Közel véglegesek a 2026-os országgyűlési választások eredményei, ahol a Tisza Párt nagy valószínűséggel kétharmados többséget szerez a parlamentben. Magyar Péter pártja a külképviseleteken leadott szavazatok nélkül 53,07 százalékon áll a pártlistás szavazáson 99 százalékos feldolgozottságnál, miközben a 106 választókerületből 93-ban vezet.
A Tisza győzelme némileg nagyobb volt annál, amit a választás előtt megjelent közvélemény-kutatások átlaga jósolt. Viszont nagyjából megegyezik azokkal az adatokkal, amiket a 21 Kutatóközpont és a Medián vett fel az utolsó napokban.
Orbán Viktor telefonon gratulált Magyar Péternek, és elismerte a vereséget. Hasonlóan tett több veterán fideszes politikus is, akik sorban köszönték meg választóiknak az eddigi bizalmat.
Grafikonokon mutatjuk, mekkorát javított a Tisza a hatpárti ellenzéki összefogás 2022-es eredményéhez képest, illetve hogy hogyan utasította maga mögé a Fideszt is a 2024-es európai parlamenti választás után. Látványos a Fidesz összeomlása is, amely 2026-ra a legstabilabb választókörzeti bástyáinak egy részét is elvesztette.
A fenti ábrán látszik, hogy a Tisza támogatottsága bőven túlnyúlt azon, amit a hatpárti ellenzéki összefogás hozott 2022-ben. Magyar Péter pártja 3 100 000-nél is több szavazatot gyűjtött, amivel megdöntötte a Fidesz négy évvel ezelőtti rekordját. Látszik a Mi Hazánk relatíve stabil támogatottsága is, illetve a kisebb ellenzéki pártok szinte teljes eltűnése.
Ugyanez a kép rajzolódik ki akkor is, ha a szavazatarányokat nézzük. A szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a Tisza még nem érte el a Fidesz 2022-es rekordját, ebben viszont még nincsenek benne a külképviseleten leadott szavazatok, illetve a levélszavazatok egy része sem. Az előbbiek vélhetően a Tiszának, utóbbiak pedig a Fidesznek fognak kedvezni. Az ellenzéki összefogás megszűnése után a DK teljesen felörlődött, a Kutyapárt pedig valószínűleg az egy százalékot sem fogja elérni, ami azt jelentené, hogy vissza kell fizetniük a kampánytámogatást.
Látványos a különbség akkor is, ha a 2024-es európai parlamenti választást vesszük összehasonlítási alapnak. Annyival könnyebb az EP-választáshoz mérni a vasárnapi eredményeket, hogy az ellenzéki összefogás hiányában a főbb szereplők már ugyanúgy önállóan indultak, mint 2026-ban. Kivételt képez a Momentum, amely négy százalék alatt végzett 2024-ben, 2026-ban pedig az elsők között jelentette be, hogy a Tisza javára visszalép az indulástól.
Az EP-választás volt Tisza első megmérettetése, amely ugyan nem érte utol a Fideszt, de az előzetes várakozásokhoz képest jól szerepelt. Ugyanígy látszódik a DK és a Kutyapárt összeomlása, és a Mi Hazánk stabil bázisa is. A másfélszeresére nőtt választási részvétel miatt a Fidesz úgy került rosszabb helyzetbe 2026-ra, hogy 2024-hez képest növelni tudta a szavazóinak számát.
A fordítás a szavazatarányok változásánál is szembetűnő. A Tisza 30 százalék alattról 53 százalék fölé ment, a Fidesz pedig a valaha volt leggyengébb EP-választási eredményét is alulmúlva vélhetően 40 százalék alatt végez.
Talán a leglátványosabb jele a Fidesz összeomlásának azonban az elnyert választókerületek száma. A magyar választási rendszer sajátosságai miatt a választókerületek kiemelt jelentőséggel bírnak: a 199 parlamenti helyből 106-ot a kerületek nyerteseinek osztanak ki.
Politikatudományi alapvetés, hogy az egyszerű többséggel elnyerhető egy mandátumos körzetek jellemzően a nagy pártoknak kedveznek, ráadásul sokat tudnak torzítani a választás arányosságán. Nem véletlen, hogy az éveken át tartó ellenzéki együttműködési kísérletek mind a választókerületekre összpontosultak. Egyszerűbb ugyanis egy kétjelöltes versenyben felvenni a harcot egy nagy párttal, ahol így nem töredezik el a rendszerellenes szavazat.
A Fidesz ezt most a saját kárán tanulta meg. Vidéken erős nagypártként ugyanis eddig monopolpozícióban volt a kerületek nagy részében, a Tisza megjelenésével azonban ez megdőlt. Magyar Péter pártja olyan népszerű lett 2026-ra, hogy a választókerületek döntő többségében győzelmet aratott, még olyan helyeken is, ahol négy évvel ezelőtt 10-15 százalékos fölénye volt a Fidesznek. Nehéz elképzelni, hogyan lehetett volna meg a jósolt kétharmad a Tiszának az aránytalan választási rendszer nélkül.
