Éveken át szállította Magyarországon át Garancsi István cége az Ukrajnának szánt pénzt, ez a hatóságok előtt sem volt titok
Éveken át a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion készpénzlogisztikai vállalat szállította a magyar és ukrán határ között azokat a pénzeket, amelyeket osztrák pénzintézetből küldtek Ukrajnába a háború 2022-es kitörése óta – erősítette meg a Telex információját több, egymástól független forrás. Ezekről a szállításokról a magyar hatóságok, így a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is tudott, a cég szakemberei rendszeresen egyeztettek is az illetékes szervekkel, sok ilyen egyeztetés zajlott.
Kérdéseinkkel a Criterionhoz írásban fordultunk, a cég egyelőre nem reagált a megkeresésre.
Március 6-án derült ki, hogy két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le a magyar hatóságok az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV aznap közölte, hogy pénzmosás bűncselekményének gyanújával folytat büntetőeljárást a Magyarországon elfogott ukrán pénzszállítók ügyében. A kormány pár nappal később már rendeletbe írta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja: ez egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállítás volt Ausztriából Kijevbe. A két bank szerint mivel Ukrajna légtere zárva van, kénytelenek közúton, Magyarországon keresztül szállítani a készpénzt.
Rutin volt, most gyanússá lett
A háború kitörése óta efféle pénzszállítmányok rendszeresen mennek Magyarországon keresztül, mégpedig tényleg közúton, de kisebb mértékben már előtte is: 2021-ben több mint 4,3 milliárd eurónak megfelelő valuta jutott így Ukrajnába, 2024-ben és 2025-ben már közel 15 és 13 milliárd euró. Csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogram arany haladt át ezen a módon a NAV adatai szerint.
Mint megtudtuk, a Criterion eddig is rendszeresen vitt nagy értékű pénzszállítmányokat Bécsből az ukrán-magyar határhoz. Általában hetente, de volt, hogy hetente többször is – mindezt a rendőrség és a NAV tudtával, sőt, közreműködésével. Információnk szerint ezek a cég által szállított pénzek az Egyesült Államokból légi úton jutottak el Bécsbe a bankközi szállítási normáknak megfelelően.
„A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe” – árulta el a Telexnek a szállítás részleteit is ismerő egyik forrás.
A szállításokról tudomással bíró források szerint ezek a műveletek teljesen legálisak voltak, máskülönben nem is lehetett volna ilyen tevékenységet végeznie a cégnek és az érintett szereplőknek.
Egy-egy szállításnál legalább két pénzszállító autó ment, de esetenként akár négy-öt is. Mindenki, aki a szállítást szervezte, és persze a hatóságok is tudták, hogy ezek a pénzek Ukrajnának mennek
– magyarázta a forrás.
A rendszeres szállításnál rendkívül komoly biztonsági protokoll volt érvényben. A szállítmányt fegyveres őrök mellett profi figyelők is biztosították. Olyan nagy értékű szállítmányokról van szó ugyanis, amelyekre akár helyi vagy nemzetközi szervezett bűnözői csoportok is szemet vethetnek, így a cég szakembereinek az út során valamennyi gyanús autót ki kellett szűrni.
Garancsi cége főszereplő a szolgáltatásban
Előfordult, hogy a biztosítás miatt még az osztrák rendőrség támogatását is igénybe kellett venniük, de a Criterion speciális egysége, a rendőrség és a NAV között is rendszeres egyeztetés volt. Ez is azt mutatja, hogy az évek során rengeteg pénz ment át így Magyarországon keresztül, máskülönben nem igényelt volna egy-egy út ennyire speciális biztosítást. A céghez közel álló források a Telexnek azt mondták: mivel a szállításokról a hatóságok is tudtak, csodálkoznának, ha erről a kormány ne tudott volna.
Ráadásul a Criterion Készpénzlogisztikai Kft. az egyik legnagyobb magyar készpénzlogisztikai vállalat Magyarországon, amely a NER gazdasági holdudvarához tartozó Garancsi István érdekeltsége. Garancsi pedig Orbán Viktor barátja. A Criterion a 2018-ig a nemzetközi G4S csoportba tartozott, ekkor került Garancsihoz. Bár 2024-ben a cég megvált a távfelügyelettel foglalkozó Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt-től, lényeges, hogy a készpénzlogisztikai üzletág továbbra is Garancsi érdekeltségéhez tartozik. A Criterion bevétele egyébként folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2022-ben 17 milliárd, 2023-ban 19,20 milliárd, 2024-ben 21,6 milliárd forint árbevétellel büszkélkedhet.
Garancsi érdekeltségébe tartozik egyebek mellett az ország egyik legnagyobb építőipari cége, a MOL-toronyt, az MVM Dome-ot és az atlétikai stadiont is kivitelező Market Építő Zrt, ahogy a Mobiladat Kft, utóbbi jelentős szereplő az online pénztárgépek adatforgalmában.
Azt nem tudni, hogy ha a Criterion amúgy is végez ilyen szolgáltatást és eddig éveken át biztonságosan elvégezte ezt, akkor az M0-áson lekapcsolt szállítmányt miért nem ez a cég vitte, hanem ukránok.
Az ágaztra rálátó források szerint vannak bankok, amelyek kizárólag egy céggel dolgoznak egy adott régióban vagy országban, ha pénzszállításról van szó, mások ezt kevésbé kötik meg. (Ez minden bizonnyal hatással van arra is, hogy milyen biztosítási garanciák érvényesíthetők, ha a szállítás nem zajlik le gördülékenyen.) Elképzelhető, hogy a Raiffeisennél nem volt kizárólagos megbízott cég, így a készpénz szállításánál szóba jöhetett alternatív megoldás, így kerülhettek képbe ukrán rendszámú járművek az Oscsadbank megbízásából azzal a hétfős személyzettel, amelynek egyike Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egykori tisztje, aki korábban a terrorelhárítás területén is vezető beosztásban volt.
A parlamentben is téma volt kedden az ügy. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Sas szerint lehetséges, hogy ez egy teljesen jogszerű eljárás rend, de „rengeteg kérdést vet fel”. Arató Gergely DK-s politikus viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Erre reagálva Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár azt mondta, hogy a pénzmosás miatti NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el, a TEK-et a NAV kérte fel, mert feltételezték, hogy fegyveres kísérők őrzik a szállítmányt. Az államtitkár azt is mondta, hogy azért csak tanúként hallgatták ki az ukrán szállítókat, mert a pénzmosás esetében nem maga a pénz mozgatása a bűncselekmény. De az is kiderült a szavaiból, hogy a NAV nyomozásától függetlenül most is dolgoznak az ügyön a szolgálatok.
Lebénulhat egy jövedelmező ágazat
Az Orbán Viktor által aláírt rendeletben egyébként az is szerepel, hogy „információk merültek fel arra vonatkozóan”, hogy korábban is voltak olyan pénzek, amelyeket „feltehetően ukrán állampolgárságú személyek” szállítottak – ezzel egyértelműen azt sugallva, hogy az ukránok szabálytalanul jártak el. Az ukrán állami bank szerint a rakomány kezelése a nemzetközi közlekedési szabályoknak és az európai vámeljárásoknak megfelelően zajlott, a bank pedig érvényes nemzetközi szállítási engedéllyel rendelkezik.
„Magyarországon át valószínűleg jó ideig nem mennek majd a készpénzszállítmányok Ukrajna felé. Azok a bankok, amelyek éltek ezzel a lehetőséggel, a jövőben bizonyosan más útvonalat keresnek” – mondta a Telexnek egy névtelenséget kérő ukrajnai forrás. Ez azt is jelenti, hogy az egyébként bevett módon használt, legális készpénz- és aranyszállítás üzletága veszteséget szenved el, így ennek szereplői potenciális bevételektől esnek el. Az orosz agresszió ellen ötödik éve védekező Ukrajna kizárólag szárazföldön juthat készpénzben euróhoz és dollárhoz, így kiemelten nagy ügyfél volt a készpénzszállítás területén.
Miután mind az érintett Oscsadbank, mind más kereskedelmi bankok meg vannak győződve, hogy a lefoglalt szállítmány teljesen legálisan tartott Ukrajnába, valószínű, hogy nem csak az ukrán külügyminiszter javaslata nyomán, de maguktól is tartózkodni fognak attól, hogy Magyarországon át juttassák el az ország valutaigényének biztosításához szükséges szállítmányokat Ukrajnába.
Bármi is történt, mindkét fél a saját verziójában érdekelt
Az ügyben azonban nehéz tisztán látni. A magyar-ukrán kormányközi viszony több mint tíz éve válságban van. Az Orbán-kormány ennek kezdetét a magyar nyelv iskolai használatát is befolyásoló ukrajnai oktatási törvényre teszi, amellyel kapcsolatban a kormányzati aggályokat egy ideig az ukrán vezetés nem vette elég komolyan, ám azóta az életbe sem lépett törvénytől hiába állt el, a magyar fél szerint a helyzet még mindig nem megnyugtató. 2022-től a tétje ennek a vitának egészen más dimenzióba került az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval. Az Ukrajna pénzügyi támogatását és védelmi képességeinek erősítését elutasító magyar kormány hozzáállása már egészen más téttel bír Ukrajna számára, mint a 2022 előtti konfliktus.
A lefoglalt pénzszállítmány ügyét nem lehet leválasztani ettől a helyzettől – a magyar kormány sem teszi, elvégre Lázár János egyenesen azt mondta, hogy a lefoglalt pénz nem is juthat vissza Ukrajnába addig, amíg az ukrán fél nem indítja meg újra az Oroszországból rajta keresztül Magyarországig és Szlovákiáig futó Barátság kőolajvezetéken az orosz kőolaj szállítását. Igaz, kijelentése viszont épp a mellé az ukrán feltételezés mellé ad érvet, amely szerint nem a jogszerűsége vitatott a szállítmánynak, csupán túszul ejtették a politikai vitában. Ráadásul ellentmond annak a kormányzati állításnak is, miszerint a mostani ügyben nem a pénz szállítása, hanem a pénz eredete lehet kérdéses.
Ami pedig a Barátság vezetéket illeti, Ukrajna szerint egy orosz dróntámadás miatt sérült meg, a magyar kormány szerint azonban, ha így is volt, már rég megjavíthatták volna, így jelenleg csupán Kijev politikai döntésén múlik a szállítás lehetővé tétele. Volodimir Zelenszkij elnök ezekre a vádakra erősített rá, amikor azt mondta, ha rajta múlna, nem is javítanák meg, mert az orosz olaj exportja az orosz háborús gépezetet működteti.
A fenti helyzet miatt azonban mindkét fél a maga igazának hangsúlyozásában érdekelt: az ukrán kormány szerint a magyar kormány a semmiből kreált konfliktust egy teljesen szabályos ügylet nyomán, míg a magyar fél szerint az ukrán szállítmány tisztasága, eredete vitatható, igaz, eddig nem került nyilvánosságra meggyőző bizonyíték.
