55 képviselője lehet a Fidesznek a választások nem végleges eredményei alapján, a jelen állás szerint. Ezzel a mandátumok 27,6 százalékát szerezték meg a parlamentben, ennél legutóbb 32 éve, 1994-ben jutott arányaiban kevesebb fideszes képviselő az akkor még 386 tagú parlamentben. Ha a listás szavazatarányt nézzük, akkor 1998 óta ez a leggyengébb eredményük, akkor listán 29,48 százalékot kaptak, szemben a mostani, jelen állás szerint 38,43 százalékukkal, de akkor a még kétfordulós választáson az FKGP visszalépéseinek hála a mandátumok 38 százalékával az övék lett a legnagyobb parlamenti frakció, és az FKGP-vel koalícióban Orbán Viktor Magyarország addigi legfiatalabb miniszterelnöke lehetett.
A Fidesz nem csak önmagához mérten szerepelt le vasárnap. A 2010-es győzelmük után átalakított választási szabályok szerint lezajlott választásokon még sosem volt ekkora kormánytöbbség. Még az ellenzéki szempontból katasztrofális kudarcba torkollt 2022-es választáson sem, ahol a teljes ellenzéki összefogás ellenére listán csak 34,44 százalékos eredményt értek el, de 19 egyéni választókerületet megnyerve így is 57 mandátumot szereztek végül a parlamentben.
2014-ben, amikor a Fidesz a számára legideálisabb felállásban egy megosztott ellenzékkel került szembe, a baloldali összefogás, a Jobbik és az LMP együtt 66 képviselői helyet, igaz, csak 10 egyéni mandátumot szerzett. A Fidesznek a pillanatnyi állás szerint 13 egyéni mandátuma van, de legalább két választókerületben nagy esély van rá, hogy a szombatig befutó külképviseleti szavazatokkal és az átjelentkezők szavazataival a Tisza átfordíthatja az eredményt. 2018-ban az ellenzék pártjai 14 egyéni mandátumot nyertek. Listán együttesen 45,14 százalékot szereztek, ami 50 mandátumra volt elég, így összesen 64 mandátumuk volt.
