Kiírták a nevét, fotót közöltek róla: a kormánymédia és egy államtitkár is megsérthette Buddha személyiségi jogait
„Nem közszereplő, nem gyakorol közhatalmat, nem végzett közszereplést” – mondta a Telexnek a Tisza Párt kémkedéssel gyanúsított, Buddha becenevű korábbi informatikusáról Remport Ádám, a TASZ jogásza, miután több kormánypárti médium leírta a teljes nevét és fotókat is közölt a férfiról. „Önmagában az, hogy egy pártnak dolgozott, nem teszi közszereplővé őt” – a jogász szerint emiatt súlyos kérdéseket vet fel, hogy a kormány és a kormány narratíváját erősítő sajtótermékek nyilvánosságra hozták az informatikus nevét, arcképét, sőt még a lakcímét is.
A Buddha becenevű informatikust és kollégáját először a Direkt36 említette a keddi, országos botrányt okozó cikkében, amiben arról írt, hogy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére. A cikkből kiderült, hogy amikor a párthoz kötődő emberek ezt le akarták buktatni, akkor titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük, több jel szerint mondvacsinált indokkal. A két férfit egy titokban videó- és hangfelvétel készítésére alkalmas öv elkészítése miatt haditechnikai eszközzel való visszaéléssel gyanúsították meg.
A cikk után Szabó Bence nyomozó is megszólalt, aki részletesen kifejtette: Buddhát előbb megfigyelték, majd többször is házkutatást tartottak nála a titkosszolgálatok, potenciálisan azért, hogy ezzel ártsanak a Tisza Pártnak. A Direkt36 cikke után kedden feloldották a titkosítás alól az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának tájékoztatóját az ügyről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában. A Direkt36 szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tagadta vagy korrigálta a Tisza Párt elleni titkos műveletről szóló cikk információit. A jelentés kémvádat fogalmazott meg az ügyben érintett két informatikussal kapcsolatban, de a Tisza Pártot konkrétan nem említették.
Szerda este a kormányközeli Index egy cikkben leírta a Buddha becenevű informatikus teljes nevét és a lakcímét. Még egy fotót is közölt róla, bár ezen nem egyedül szerepelt. Egy nappal később viszont a kormánypárti médiabirodalom bulvárlapja, a Ripost már olyan fotókat közölt egy róla szóló cikkben, amelyeken a Tisza Párt székházát hagyja el és amelyet valószínűleg anélkül készítettek, hogy ahhoz ő hozzájárult volna.
A bulvárlap fotóit, az informatikus teljes nevét csütörtökön Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is megosztotta azzal az üzenettel, hogy Buddhát „ukrán kémként” azonosították. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely is anélkül beszélt kémként a tiszás informatikusokról, hogy ezért elítélték volna bármelyiküket. Pénteken Orbán Balázs, a fideszes választási kampány főnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója is közölte azt a csoportképet, amin Buddha szerepelt, de ő az államtitkárral, a Riposttal és az Indexszel szemben a nevét nem tette közzé.
Kovács Zoltán államtitkár és az érintett lapok nemcsak Buddha személyes adataival élhettek vissza, hanem akár becsületsértést, rágalmazást is elkövethettek, erről beszélt a Telexnek Remport Ádám, a TASZ jogásza. Kovács Zoltán hivatalos személyként ráadásul a személyes adattal való visszaélés minősített esetét követhette el. Súlyos kérdéseket vet fel az ügy az ártatlanság vélelmére és a magánszférára vonatkozóan is. Közügyről van szó, de Remport Ádám álláspontja szerint csak akkor lehetne az érintett nevét nyilvánosságra hozni, ha már konkrét, jogerős bírósági ítélet lenne arról, hogy az adott bűncselekményt elkövette. „A vádaknak önmagában stigmatizáló hatása van, az érintett akkor sem tudja azokat lemosni magáról, ha felmentik. A terheltek magánszféráját védi azzal a jog, hogy nem engedi a jogerős bírósági ítéletig azt, hogy nyilvánosságra hozzák a személyes identitásukat.”
Az ügy súlya miatt itt még nagyobb a stigmatizáló hatás, de ez csak még inkább azt támasztja alá, hogy a jogerős ítéletig bizalmasan kéne kezelni az érintett adatait, mondta Remport Ádám. Ilyen esetekben az emberek sokszor úgy gondolkodnak, hogy minél előbb meg akarják tudni, miről, kikről van szó, de ez a jog szempontjából pont fordítva van. „Minél súlyosabb ügyben vádolnak meg valakit, annál inkább védeni kell a magánszféráját, mert annál nagyobb a stigmatizáló hatás” – mondta a jogász.
Arról is beszélt, hogy nem lehet megítélni, ki készítette a Ripost, majd Kovács Zoltán által közzétett fotókat Buddháról, de bárki is készítette azokat, valószínűleg jogellenesen tette ezt, mert nem kérte az érintett hozzájárulását. A jogász szerint az viszont biztos, hogy a fotókat semmiképpen sem lehetett volna nyilvánosságra hozni.
Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk Kovács Zoltán államtitkárnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőle választ.
