A listás szavazatok 98 százalékának feldolgozottságánál nagyon úgy tűnik, hogy se a német, se a roma nemzetiség nem szerez mandátumot az új országgyűlésben. Az új parlamentben ezzel nyolc év után egy nemzetiségnek se lesz saját képviselője.
A 2010-es kormányváltás után megalkotott választási törvény értelmében a nemzetiségek rendkívül kedvező módon, választási részvételtől függően mindössze 20–25 ezer szavazattal szerezhettek saját parlamenti mandátumot. Ezzel a német nemzetiség 2018-ban és 2022-ben élt is, mindkétszer a korábban a Fidesz színeiben politizáló Ritter Imrét küldték a parlamentbe.
A német nemzetiségi névjegyzékből azonban idén több ezren leiratkoztak, amivel már februárban nyilvánvalóvá vált, hogy idén nem fognak tudni újra képviselőt küldeni a parlamentbe. A roma nemzetiségi névjegyzékbe azonban ezzel párhuzamosan rengeteg ember iratkozott fel, közülük sokan gyanús körülmények között.
A névjegyzékben a választás időpontjában több mint 44 ezren szerepeltek. Mivel a mandátumhoz magas részvétel mellett is elegendő körülbelül 25 ezer szavazat, a választás előtt biztosnak látszott, hogy a roma közösségnek – pontosabban annak fideszes vezetésének – saját képviselete lesz a parlamentben.
A listás szavazatok 98 százalékának feldolgozottságánál azonban egyértelmű, hogy ez már nem fog összejönni. A romák országos önkormányzatának listájára ugyanis csak 18 ezer szavazat érkezett, amit már valószínűleg az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksaival sem lehet megfordítani. Ez egyben azt jelenti, hogy a roma listára feliratkozók bőven több mint fele nem ment el a szavazófülkékhez.
Aba-Horváth István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a választások előtt egy szavazatvásárlásra utaló hangfelvétellel került be a hírekbe.
