Vasárnap eldőlt, hogy a választók elsöprő többsége Magyar Péterre és a Tisza Pártra bízza az ország vezetését a következő négy évre, a rendszerváltás óta még egyetlen párt sem kapott ilyen nagy felhatalmazást. Hétfőn azonban közjogi értelemben még az égvilágon semmi nem változik, az új parlament és az új kormány megalakulásáig jó pár hetet kell várni. Az átmeneti időszakban rengeteg mindent megtehet a Fidesz kétharmados parlamenti többsége, és a kormány mozgástere sincs korlátozva az Országgyűlés alakuló üléséig. Végigvesszük, hogy mi történik a választás napjától az új kormány megalakulásáig, és mire érdemes figyelni ebben az időszakban.
Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök a választást követő harminc napon belüli időpontra, azaz legkésőbb május 12-ig hívja össze. Az már Sulyok Tamáson múlik, hogy a harminc napon belül mikor lesz az alakuló ülés, de praktikusan megvárja a választás jogerős végeredményét ezzel. Erre lehet, hogy még heteket kell várni, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az igazságügyi miniszter rendelete szerint legkésőbb május 4-ig állapítja meg a végeredményt. Négy éve április 3-án volt a választás, az NVB április 16-án állapította meg az eredményt, és május 2-ára hívta össze Áder János az alakuló ülést.
Itt tesz javaslatot a köztársasági elnök a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek. Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság Jogállamiság Programjának vezetője lapunk megkeresésére arról beszélt: a jogszabályokban nincs olyan korlátozás, amely alapján Sulyok Tamásnak kötelező lenne a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjét javasolnia. Mindössze annyi szabály van, hogy a leendő miniszterelnöknek büntetlen előéletűnek és az országgyűlési választáson választhatónak kell lennie. A köztársasági elnök akár jelölhet olyan miniszterelnököt is, aki nem indult el a választáson, ám Novoszádek szerint nyilván figyelembe kell vennie a politikai racionalitásokat, az ország és a kormány stabilitását a döntésnél.
A Tisza Párt kétharmados győzelme után nehezen elképzelhető, hogy Sulyok ne Magyar Pétert kérné fel miniszterelnöknek, a köztársasági elnök vasárnap Facebook-posztban már gratulált a Tisza Pártnak.
„1990 óta nem volt még arra példa, hogy az Országgyűlés nem választotta volna meg a köztársasági elnök által javasolt miniszterelnök-jelöltet” – mondta a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. Ha valamilyen okból most mégis ez történne, az Alaptörvény szerint a köztársasági elnöknek 15 napon belül kell új javaslatot tennie. „Próbálkozhat ugyanazzal a jelölttel is, de ez nem mehet a végtelenségig, mert van egy olyan szabály, hogy ha az első javaslattételtől számított negyven napon belül nem sikerül megválasztani az új miniszterelnököt, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet.” Ebben az esetben új választást kell kitűzni.
Török Gábor szerint az államfőnek alig van mozgástere, ha a helyzet egyértelmű, és világos abszolút többség alakul ki a parlamentben, valójában csak „ceremoniális mellékszereplő”. „Miután ő az első számú őre az államszervezet demokratikus működésének, bármilyen trükközéssel, időhúzással szembe menne az alkotmányos kötelezettségével. Kétségtelen: nincs sehol részletesen leírva, hogy így kell eljárnia, de ha másképp járna el, akkor kilépne a szerepéből – nem véletlen, hogy 1990 után egyetlen államfő sem lépett ilyen útra” – fogalmazott Facebook-posztjában a politikai elemző.
„A köztársasági elnök a végleges választási eredmények ismeretében, az Alaptörvénynek mindenben megfelelően hozza meg a döntését, amelyről tájékoztatja az érintetteket és a közvéleményt”
– válaszolta a HVG-nek a Sándor-palota arra a kérdésre, hogy milyen jogi szempontokat, alaptörvényi vagy más előírásokat vesz figyelembe Sulyok Tamás államfő, amikor majd kormányalakítási megbízást ad, illetve felkéri a miniszterelnököt.
A vasárnapi eredményvárón Magyar felszólította Sulyok Tamást, hogy haladéktalanul kérje fel miniszterelnöknek, utána pedig távozzon a hivatalából. A kormánynak pedig azt üzente: az átmeneti időszakban ne kössön olyan szerződést, amely megkötné a következő kormány kezét.
Korábban a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a jogerős választási eredmény után be fog csöngetni vagy kopogni a köztársasági elnök hivatalába, a Sándor-palotába, és megsürgeti Sulyok Tamást, hogy a lehető leggyorsabban kérje fel miniszterelnöknek, és hívja össze az új parlamentet. A Tisza Párt elnöke azt szeretné, hogy a lehető leggyorsabban megtörténjen az átadás-átvétel, „a lehető legkevesebb kárt tudja még okozni ez a kormány a hazánknak, a lehető legkevésbé tudja eladósítani vagy éppen kiárusítani a hazánkat”. Azt is mondta, hogy konkrét listájuk van arról, hogy milyen adatokra lesz szükség az átadás-átvételnél, hogy a jelenlegi kormány ne tudja akadályozni az állam működését.
Az alakuló ülésig bármit megszavazhat a fideszes parlamenti többség
A miniszterelnököt az új Országgyűlés választja meg az összes képviselő több mint felének szavazatával, a minisztereket pedig a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, ebbe már nincs beleszólása a parlamentnek. Az új kormány a miniszterek kinevezésével áll fel. Ez általában elég gyorsan megtörténik, négy éve május 16-án tette le a miniszterelnöki esküjét Orbán, és nyolc nappal később alakult meg az új kormány.
De mi történik addig? Az átmeneti időszakot két szakaszra érdemes bontani Novoszádek Nóra szerint. „Az új Országgyűlés megalakulásáig olyan, mintha minden a régiben menne. Ugyanazt csinálhatják az országgyűlési képviselők és a kormány, mint most.”
Ebben az időszakban bármilyen törvényt módosíthatnak, így akár olyan kétharmados jogszabályokhoz is hozzányúlhatnak, mint az Alaptörvény, a választási vagy költségvetési törvény.
Még ha ezt meg is tennék, a változtatás nem lenne hosszú életű. Mivel a Tisza Párt kétharmados felhatalmazást kapott a vasárnapi választáson, akár már az alakuló ülésen visszavonhatják azokat a döntéseket, amelyeket a mostani, fideszes többségű parlament hozott a választás napja után.
Az átmeneti időszak következő fontos időpontja a parlament alakuló ülése. Ettől kezdve az Orbán-kormány ügyvezetőként működik az új kormány hivatalba lépéséig. Ebben az időszakban már korlátozott jogosítványai vannak a kabinetnek: nem köthet nemzetközi szerződést, kormányrendeletet pedig csak törvény felhatalmazása alapján, „halaszthatatlan esetben” alkothat.
Ez a Helsinki Bizottság jogásza szerint azt jelenti, hogy csak olyan rendeleteket hozhat a kormány, amelyek meghozatalára a parlament törvényben felhatalmazta. Ilyen jellemzően, ha egy konkrét törvény részletszabályait a kormánynak kell kidolgoznia. Mi történik, ha ezt nem tartják be? Az Alkotmánybíróságnak van lehetősége hatályon kívül helyezni azt a rendeletet, amely a testület szerint nem felel meg az ügyvezető kormányra vonatkozó alaptörvényi korlátozásoknak.
Az ügyvezető kormányt az ügyvezető miniszterelnök vezeti, aki ebben az időszakban már nem tehet javaslatot miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére, és ugyanúgy korlátozott a rendeletalkotási jogköre, mint az ügyvezető kormánynak. Minden másban azonban a miniszterelnöki jogköröket gyakorolja.
Az új kormány megalakulásáig tartó átmeneti időszak most azért is lesz speciális, mert május 13-ig tart a háborús veszélyhelyzet, azaz egészen addig a kormány még veszélyhelyzeti rendeletet is hozhat. Ezzel pedig előszeretettel élnek Orbánék 2020 óta.
„Azt láttuk az elmúlt években, hogy nagyon sok esetben olyan kérdésben hoznak veszélyhelyzeti rendeletet, aminek nincs köze a veszélyhelyzet kihirdetésének alapjához”
– fogalmazott Novoszádek. Szerinte ez azért is problémás, mert a különleges jogrend kivételes, átmeneti helyzetekre van kitalálva.
A veszélyhelyzetet bármikor visszavonhatja a kormány, azaz akár azt is megtehetik Orbánék, hogy az új parlament alakuló ülése előtt egy nappal megszüntetik azt. Az új kormány a jelenlegi szabályok szerint 30 napra hirdethet veszélyhelyzetet, amit a parlament kétharmados többségének felhatalmazásával alkalmanként maximum fél évvel hosszabbíthat meg.
Az Alaptörvény tavaly elfogadott 15. módosításával azonban korlátozták a kormány mozgásterét a veszélyhelyzet idején: idén januártól ahhoz is külön kétharmados parlamenti felhatalmazásra van szükség, hogy a kormány rendeleti úton felfüggeszthessen törvényeket, vagy eltérhessen törvényi rendelkezésektől. Erre a kormány alkalmanként hat hónapra kaphat felhatalmazást az Országgyűléstől, vagy meghatározott tárgykörökben, vagy akár általános jelleggel. Ezt a felhatalmazást eddig meg is kapta az Orbán-kormány.
Magyar Péter a Hvg.hu-nak azt mondta, hogy a veszélyhelyzetet esetleges kivezetéséhez a kormányváltás után előbb látniuk kell, hogy „mi a valóság, milyen kitettségek és veszélyek vannak”, és csak utána hozhatnak erről döntést.
