Pálinkás Szilveszter elmondta, hogyan próbálták rávenni, hogy ne álljon a nyilvánosság elé
„Az, hogy elhallgassam az igazságot, nem megvásárolható” – jelentette ki Pálinkás Szilveszter százados a Telexnek adott második, kedd reggel megjelent interjúban, amiben megosztotta, hogy milyen ajánlatokkal próbálta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lebeszélni arról, hogy a nyilvánosság elé álljon, és kitálaljon a Magyar Honvédség helyzetéről. A századossal először múlt héten készítettünk interjút, a videót már több mint 1,7 millió ember látta, és rengetegen reagáltak a százados megszólalására. Most ezekre is válaszolt, és elmesélte, hogyan élte meg az elmúlt napokat.
Pálinkás korábban a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca volt, és közvetlenül Szalay-Bobrovniczky Kristóf alatt dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. Tavaly nyáron a Telexen írtuk meg, hogy benyújtotta a leszerelési kérelmét, amit akkor azzal indokolt, hogy nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, és nem tud azonosulni tovább azzal a szervezettel, amelynek az arca volt. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedték leszerelni, így a mai napig az állomány tagja. A miniszterelnök fiával, Orbán Gáspárral egy időben tanult a nagy presztízsű Brit Királyi Katonai Akadémián. A katonaság helyzete mellett részletesen beszélt a csádi katonai misszióról is, amit állítása szerint Orbán Gáspár kezdeményezett, erről négyszemközt osztott meg vele érzékeny információkat.
Az első interjút igyekeztünk teljes titokban megszervezni, hiszen a századosnak nem volt engedélye a minisztériumtól arra, hogy nyilatkozzon a Telexnek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azonban valahogy mégis tudomást szerzett arról, hogy mire készül, és múlt hét szerdára berendelte a minisztériumi irodájába. Itt a miniszter mellett az a Zákány Péter dandártábornok, a honvédelmi miniszter kabinetfőnök-helyettese fogadta, aki néhány nappal később a kormánypárti Mandiner videójában kritizálta a százados döntését és egyes állításait. Pálinkás nem tudja, hogy a miniszter hogyan értesült arról, hogy a nyilvánosság elé készül állni, de nagy erőkkel megpróbálta lebeszélni őt erről, és ennek érdekében három ajánlatot is tett neki.
Az első ajánlat az volt, hogy négy évre kiküldenék New Yorkba egy katonai beosztásba. A második ajánlat úgy szólt, hogy létrehoznának neki egy katonai szervezetet, aminek a parancsnoka lehetne. A harmadik volt a legabszurdabb a százados szerint: a jövőben filmezéssel foglalkozhatna, ha tetszett neki a S.E.R.E.G. című sorozat és a Sárkányok Kabul felett című film, amelyekben szereplőként és katonai szakértőként vett részt. „Ez volt az a pont, ahol igazából azt éreztem, hogy a teljes szakmaiságot magunk mögött hagytuk, és ha ez valójában így működik a Honvédelmi Minisztériumon belül, akkor így működhet a kormány különböző szegmenseiben és részeiben is” – mondta a miniszteri megbeszélésről Pálinkás.
„Azt éreztem a honvédelmi miniszteren, Szalay-Bobrovniczky Kristófon, hogy fél, hogy bizony kiderülhetnek olyan dolgok, amelyek rossz fényt vetnének rá, és rossz fényt vetnének a minisztériumára.”
Abszurdnak tartotta a három ajánlatot, de állítása szerint igyekezett semlegesnek tűnni, hogy a miniszter ne tudhasson meg többet a szándékáról. Ekkor már régen eldöntötte, hogy kiáll a nyilvánosság elé, és úgy fogalmazott: semmivel nem lehet megvásárolni azt, hogy elmondja az igazságot. „Nem azért mondtam el az igazságot, hogy ezért kapjak valamit, vagy nem azért fogom elhallgatni, hogy ezért kapjak valamit.” Szerinte minden magyar állampolgár érdeke, hogy megtudja a valóságot a katonaság helyzetéről.
A miniszter New York-i ajánlatát egy emaillel is alá tudja támasztani. Múlt csütörtökön a külszolgálatokkal foglalkozó államtitkárság küldött neki levelet, hogy Magyarország ENSZ-nagykövetségén jelölték egy pozícióra, és kérték, hogy fáradjon be egy személyes meghallgatásra.
Az interjúnk csütörtök esti megjelenésével azonban egyértelmű lett szerinte mindenkinek, hogy nemet mondott az ajánlatokra. Azóta nem keresték a felettesei, és arról se kapott értesítést, hogy megindult volna ellene a fegyelmi eljárás azért, mert engedély nélkül adott interjút. Arra számít azonban, hogy a húsvéti hosszú hétvége után már keresni fogják.
Elmesélte, hogy az interjú megjelenésekor épp edzeni volt, hogy levezesse a stresszt. A döntésében egy percig sem kételkedett, de nem tudta, hogy milyen reakciók lesznek, és emiatt volt benne izgalom. Azt mondta, hogy a családja féltette a testi épségét, de ő nem tart ettől. Az interjú megjelenése után pedig nagyon pozitívak voltak a tapasztalatai: sokan odamentek hozzá az utcán, gratuláltak neki, biztosították a támogatásukról, de ami ennél is fontosabb, mostanáig ezernél is több katonatársa üzent neki. Megköszönték, hogy kiállt értük, és rengeteg fotót küldtek az elhasznált eszközeikről, felszerelésükről, a szétszakadt egyenruhájukról, a penészes infrastruktúráról és a munkakörülményekről. Szerinte ezekkel is alátámasztották azt, amit elmondott, sőt többen azt üzenték neki, hogy készek kiállni érte, ha a minisztérium megpróbálja cáfolni, és a fotókkal hitelesítik az igazát.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a múlt csütörtöki interjú megjelenése után pár órával Facebook-oldalán reagált: „a Magyar Honvédség pártpolitikától független intézmény, és az is marad. Éppen ezért sajnálatos, amikor egyes személyek Ruszin-Szendi Romulusszal az élen politikai célok szolgálatába állítják azt.”
Ha valóban ilyen fontos a honvédelmi miniszternek a pártpolitikától való függetlenség, akkor Pálinkás nem érti: miért nem lett következménye annak, hogy Orbán Viktor kampányrendezvényein a tiltakozókat akadályozó csoportban rendszeresen ott van Havasi Gergő szakaszvezető, a tartalékos katonák kampányarca. „Felmerül bennem a kérdés, hogy akkor neki miért van még aktív tartalékos katonai jogviszonya, és hogy az egy pártpolitikától független tevékenység-e, amit ő ott végrehajtott.”
Pálinkás számított arra, hogy a kormány az ő megjelenését is megpróbálja beilleszteni a Tisza Párthoz vagy esetleg az Ukrajnához köthető narratívájába, de szerinte aki megnézte az interjút, láthatta, hogy valójában a Magyar Honvédség helyzetéről beszélt. Mivel „azt nem mondhatták, hogy igazam van, és igen, elfogadunk minden állítást, amit megfogalmazott Pálinkás Szilveszter”, muszáj volt elhelyezni őt, így lett a kormánypárti médiában Ruszin-Szendi embere. Azt mondta ugyanakkor, hogy az interjú előtt és után sem beszélt a Tisza Párt honvédelmi szakértőjével, de más párttól sem kapott megkeresést.
Állítása szerint a kormánymédiában megjelent támadások nem érintették érzékenyen, számított arra, hogy megpróbálják majd hitelteleníteni, és összemosni a Tiszával.
„Fel voltam rá készülve, úgyhogy túl nagy hatása nincs rám.”
Van, aki szerint Pálinkás kitálalása a Magyar Honvédség elárulása volt. Ő nem ért egyet ezzel a véleménnyel, mert a munkája során folyamatos ellentmondást tapasztalt a kifele kommunikált kép és a valóság között, és szerinte ő csak erre mutatott rá a múlt heti interjúban. „Én úgy gondolom, hogy a hazugságot elárulni nem bűn.”
Csak olyanokat mondott Csádról, amiket bizonyítani is tud
A legnagyobb politikai figyelmet a Csádról szóló rész kapta a nyilvánosságban. Pálinkás arról beszélt, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár isteni sugallatra kezdte tervezni a csádi katonai missziót, és állítása szerint egy négyszemközti beszélgetésen Orbán azt mondta neki, hogy a misszió során ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számol, ami azt jelenti, hogy a magyar katonák ötven százaléka meg fog halni.
A honvédelmi miniszter tiszás rémhírterjesztésnek nevezte, és egyenesen letagadta a csádi missziót, míg Magyar Péter felszólította a miniszterelnököt, hogy „haladéktalanul tájékoztassa a magyar nyilvánosságot a fia által tervezett afrikai katonai akcióról, és azonnal állítson le minden olyan külföldi katonai missziót, amely során magyar emberek élete kerülhet veszélybe”.
„Ezeket az információkat azért osztottam meg, mert ezek a valóságban megtörténtek köztem és Orbán Gáspár között” – reagált most Pálinkás. Ő arra számít, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem fog megosztani több részletet a csádi misszióról, de szerinte azok voltak a legfontosabb információk, amiket ő elmondott. Állítja: csak olyan tényeket mondott el, amelyeket bizonyítani is tud.
„A Gáspárral történt beszélgetésünk is bizonyosságot tud nyerni, tudom bizonyítani, ha esetlegesen a kormány hivatalos úton megpróbálja ezt cáfolni.”
Elmondása szerint az interjú megjelenése után felvette vele a kapcsolatot egy katona, aki a csádi misszió tervezésén dolgozott Orbán Gáspárral a Karmelitában, és azt ígérte, hogy ha a kormány hivatalosan is cáfolja a csádi műveletet, akkor a nyilvánosság elé fog állni, és alátámasztja az általa elmondottakat.
Pálinkás ellentmondásosnak tartja Szalay-Bobrovniczky teljes tagadását, hiszen 2023-ban a parlament elfogadott egy határozatot 200 magyar katona csádi szerepvállalásáról, majd 2024 novemberében egy törvénymódosítással a parlamenti többség a kormányra ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről. Azóta a kormány egyedi határozatokban dönthet a magyar katonák külföldi bevetéséről. Ezeket a döntéseket főszabály szerint közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, de ha minősített adatot tartalmaz a határozat, akkor nem hozzák nyilvánosságra. Pálinkás úgy sejti, hogy ez már a csádi misszió előkészítése lehetett, mert ha titkosított kormányhatározatban döntenek az afrikai műveletről, akkor nem fogja megtudni a nyilvánosság, hogy hány katona teljesít ott szolgálatot, milyen feladatot látnak el, és hányan halnak meg a misszió során.
A csütörtöki interjú megjelenése után Zákány Péter a Mandinernek azt mondta, hogy Pálinkás mentora volt a minisztériumban, és iszonyatos csalódásként élte meg, hogy a százados a nyilvánosság elé állt, mert ezzel szerinte „beszennyezte a teljes magyar honvédséget”.
„Zákány tábornok úr csalódás, én is ugyanezt a szót tudnám használni, mivel közös munkánk során mindig ugyanazon a véleményen voltunk. Nem értem, hogy mivel vették rá erre az interjúra”
– reagált Pálinkás. Elképzelhetőnek tartja, hogy a dandártábornok azért ment bele az interjúba, mert különben veszélybe került volna a pár hét múlva kezdődő, többéves New York-i katonai állása.
Zákány is ott ült azon a megbeszélésen, ahol a honvédelmi miniszter különböző ajánlatokkal próbálta meg lebeszélni őt arról, hogy a nyilvánosság elé álljon. Itt Pálinkás szerint még nagyon pozitívan beszélt róla a dandártábornok: a legfiatalabb és a legjobban képzett tisztnek nevezte, akit nem lenne jó, ha elveszítene a Magyar Honvédség. Személyesen pedig azzal próbált meg hatni rá Zákány, hogy azt mondta: milyen jó lesz nekik New Yorkban megint együtt dolgozni. Később hiába hívta többször is Pálinkást, ő már nem vette fel a telefont. Most annyit kért az egykori mentorától, hogy fogadja el a döntését, azt pedig sajnálja, hogy nem reagált múlt héten a megkereséseire.
A múlt heti interjúra közleményben reagált Böröndi Gábor vezérkari főnök is. Azt állította, hogy a katonák felszerelése és fegyverzete az elmúlt években megújult, szerinte nincs leszerelési tilalom, és nem is állnak tömegek arra várva, hogy elmehessenek. Később Zákány Péter is arról beszélt a Mandinernek, hogy mindenki leszerelhet, elmehet, a kapuk nyitva vannak.
Pálinkás szerint a valóság az, hogy ugyan jogilag tényleg van erre lehetőség, de az állományilletékes parancsnok a háborús veszélyhelyzetben megtagadhatja a leszerelési kérelmet, ha azt mondja, hogy az adott beosztást nem tudná más ellátni. „Rengeteg olyan bajtársam van, akinek be van adva a leszerelési kérelme. Olyan bajtársam is van, akinek már lejárt katonai szerződése van, és már nem él a szerződéses jogviszony, viszont a leszerelési tilalom miatt nem tud elmenni.”
Pálinkás arról is beszélt múlt héten, hogy nincs Szalay-Bobrovniczkynek olyan miniszteri döntése, amivel szakmailag egyet tudna érteni. Zákány Péter a honvédelmi miniszter óriási sikerének nevezte a tartalékos katonák toborzókampányát. A dandárparancsnok szerint 8 ezer tartalékossal kötöttek szerződést az elmúlt években. „Még a NATO-országokból is kérik a mi segítségünket, hogy bemutassuk azt, hogy milyen módon értük el ezeket a számokat a tartalékos állomány bevonzásában.”
Pálinkás ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a tartalékos katonai rendszer komoly feszültséget okozott az aktív állományon belül, mert a tartalékosok a végzettségükhöz és a tudásukhoz képest sokszor irreálisan magas rendfokozatot kapnak. Példaként Novák Katalin volt köztársasági elnök férjét, Veres Istvánt említette, aki az öthetes kiképzés után nyomban alezredesi rangot kapott 2023-ban, míg más aktív katona 15-20 év szolgálat után éri el ezt a rendfokozatot.
„Olyan rendfokozatokkal járnak tartalékos katonák, amik abszolút nem reprezentálják a mögötte lévő tudást. A fő probléma az, hogy ha ránézel egy aktív állományú katonára és egy tartalékos katonára, nem tudnád megmondani a különbséget, mert a rendfokozaton nincs különbség.” Pálinkás szerint ezzel aláásták a rendfokozatok megbecsültségét, az aktív állományban pedig nagy ellenszenvet keltettek a tartalékosokkal szemben. Azt is mondta, hogy más NATO-tagállamokban ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie egy aktív és egy tartalékos katonának ahhoz, hogy például századosi rangot kapjon. Itthon még a kiképzési körülmények sem ugyanazok: a tartalékosoknak kényelmesebb elszállásolás és jobb ellátás jár.
Múlt héten részletes kérdéssort küldtünk Pálinkás Szilveszter állításairól a Honvédelmi Minisztériumnak, és interjút kértünk Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy részletesebben is reagálhasson azokra az állításokra, amelyeket a százados megfogalmazott. Eddig nem élt ezzel a lehetőséggel. Mi továbbra is nyitottak vagyunk erre, és egyúttal olvasóink segítségét kérjük. Ha tudják, hogy a következő napokban milyen nyilvános rendezvényen vesz részt Szalay-Bobrovniczky Kristóf, kérjük, küldjék el nekünk az ugyelet@telex.hu emailcímre, hogy feltehessük neki a legfontosabb kérdéseket.
