A nap ma is felkel – írták ki sokan a Facebookra a Fidesz súlyos választási vereségének másnapján, miután a fekete borítóképek vagy a nemzeti színű zászlók után ki kellett végre írni valamit. Minden ilyen vereség után át kell menni a gyászfolyamaton, de aztán tanácsos minél hamarabb felállni a padlóról és folytatni tovább. Ehhez azonban nem árt meghatározni azt, vajon mi vezetett a választási vereséghez. Arra voltunk kíváncsiak az elmúlt napok nyilatkozatai, közösségi médiás posztjai alapján, hogy milyen magyarázatokkal igyekeztek előállni fideszes politikusok, kormánypárti influenszerek és elemzők az első napokban.
Minden rosszban van valami jó
Orbán Viktor a választási éjszakán elmondott, a vereséget beismerő beszéde után másnap este jelentetett meg még egy rövid üzenetet a Facebookon, azóta nem nyilvánult meg. Hétfői videójában is elismerte a vereséget, de igyekezett a dolog pozitív oldalát kidomborítani: több mint 2 millió 250 ezer ember szavazott a Fideszre (a választás éjszakáján még 2,5 milliót mondott). Ez 2014-ben a kétharmadhoz volt elég, most viszont csak a tisztes helytálláshoz – mondta. Orbán felől nézve ez a minden rosszban van valami jó esete: ennyi fideszes szavazót meg tudtak tartani, amire majd lehet esetleg építkezni a jövőben.
A másik oldalról nézve viszont súlyos vereséget látunk: jelen állás szerint a 2022-es eredményekhez képest minimum 700 ezer szavazót elveszített a Fidesz, a 106 egyéni választókerületben pedig a 87 közül kevesebb mint 15-öt tudott megtartani, miközben a Tisza túlszárnyalta a Fidesz minden eddigi eredményét, és a rendszerváltás óta a legnagyobb arányú győzelmet aratta. Az fontos kérdés most, hogy mennyire értékelik ezt a Fideszben valóban „nagy vereségnek”. Ennek a közelebbről nem definiált kifejezésnek itt most azért van jelentősége, mert Orbán még a választás napján azt mondta: nagy vereség esetén mondana le a pártelnökségről 23 év után.
A vigasztalás: mindig számíthat ránk a nemzeti oldal
Orbán Viktor fő mondandója a sokkoló eredmény másnapján annyi volt, hogy ezt a 2,2 milliós tábort igyekeznek egyben tartani: a szavazóik mindig számíthatnak rájuk, megvédik a nemzeti oldal vívmányait, újjászervezik magukat. Ennek jegyében úgy tűnik, jól jöhet még a kampány utolsó napjaiban bevetett, „Csak a Fidesz!” feliratú busz, mert Orbán szavai alapján hamarosan országjárásra indulnak: elmennek minden választókerületbe, találkoznak az aktivistákkal, a képviselőkkel és a jelöltekkel, aztán pedig április 28-án országos választmányi ülést tartanak.
Churchillhez fordultak: a kudarc nem végzetes
A miniszterelnök által kiadott irányhoz igazodva tett hűségesküt a közösségi médiában a legtöbb fideszes politikus arról, hogy folytatni fogják a munkát, nem hagyják cserben a szavazóikat. Talán Lázár János volt az első, aki bedobta Churchill vigasztaló sorait, ami aztán mindenhol elterjedt a fideszes digitális univerzumban: „A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes: a folytatás bátorsága az, ami számít.”
Menczer Tamás is megízlelte egyéni választókerületében a vereség ízét, ő azt írta a Facebookon: „A családodat, a pártodat és a csapatodat nem cserélgeted! A tisztesség és a karakter nem választási eredmény kérdése. Számíthattok rám, itt vagyok. Itt vagyunk.” Ezt a Churchill-idézetet tette ki a parlamentből kieső Czunyiné Bertalan Judit is, és a munka folytatásáról írt Vitályos Eszter kormányszóvivő is, aki egyéniben is vesztett, és a listáról sem kerül be az Országgyűlésbe, de láthatóan nem tervezi otthagyni a politikát.
Mindent jól csináltunk – csak meguntak minket
Aztán mintha egy másik világra ébredtünk volna, a választás másnapján elment a Partizánba Pócs János, a Fidesz született digitális szabadságharcosa, hogy a vereségről beszéljen. A legfőbb kérdés hozzá is az volt, miért nem érzékelte ő, a Fidesz felső vezetése és a miniszterelnök, hogy a választói közhangulat nem az, ami a Fidesz valóságtorzító médiabirodalmában zajlik.
Pócs láthatóan nem azért ment a műsorba, hogy megtagadja fideszes mivoltát, épp ezért volt tanulságos a válasza. A vereség okairól azt mondta: szerinte semmit sem kellett volna másként csinálnia a Fidesznek, ők mindent megtettek, ami tőlük tellett, egész egyszerűen azt történt, hogy az emberek megunták a 16 éve kormányzó Fideszt, és valami másra vágynak.
Vagy az irigységgel volt a baj?
Valószínűleg nem csak Gulyás Márton műsorvezetőben merült fel az a kérdés, hogy itt azért a szimpla unalomnál többről lehetett szó. Amikor Pócsot arról kérdezték, hogy a vereségben esetleg nem játszhatott-e szerepet az állami szintű korrupció, az oligarchák és Orbán Viktor holdudvarának meggazdagodása, az interjúalany kitartott a fideszes valóságtagadás mellett. Azt mondta, Hatvanpuszta nem érdekli, szerinte pedig itt egyszerűen irigységről van szó, ami a gazdag emberek ellen irányul, és innen valahogy még eljutott a kuláklisták felemlegetéséhez is.
Tessék, van demokrácia!
Érdekes alesetét jelentik a vereség magyarázatának azok a megnyilatkozások, amik most hirtelen a demokráciakártyát játsszák ki. Több helyen is előkerül az az érvelés, hogy lám-lám, hát épp a mostani vereség a bizonyítéka annak, hogy az elmúlt 16 évben itt nem egy hibrid rezsimet, egy a másként gondolkodókat a legaljasabb eszközökkel támadó, egy Oroszország felé közeledő autokráciát láttunk, hanem a nagybetűs Demokráciát. „Tegnap kiderült, hogy semmi gond nincs a magyar demokráciával, hibátlanul működik. Ha a magyarok le akarnak váltani egy kormányt, hát szavaznak és leváltják. Csakhogy ennek a demokráciának a nemléte 16 éven át kampánytéma volt, aljas és hazug módon, Magyar Péter alatt a leginkább. Ez fáj” – írta Kohán Mátyás a Mandineren, ami a most megbukó rezsim szolgálatában igyekezett mindent megtenni, hogy ez a demokratikus fordulat lehetőleg ne következzen be.
Túlnyertség, elkényelmesedés, gondatlanság, elhallgatás
Maradjunk a Mandiner szerzőjénél, mert Kohán Mátyás láthatóan igyekezett számot vetni a vereség okaival is. Az ő elmélete szerint a Fidesz 2022-ben túlnyerte magát, „a túlnyertségből kényelmesség fakadt, a kényelmességből pedig gondatlanság, amit nem állított meg senki”. A kormány szerinte alapvetően jó dolgokat tűzött ki, aminek „némelyikét jó emberek gondosan, másikát rossz emberek csapnivalóan végezték. Vagy egyenesen lelketlenül, hit nélkül abban, amit csinálnak.” Az ő hibájuk pedig szerinte az volt, hogy ezt elnézték, „mert két kézzel kapaszkodtunk a jobboldali kormányzás legfontosabb értékeibe, és nem akartuk a vizet belső viszálykodással, folyamatos kritikával azok malmára hajtani, akik magukat az értékeket sem tartották semmire”. A gondolatmenet vége az, hogy ez nem mehetett tovább 16 évnél: „annyi sérelem maradt így a szőnyeg alá söpörve, hogy az már kiadott a rendszer ellen egy választói koalíciót”.
A kampány hibái, Magyar Péter pénisze
A vereségért nagyon hamar felelőst is fognak keresni. Orbán Viktor szinte maga kampányolta végig az utolsó hónapokat, és most a vereség felelősségét is magára vette: meg is üzente párttársainak, hogy nyugodtan őt nevezzék meg felelősnek. De ott van mellette egy másik Orbán is: Orbán Balázs kampányfőnök, akinek az alkalmatlanságát már korábban is felvetették fideszes körökben. Ferencz Orsolya űrkutatási biztos, aki maga is egyéni jelöltként indult Budapesten, a Telexnek nagyon diplomatikusan csak annyit mondott róla, hogy Orbán Balázs nagyszerű elméleti szakember, de belekerült egy visszhangkamrába. A kampány sikerességéről beszélt a Partizánnak a jobboldali elemzőnek nevezett influenszer, Deák Dániel is, aki annak idején teljesen komolyan szakértett Magyar Péter péniszigazításáról. Deák most azt mondta: ma már hülyeségnek tartja ezt.
Bocs, közvélemény-kutatók
Hann Endre az ország legjobb humoristája, a közvélemény-kutatás politikai munka, a célja az ellenzék mozgósítása, a számok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, a Medián nem méri, hanem csinálja a közvéleményt – csak néhány idézet arról, mivel gyalázták fideszes politikusok és megmondóemberek a Tisza régóta tartó vezetéséről, jelentős előnyéről szóló mérések készítőit. A Medián vezetője, Hann Endre ellen személyes lejáratókampány indult, de szerencsére épp ez az a terület, ahol a választás egyszerre hozza meg az igazságtételt az egyik oldalon, és a kijózanító valóságra ébredést a másikon. A nagyhangú fideszes influenszerek nem győztek nyíltan bocsánatot kérni a Mediántól, Hann Endrétől vagy Róna Dánieltől, a 21 Kutatóközpont vezetőjétől.
A Nézőpont Intézet, ami nemhogy a várható győztest nem tudta eltalálni, de súlyosan félremérte a pártok támogatottságát is, közleményben kért sajátosan bocsánatot: „a Nézőpont Intézet elismeri, hogy azok a közvélemény-kutatások adtak realistább képet a valóságról, amelyek a Tisza Párt jelentős előnyét mutatták az utóbbi napokban” – írták.
A fideszes közvélemény-kutatók felelősségét firtatta a választás után Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, aki szerint „Orbánt az orránál fogva vezették a jobboldali közvélemény-kutatók”, akikre ezért „mérhetetlenül haragszik”. „A polgári oldalhoz kötődő közvélemény-kutatók valótlan számokat közöltek, becsaptak bennünket. Ugyanis ez nem egy bonyolult tudomány, megmérni, hogy a választók hogyan gondolkodnak rólunk. És az, hogy ők még az utolsó nap is azt hazudták, hogy Fidesz-győzelem lehet, ez bűncselekmény volt. Ezzel majd számoljanak el, legalábbis a lelkiismeretükkel”- mondta.
A stílus és a fölényeskedés maga az ember
Ki ne felejtsük a saját táborával már korábban is kritikus Bencsik Gábor megfejtését. A Facebook-poszt valószínűleg még a gyászfeldolgozás első fázisában, a düh és a harag idején készülhetett, mert Bencsik később törölte. Amíg látható volt a bejegyzés, abban az szerepelt, hogy szerinte a stílussal volt a baj, egész pontosan egy ember stílusával: „Bayer Zsolt erős irodalmi, kivételes publicisztikai tehetség, szellemesség, kreativitás, a legjobb haver, ami később átcsúszott fölényeskedésbe, »a mindenkit kiosztásba, a mások leugatásába«. Ne féljünk kimondani: a hübriszbe.” Bencsik a törölt poszt után visszatért a fideszes fősodorhoz, a Facebook-oldalán ott van minden, ami kell: meg kell védeni az elmúlt tizenhat évben elért eredményeinket, Orbán Viktor, veszítettünk, de talpra, barátaim.
K mint korrupció
A vereség okainak elemzése közben voltak azért, akik elég hamar eljutottak oda, ami a magyar lakosság problématérképén és a választási eredmény alakításában is valószínűleg előkelő helyen szerepel: a korrupcióhoz. Hétfőn Ferencz Orsolya űrkutatási miniszteri biztos és fideszes képviselőjelölt írt arról a Facebookra, hogy „amire nincs igény, az a megmagyarázhatatlan mesés gazdagodás, a nepotizmus, a kontraszelektált megélhetési karrierjobboldaliak tucatjai, falkái. Tőlük igenis el kell végre búcsúznunk.”
Ferencz aztán a Telex műsorában is vendég volt, ahol ennél visszafogottabb módon írta körül ezt: úgy juttattak forrásokat bizonyos esetben vállalatokhoz, úgy hoztak helyzetbe embereket, hogy a mögött nem volt valós teljesítmény. Mindenki gyors és hirtelen meggazdagodása magyarázatot igényel, így Mészáros Lőrinc előtt is megnyílik most a csodálatos lehetőség, hogy megmutassa, hogyan érte el gazdasági sikereit, de Ferencz Orsolya ugyanezt a másik oldaltól is elvárja.
Ennél nyíltabban fogalmazott Papp László, Debrecen fideszes polgármestere, Kósa Lajos utódja. Ő a Cívishírnek a vereség okai között felsorolta a Covid utáni gazdasági visszaesést, az orosz–ukrán háborút vagy az inflációt, az elszálló kamatokat, a reálbércsökkenést, az energiaárak meglódulását, aztán rátért a lényegre. „A korrupció szolgáltatta rajtunk a legkomolyabb támadási felületet” – mondta. És miközben szerinte az ellenzék évek óta építette a maga fideszes korrupciós narratíváját, a Fidesz nem adott jó válaszokat erre és elmaradtak a személyi következmények is. A polgármester szerint „a Fidesznek akkor van esélye a következő választásokon, ha megtalálja a megfelelő válaszokat ezekben a kérdésekben”.
A korrupcióra utalhatott Bányai Gábor leköszönő képviselő is, amikor vasárnap este saját eredményváróján azt mondta a támogatóinak: „Szeretném megköszönni ezt az eredményt Matolcsy Ádámnak, Matolcsy Györgynek, és a hasonszőrűeknek, akiknek sok sara van abban, hogy a magyar jobboldal, mi most elvesztettük ezt a választást.”
Az emberek elfogadták, hogy lehet jobb világot teremteni
Végül Rogán Antal kabinetminiszter adott új magyarázatot szerdán, amikor az RTL-nek azt mondta: „Az emberek egyik oldalról meg akartak minket büntetni, másik oldalról pedig azt gondolták, hogy szemben azzal, amikor mi azt mondtuk, hogy egy veszélyes világban élünk, és a veszélyes világban meg kell óvni bizonyos veszélyektől az embereket, elfogadták azt a másik oldalról, hogy lehet egy sokkal jobb világot is teremteni. Ez utóbbihoz csak szurkolni tudunk!”
