„Orbán az utóbbi években elszokott az érvektől, ő már vezér, nem politikus, nem vitatkozik.”
Tizenhat évnyi kormányzás után megszokott vélemény ez Orbán Viktorról az ellenzéki politikusok és közvélemény körében. De nem most értékelte valaki így azt, hogy hónapok óta következetesen visszautasítja a miniszterelnök-jelölti vitát Magyar Péterrel. Napra pontosan húsz évvel ezelőtt, négy nappal a 2006-os országgyűlési választás előtt mondta ezt róla Tölgyessy Péter, percekkel azután, hogy véget ért a Gyurcsány–Orbán élő tévévita. Azóta már négy választás lement úgy, hogy a miniszterelnök-jelöltek nem vitatták meg az ország legfontosabb kérdéseit. Ennek egyetlen akadálya volt: Orbán Viktor, aki a húsz évvel ezelőtti este óta nem vállal ilyen szereplést.
Húsz éve ugyanis a közvélemény-kutatások és az elemzők szerint is alul maradt Gyurcsány Ferenccel szemben. Még Tölgyessy Péter is, aki akkor a Fidesz országgyűlési képviselője volt, úgy értékelte a vita után a Friderikusz Most adásában, hogy Gyurcsány nyert, és csak rajta múlott, hogy nem nyert még jobban. De ami a legfontosabb: négy nappal a vita után az addig valamivel esélyesebbnek mért Fidesz elvesztette az országgyűlési választást, és Gyurcsány Ferenc lett a miniszterelnök.
Depressziókampány és igen-igen
2006 tavaszán az akkor 44 éves MSZP-s Gyurcsány Ferenc volt az ország miniszterelnöke. Ciklus közben, 2004 októberében váltotta Medgyessy Pétert, előtte 2003 májusától gyermek-, ifjúsági és sportminiszter volt. Az MSZP az SZDSZ-szel koalícióban vezette az országot. A Fidesz volt a legnagyobb ellenzéki párt, amit az akkor 42 éves Orbán Viktor vezetett, és az MDF-nek is volt képviselőcsoportja a parlamentben, bár nagy részét addigra leszalámizta a Fidesz.
A választás évében az országgyűlési képviselők alapfizetése 210 ezer forint volt, amit pótlékokkal jelentősen fel lehetett tornázni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként több mint 1,5 millió forintot kapott, de ezt az összeget jótékony célokra ajánlotta fel. Megtehette, mert 2005-ben közel százmillió forint osztalékot vett ki a cégeiből. Orbán Viktor a képviselői fizetésén felül a Fidesz elnökeként bruttó 662 ezer forintot keresett.
Ezek elérhetetlenül magas fizetések voltak az átlagembereknek. 2005-ben 158 343 forint volt a bruttó átlagkereset, a választás évében 62 500 forint volt a minimálbér. A KSH adatai szerint 2006-ban 1000 forint volt egy kiló sertéscomb, 161 forint a tej litere, 568 forint egy kétfogásos napi menü. A 95-ös benzin 277 forintba került, a Nemzeti Sport pedig 99-be. Az emberek kevesebb mint 8 százalékának volt szélessávú internetkapcsolata Magyarországon. A vita napján 266 forint volt egy euró.
Bár a Fidesz volt a legerősebb ellenzéki párt, Orbán Viktor a 2002-es vereséget követően kivonult a politikai életből, nem vett részt a parlament munkájában, ehelyett a polgári körök életre hívásával, majd építésével töltötte az idejét. Így a szocialista miniszterelnökökkel még a parlament folyosóin sem igen találkozott.
A 2006-os választás előtt Országépítő találkozások néven tartott rendezvénysorozatot, ezeken beszélt a Fidesz kormányzati terveiről, amiket állítása szerint két év alatt, több millió embert meghallgatva raktak össze. Ehhez nemzeti petíciót is indítottak, amihez 1,3 millió ember csatlakozott, majd nemzeti konzultációt tartottak, amiben állítása szerint 1,6 millió embert hallgattak meg. A Fidesz főbb ígéretei között volt a vállalkozások támogatása, a villamos áram árának csökkentése és az állami egészségügy megerősítése. Ezen kívül ígértek családi gépkocsi programot, jobb közbiztonságot és 14. havi nyugdíjat.
Miután a köztársasági elnök április 9-re kiírta a választás első fordulóját, és elkezdődött a hivatalos kampány, elárasztották az országot a Fidesz „Rosszabbul élünk, mint négy éve” feliratú plakátjai. Nem véletlenül nevezték már akkor depressziókampánynak az elemzők, a fél ország agyába beégett az előbb fehér, később fekete háttér előtt álló szomorú idős asszony képe, aki arra panaszkodott, milyen drágák lettek a gyógyszerek, amióta nem Orbán Viktor a miniszterelnök.
Az MSZP az Igen-Igen refrénű kampánydallal alkotott hasonlóan maradandót, ami mellé angolszász mintára forgattak kampányfilmet Gyurcsány Ferenccel, aki egy autó hátsó ülésén próbálta meggyőzni az embereket arról, hogy a politika az nem a politikusoké, hanem az embereké. Ebben és az Új Magyarország című programban is adócsökkentést, gazdasági növekedést és szociális biztonságot ígért – azóta tudjuk, úgy, hogy közben elhallgatták az ország valódi gazdasági helyzetét.
Az MSZP-n, az SZDSZ-en és a Fideszen kívül országos listát állított az MDF Dávid Ibolya vezetésével, a MIÉP-Jobbik Csurka Istvánnal az élen, és Thürmer Gyula Munkáspártja.
Árad a Duna
2005 nyarán még magabiztosan vezetett a Fidesz a közvélemény-kutatásokban, a Mediánnál júliusban például 53 százalékon állt a Fidesz és 36 százalékon az MSZP a biztosan szavazó pártválasztók körében. A kampányban aztán erősödni tudtak a kormánypártok – amit a Fidesz többek között annak tudott be, hogy év elején kifizették a 13. havi nyugdíj első részét –, és a választás előtti utolsó kutatásban már azt mérte a Medián, hogy mindkét párt listája 44-44 százalékra számíthat, és a kis pártok fogják eldönteni a választást.
A vita előtti napokban már nem a kampány, hanem az árvíz uralta a híreket. A Dunán minden idők legmagasabb vízállását várták, homokzsákokat pakoltak a Dunakanyarban és Budapesten is. Áradt a Hernád, a Sajó és a Tisza is. A vezető politikusok sorban mondták le a kampányeseményeiket, hogy a gátakra menjenek. Orbán két nappal a vita előtt Szentendrén azt mondta, hogy nincs elég pénz a védekezésre, és azt kérte, hogy a kormány rendeljen el vészhelyzetet – de mire megtartotta erről a sajtótájékoztatóját, Gyurcsány Ferenc el is rendelte.
Orbán annyira kihasználta a helyzetet, hogy a vita előtti délelőttöt is a gátakon töltötte, és homokzsákokat pakolt a Római-parton. Az este hetes kezdés előtt még Érdre is elment, ahol fél öttől tartott választási fórumot. Gyurcsány Ferenc futni ment aznap délelőtt, aztán otthon készült a vitára.
Már a 2006-os kampányban sem volt magától értetődő, hogy lesz miniszterelnök-jelölti vita. Orbán Viktor korábban vitázott Horn Gyulával, majd 2002-ben Medgyessy Péterrel is, sőt, 2005-ben a választás nélkül miniszterelnökké emelt Gyurcsány Ferenccel is. Utóbbi vitát Gyurcsány kezdeményezte, és a Political Capital korabeli elemzése szerint ő is profitált belőle többet.
A 2006-os választás előtti vitát hosszas egyeztetések előzték meg, hetekig ment a vita a vitáról, míg végül a pártok olyan forgatókönyvben állapodtak meg, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a jelöltek valóban vitázzanak egymással. Előre egyeztették a témákat, az időkereteket, a megszólalás sorrendjét, azt, hogy a jelöltek semmilyen segédeszközt nem használhatnak. A stúdióból kizárták a nézőket, a műsorvezetők gyakorlatilag csak az időt mérték és a témaköröket mondták be, kérdéseket nem tehettek fel a jelölteknek. A pártok még abban is megállapodtak, hogy a kamerák mindig csak azt a politikust mutathatják, amelyik éppen beszél, így próbálták meg elkerülni, hogy a reakcióikkal befolyásolhassák a választókat, és egyben lehetőséget is adtak arra az éppen pihenő politikusnak, hogy a papírjaiba mélyedve felkészüljön a következő felszólalására.
A Népszabadság szúrta ki a stúdióban, hogy Orbán Viktor oldalán megemelték dobogót, valószínűleg azért, hogy egymagasnak tűnjön Gyurcsány Ferenccel, amikor mindkettejüket mutatja a kamera. Az Orbán Viktor kommunikációs csapatát vezető Deutsch Tamás ezt megpróbálta tagadni, azt mondta, hogy „Orbán Viktor alacsonyabb, mint Gyurcsány Ferenc, és ez így is marad”, de a képeken jól látszik a két dobogó közti különbség.
A stúdióban nagyon rideg, hideg volt a hangulat – emlékezett vissza az egyik moderátor, Rábai Balázs nemrég az aHangnak adott interjújában. Rábai, aki akkoriban a köztévé Az Este című népszerű elemző műsorát vezette, ma pedig már az RTL híradósa, emlékszik, hogy az adás előtt nemcsak a két jelölt stábját különítették el egymástól, hanem a műsorvezetőket is teljesen elzárták a politikusoktól. Az Index akkori tudósítása szerint a vita előtti fotózáson Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor nem is volt hajlandó kezet fogni egymással a képek kedvéért. Aztán amikor elkezdődött a vita, élőben megtették ezt, Rábai szerint mosolyogtak ugyan a kameráknak, de ő akkor sem látott köztük semmi emberi gesztust. Mindenki próbálta magát nyugodtnak feltüntetni, de közben mindenki iszonyú feszült volt, érződött az egész helyzeten, hogy a választás múlik rajta – mesélte.
A panelprolik és a számok
Az már a kétperces bevezetőknél kiderült, hogy a két politikus nagyon más stílussal készült az estére. Gyurcsány Ferenc színpadias gesztusokkal, néha a ripacskodásig túltolt modorossággal mondta el Orbán Viktorhoz beszélve a láthatóan jól betanult és elgyakorolt szövegét arról, hogy milyen országot szeretne létrehozni.
Orbán Viktor az első mondatait még mosolyogva kezdte, ő kihasználta az alkalmat, hogy megkérje a nézőket: vasárnap szavazzanak a Fideszre. A vita elejétől fogva a kamerába, a nézőkhöz beszélt, és arra kérte őket, hogy ne a politikusoknak és a plakátoknak higgyenek, hanem nézzenek szét maguk körül, mérjék fel, hogy jobban élnek-e, mint négy éve, és ha nem, akkor szavazzanak a változásra, azaz a Fideszre.
Az előre egyeztetett témákról mindkét politikus 3-3 percben fejthette ki a véleményét, aztán 1-1 percben reagálhattak egymásra. A mezőgazdasággal és a falvak helyzetével kezdtek, és Gyurcsány Ferenc rögtön megtámadta Orbán Viktort az előző kormányzása alatt történtekkel, majd oda jutott, hogy
„szerintem az képviseli jól a vidéket és a mezőgazdaságot, aki meg tudott állapodni Oroszországgal. Aki nem hátat fordított Oroszországnak. Elnök úrnak négy év alatt egyszer sem sikerült, hogy eljusson Moszkvába!”
– hánytorgatta fel Orbánnak, és büszkélkedett, hogy ők vagy ötször, sőt, Vlagyimir Putyin is ellátogatott Magyarországra. Orbán pedig azzal jött, mit jelent a Nyugat és az Európai Unió – például azt, hogy vidéken is lehet minőségi életet élni.
Orbán Viktor lassan, érezhetően semleges hangnemben próbált beszélni, ettől azonban nem megfontoltnak, hanem bizonytalannak tűnt, miközben Gyurcsány továbbra is lendületesen sorolta, hogy szerinte miket tett a kormánya. „Azért kár összejönnünk, hogy szamárságokat beszéljünk” – mondta neki Orbán, amikor Gyurcsány azzal vádolta, hogy tíz autója van. Ez volt az egyik ritka alkalom volt, amikor valóban reagált arra, amit Gyurcsány mondott. Volt egy másik is, de az nem sült el túl jól.
„Engedjék meg, hogy a panellakásokban lakók nevében visszautasítom, hogy a miniszterelnök vagy bárki más őket panelproliknak minősítse,
már csak azért is, mert magam is négy esztendőn keresztül a szüleimmel panellakásban éltem, úgyhogy kérem a miniszterelnököt, hogy se engem, se a szüleimet ne sértegessen” – mondta Orbán Gyurcsánynak címezve úgy, hogy továbbra sem nézett rá, csak a kamerának beszélt. Gyurcsány előtte arról beszélt, hogy a paneleket fel kell újítani, mert ott nem panelprolik laknak, hanem emberek, akik jobban akarnak élni. Orbán elég ügyetlenül próbálta ezt a maga javára fordítani, Gyurcsány ugyanis a következő felszólalásában gyorsan lecsapta a magas labdát, és emlékeztette, hogy nem ő, hanem a fideszesek panelprolizták le a szocialisták szavazóit a 2002-es választási vereségük után. „Elnök úr, sok mindent feltételeztem önről, de ez a fajta bátorság túl van azon is” – mondta neki. Igen, ez volt a beszólogatás hangneme a 2006-os kampány egyik legfontosabb eseményén.
Gyurcsány lendületből rajta is maradt Orbánon, azzal vádolva, hogy „ön fél a számoktól, mint ördög a tömjénfüsttől”. Ezt a vita során többször is felhozta neki, azzal, hogy „nem elég ám a szónoklat”, vagy hogy „nem líra kell, ha az ember miniszterelnök akar lenni”, hanem konkrét tervek. Orbán ezekre soha nem reagált.
Lárifári
Húsz év távlatából, amikor Orbán Viktor a kampányban szinte szót se ejt a hazai közállapotokról, már idegennek hat, de 2006-ban azt nehezményezte, hogy keveset költ a kormány az egészségügyre, orvoshiány van, rossz állapotban vannak a kórházak és betöltetlen háziorvosi állások vannak. Ki kell mondani, hogy
„az egészség nem üzlet”,
mondta, majd azt ígérte, hogy a Fidesz megfizethető gyógyítást fog teremteni, és megfékezik a gyógyszerárak emelkedését. „Nem fizetős, hanem állami hatáskörben tartott becsületes egészségügyet szeretnénk”.
Gyurcsány Ferenc aztán gyorsan emlékeztette, hogy amikor lett volna lehetősége kormányon, akkor sem emelte sem az egészségügyi dolgozók bérét, sem az egészségügyre fordított kiadásokat, hiába ígérte a választási programjában. Aztán kérdőre vonta, miért kampányolnak azzal, hogy a kormány vizitdíjat akar bevezetni. „Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt legyen szíves, vonja vissza. Ön úriember. Ilyet senki nem mondott. Erre most kampányt építenek. Nem igaz vádakkal választást nyerni az nem igaz országhoz vezet” – mondta neki Gyurcsány. Orbán ezt megint szó nélkül hagyta, igaz, a szabályok miatt nem is ő következett, hanem éppen Gyurcsány mondhatta el a saját álláspontját az egészségügyről.
Orbán Viktor többek között a gyereket vállaló nők támogatását, a szakképzési rendszer átalakítását, teljes foglalkoztatottságot, az áram árának tízszázalékos csökkentését, 14. havi nyugdíjat, és – új elemként a kampányban – radikális minimálbér-emelést ígért. Gyurcsány Ferenc pedig lényegében azt, hogy folytatják a kormánya elkezdett programját – adókedvezmények helyett családi pótlékot, differenciált nyugdíjemelést és lakástámogatást adnak a fiataloknak, és ezek mellett fellendítik a gazdaságot.
A vita hangnemére jellemző, hogy Rábai Balázs visszaemlékezése szerint még az operatőrök is felkapták a fejüket a stúdióban, amikor Gyurcsány Ferenc kimondta, hogy
„lárifári”,
ezzel minősítve Orbán Viktor tervét, miszerint a járulékcsökkentés majd új munkahelyeket teremt. Ez akkor nagyon oda nem illőnek hatott, újszerű elem volt a politikai vitákban – mondta Rábai.
A vitán mutatott viselkedésük alapján nem meglepő, hogy az előre kialkudott kereteket is csak Gyurcsány Ferenc lépte át egyszer, amikor elővett a zsebéből egy szerencsepénzt, hogy azzal demonstrálja: szerinte Orbán Viktor mindennek csak az egyik oldalát látja. Amikor a műsorvezető rendre intette, nevetve tette zsebre a pénzt. Rábai Balázs szerint ezen kívül annyira nem volt rögtönzés, annyira betanulták a szövegeiket, hogy sokszor még az időkereteket sem használták ki, ezért rövidebb is lett az adás, mint ahogy tervezték.
Négymillió néző, egy nyertes
A vita közvetítését négymillió szavazó követte élőben a tévécsatornákon vagy a rádióban. Még aznap este közvélemény-kutatás készült ezer fő megkérdezésével, az emberek több mint fele azt mondta, hogy a vitát Gyurcsány Ferenc nyerte.
Tölgyessy Péter a vitát követő adásban arról is beszélt, hogy unalmas műsorra számított, de Gyurcsány Ferenc rohamozása érdekessé tette azt. Úgy értékelte, Orbán azokon a területeken sem tudta kijátszani a kártyáit, ahol nyerhetett volna. Az adásban megszólaltatták Kern Tamást, a Századvég politikai elemzőjét is (ő 2010 óta az Orbán-kormányban dolgozik), aki úgy értékelte, hogy Orbán Viktor a bizonytalanokra hajtott, semleges volt, míg a konfliktuskereső Gyurcsány túl is lőtt a célon. Abban nem foglalt állást, hogy ki volt a jobb, de azt ő is úgy látta, hogy Gyurcsány stratégiája kidolgozottabbnak tűnt.
Négy évvel később az akkor még újságként működő Origónak fideszes politikusok is elismerték, hogy Orbán Viktor szándékosan volt visszafogott a vitán, de rossz stratégiát választott. „Benne volt a görcs, hogy őt állandóan autokratának állítják be. Attól félt, hogy ha erőszakkal lép fel, akkor az visszatetszést kelthet” – mondta egyikük. Más úgy értékelte, hogy „kár volt kiállni”.
A vita után másnap – a Fidesz eredeti kérésének megfelelően – volt még egy vita a négy listavezető között, erre azonban már senki nem emlékszik. Négy nappal a Gyurcsány-Orbán vita után megtartották a választások első fordulóját, ahol az MSZP a listás szavazatok 43,21, a Fidesz 42,03 százalékát szerezte meg, és a második forduló után az MSZP és az SZDSZ alakított koalíciós kormányt. Orbán Viktor hatalma a párton belül is megroppant, a Fidesz válságos időszakon ment át.
Gyurcsány Ferenc azonban néhány hét múlva, május 26-án elmondta az őszödi beszédet, ami szeptember közepén nyilvánosságra került, és ezzel meg is pecsételte a következő választás kimenetelét. Orbán Viktor se akkor, 2010-ben, se azóta nem állt ki egyetlen kihívójával sem vitázni. Megkérdeztük írásban, hogy ezt mennyire befolyásolja a 2006-os vita emléke, de nem kaptunk választ.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az idei kampányban sem lesz vita, bár ezt Magyar Péter többször is kezdeményezte, és az RTL meghívót is küldött mindkét nagy párt miniszterelnök-jelöltjének. A Tisza Párt elnöke közölte, hogy elfogadta a tévécsatorna meghívását, és várja Orbán válaszát. Az aHang petíciót indított, ennek támogatására februárban közvélemény-kutatást is rendeltek, aminek az eredménye szerint a teljes népesség közel 60 százaléka szeretné, hogy legyen Orbán–Magyar vita a választások előtt. Még a fideszesek 30 százaléka is támogatná ezt. Orbán Viktor azonban többször kijelentette, hogy ő Magyar Pétert csak brüsszeli bábnak tartja, és legfeljebb „a gazdáival” állna ki vitázni.
