomagban így is több papírt kapnak kézhez, mint egy magyarországi szavazó, aki besétál a szavazófülkébe. Emiatt könnyebb is elrontani az egészet, pedig egy apró óvatlanság is érvénytelenítheti a szavazatot. Lássuk, mit kapnak a levélszavazók a csomagban, és mik a hibalehetőségek!
A csomagban van:
- Egy útmutató a szavazás módjáról, ebben szerepelnek azok a tudnivalók, amikkel elkerülhető, hogy a szavazat érvénytelen legyen. Ezt érdemes figyelmesen elolvasni!
- Egy azonosító nyilatkozat, amin a választó megadja a személyes adatait.
- Egy nagy méretű válaszboríték, amibe a kitöltött azonosító nyilatkozatot kell helyezni.
- Egy kisebb boríték, amibe a kitöltött szavazólap kerül. Ezt a kis borítékot is a nagy borítékba kell rakni.
Talán a két boríték tartalmát a legkönnyebb összekeverni, pedig az mindent boríthat. Ha például valaki a nagy borítékba teszi a szavazólapot is a nyilatkozat mellé, azt már nem tudják beszámítani, mert így sérül szavazatának a titkossága. A legutóbbi választáson emiatt lett érvénytelen több tízezer levélszavazat.
A lezárt levélcsomagokat többféle módon is vissza lehet juttatni Magyarországra az NVI-nek. A küldeményt mindenki egyénileg feladhatja a postán, ez nem kerül pénzbe, de itt is figyelni kell a határidőre, a szavazatnak legkésőbb a választás napján be kell érkeznie. A lezárt levélcsomagot egy harmadik, külső borítékba téve is fel lehet adni, de akkor fizetni kell a postázásért.
Hivatalosan arra is van lehetőség, hogy személyesen vagy másik személy által juttassuk el a borítékot bármely külképviseleti választási irodába, vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába. Ha valaki más viszi, ahhoz nem szükséges meghatalmazás vagy a szavazatot leadó személyének azonosítása, így egyvalaki akár több szavazatot is vihet. Ezeknek a szavazatoknak is legkésőbb a választás napjáig meg kell érkezniük.
A legtöbb levélszavazó Románia területén él, ahol a 2022-es választáson több civil szervezet is foglalkozott a levélszavazatok begyűjtésével. Két szervezet együtt több mint 200 ezer levélszavazatot szedett össze, sokszor problémás körülmények között. Egy dán választási megfigyelő szervezet szerint olyan is volt, hogy valaki egyszerre tíz ember szavazatát dobta be az urnába.
Mennyire számítanak a levélszavazatok?
A 2014-es volt az első olyan országgyűlési választás, amin már volt levélszavazás. Az azóta megtartott választásokon legfeljebb két listás mandátumot hoztak a Fidesznek a határon túliak szavazatai. Olyan pedig még nem volt Magyarországon, hogy a levélszavazatok döntöttek volna el egy választást. A nem levélben szavazó, jellemzően nyugati országokban élő magyarok választási részvételi aránya viszont jóval alacsonyabb szokott lenni, mint a levélben szavazóké.
A 2022-es országgyűlési választáson több mint 318 ezer szavazási levélcsomag érkezett be. Ebből 268 ezer szavazat volt érvényes, és csaknem 50 ezer lett érvénytelen. Az összes érvényes szavazat közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett. Voltak küldemények, amik túl későn érkeztek be a választási irodához, és ezért nem tudták őket beszámítani, 2022-ben 3059 késve befutó levélszavazat volt az NVI szerint.
2018-ban nagyjából 4300 szavazat lett érvénytelen amiatt, hogy az NVI szerint megsérült a biztonsági ragasztócsík a borítékokon. Ezekért a voksokért a Fidesz a Kúriáig is elment, de nem sikerült elérni, hogy ezeket beleszámolják a végeredménybe. Orbán Viktor emiatt mondhatta azt a 2018-as választás után, hogy a Kúria „elvett egy mandátumot a Fidesztől”.
A levélszavazás bevezetése óta ciklusról ciklusra egyre többen regisztráltak levélszavazásra, a mostani részvétel is várhatóan magasabb lesz a négy évvel ezelőttinél. 2014-ben 193 793-an, 2018-ban pedig 378 449-en regisztráltak, és 2022-ben mintegy 456 ezer levélszavazó szerepelt a névjegyzékben. A cikk írásakor már több mint 474 ezren kerültek a jegyzékbe. A regisztráció március 18-án zárul, ezért addig még várható további néhány ezer regisztráció beérkezése.
2022-ben a Fidesz–KDNP listája két plusz mandátumot nyert a levélszavazatok miatt, egyet az ellenzéki összefogás, egyet pedig a Mi Hazánk kárára. Azt, hogy az idei választáson hány mandátumról dönthetnek a levélszavazatok, a részvétel és az érvényes szavazatok aránya is nagyban befolyásolja. Ökölszabályként nagyjából százezer szavazatonként egy mandátummal számolhatunk.
Akad pár kiskapu
A legutóbbi országgyűlési választás előtt több kiskaput is bemutattunk a levélszavazatokkal kapcsolatban:
- Szerbiában nem a posta vitte ki a szavazólapokat, hanem a Fidesz helyi partnerének aktivistái kézbesítették és gyűjtötték őket;
- Romániában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is hirdette, hogy nem jó a postára bízni a szavazatok visszaküldését, és arra biztatták az erdélyieket, hogy bízzák ezt a feladatot inkább az EMNP képviselőire;
- Berettyószéplakon az RMDSZ-es alpolgármestere házról házra járva gyűjtötte be a levélszavazatokat;
- Marosvásárhely mellett pedig kidobott, már kitöltött szavazólapokat találtak.
Probléma az is, hogy több ezer elhunyt szavazó nevére küldhetik ki a levélcsomagokat a határon túlra. Ez azért fordulhat elő, mert a regisztráció tíz évig érvényes, így, hacsak nem jelenti a halál tényét az elhunyt családja a magyar hatóságoknak, a választás előtt az elhalálozott választópolgár értesítési címére is kiküldik a szavazási csomagot. Innentől pedig gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, hogy valaki szavaz-e a regisztrált elhunytak nevében. Hiába bírálják ezt a gyakorlatot minden választási évben, a jogalkotóknak máig nem sikerült kiküszöbölniük a problémát.
A Political Capital szerint ez a magyar választási rendszer egyik legsúlyosabb anomáliája. „Sosem fogjuk megtudni, hány elhunyt választópolgárnak kiküldött levélcsomaggal éltek vissza az elmúlt három választáson, a 2026-os választás pedig a korábbiaknál is kitettebb ennek, hiszen az idő elteltével még több elhunyt állampolgár lehet a névjegyzéken” – írták korábbi elemzésükben.
A Telex és a Political Capital elemzőintézet távszavazásról szóló vitasorozatának cikkei itt olvashatók:
- László Róbert: Csak akkor lesz fair távszavazás Magyarországon, ha lesz rá akarat
- Unger Anna: Miért nem szavazhat minden magyar ugyanúgy?
- Döbrentey Dániel: Levélszavazással szüntethető meg a különbségtétel a külföldön élő és a határon túli magyarok között
- Naszódi Márton: A Mikulás és a megbízható online szavazórendszer – jó lenne, de egyik sem létezik
- Bódi Mátyás: Nem levélszavazatot, több szavazóhelyiséget kér a nyugati magyarság!
