Az őrszemek zavarták a csalást, a szegregátumok lakói meg nem hagyták, hogy kizsarolják a szavazatukat

„Ültek az őrszemek az autóban, az egyikük kamerázott. Odament hozzájuk két polgárőr, és kiabálni kezdtek, hogy menjenek el onnan. Mikor kérdezték, hogy mégis miért kellene elmenniük, az volt a válasz: mert zavarják a ráhordást. A ráhordást, vagyis azt, hogy a buszokkal és autókkal ideszállított embereket le tudják szavaztatni” – mesélte a DE Akcióközösség egyik motoros koordinátora.

Az esetről videójuk is készült, de mutatott egy fotót arról a fekete autóról is, amely mellett egy szerény öltözetű nő állt, nyitott pénztárcával. A kocsiban állítólag a polgármester ült. Egy másik fotón ennek a polgármesternek az autója látható, a hátsó ülésén a mozgóurnára jelentkező dokumentumokkal. A legnézettebb videójuk pedig egy szavazóhelyiségben készült: egy ember bemegy a szavazófülkébe, egy másik meg utána megy, és jól hallhatóan megmondja neki, hogy kire kell szavaznia: a Fideszre.

A koordinátorok szerint a választás napján több mint 300 csalást lepleztek le, emellett feltehetően több ezret megakadályoztak. Ezzel szerintük

2026-ban jórészt megbénították a szavazatszerző gépezetet.

Azóta elemzőkkel, mások mellett Bódi Mátyással próbálják megbecsülni, hogy szavazatszámra lefordítva mekkora hatása lehetett az akciójuknak. De azt feltételezik, hogy azokban a megyékben, ahol jelen voltak az őrszemeik és a Tisza fürkészcsapatai (Szabolcsban, Borsodban, Hajdúban, Nógrádban és Hevesben), olyan sok választási csalást lepleztek le és akadályoztak meg, ami hozzájárult az ellenzéki párt kétharmadához. Ezeken a terepeken ugyanis több ezer emberrel kevesebb ment el szavazni, és ezek jó eséllyel zsarolással vagy lefizetéssel megszerzett voksok lettek volna.

A DE Akcióközösség 2100 őrszemmel, a Tisza fürkészhálózata 2250 emberrel volt jelen a választás napján, őket szintén A szavazat ára ösztönözte a részvételre. De voltak más csoportok is akcióban aznap, a koordinátorok szerint a csoportok hatása pedig összeadódott, a leginkább érintett települések jó részét lefedték a megfigyelői hálózatok.

Nem láttak még ilyen nyomort

Az egyik háttérkoordinátor, Modla Mónika szerint viszont nemcsak nekik jár köszönet. „A városi értelmiség most megérdemelten ünnepel, de a kétharmadhoz a szegregátumok lakóinak segítsége is kellett:

sokakból most mégsem tudták kizsarolni a Fideszre leadott szavazatot.”

Modla olyan esetről is hallott, hogy egy szegregátumban az ott élő romáknál előző este még ment a pénzosztás, másnap viszont mégsem húzták be az X-et a Fideszre. Azt mondták, fontosabb a becsületük.

A szavazat ára és az Akcióközösség munkája nemcsak a magyar nyilvánosságot, de a külföldi újságírókat is sokkolta, és nem feltétlenül a csalások miatt: nem akarták elhinni, hogy ilyen körülmények még léteznek Európában. Nem beszélve azokról az őrszemekről, akik élőben tapasztalták meg ezt. „Több őrszem azt mondta, hogy soha nem láttak ilyen szegénységet és nyomort. Az egyikük el is sírta magát, mikor vett egy fagyit egy 8-10 éves gyereknek, és kiderült, hogy a gyerek életében most evett először fagylaltot. Ezek az emberek egyik napról a másikra élnek. Őket nem korrumpálta a Fidesz, csak egyszerűen sokszor nincs mit enniük másnap, vagy kikapcsolják nálunk a villanyt.”

A választás civil őrszemei széles társadalmi összefogással szerveződtek meg, döntően A szavazat ára című, nagy hatású dokumentumfilm megjelenése után: több mint 2500-an jelentkeztek őrszemnek. Az Akcióközösségben a legaktívabb a budapesti és közép-magyarországi értelmiség volt, de Szabolcstól Győrig minden megyéből érkeztek civilek, akik között volt egyetemi oktató, jogász, orvos és különféle szakmunkások. „Hihetetlen lelkesedést tapasztaltunk, egy 84 éves bácsi azt mondta, hogy mindenáron szeretne csatlakozni, és jelentkezett több kisgyerekes szülő is. Végül 150 településre jutottunk el: a 100 alaphelyszín mellett nagyjából 50 további helyre riadóztatták a motorosainkat és őrszemeinket” – magyarázta Modla Mónika, aki aznap Borsod és Nógrád koordinátora volt.

Itt Róka, felétek tart az autó

A motoros csapatokat Nicholas Sarvari igazgatta. Sarvari kanadai-magyar kettős állampolgár, ’56-os kivándorlók gyermeke. Ő már kint született, és ott is nőtt fel, közel harminc éve viszont Magyarországon él, és a magyar Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke. Szerinte ilyen sok motorost terepre küldeni önmagában nagyon rizikós volt, és nemcsak a balesetveszély, de az esetleges támadások miatt is. „Voltak például olyan női őrszemek, akiket Tiszaburán néhány férfi egyszer csak körbeállt és lökdösni kezdték őket, ordibáltak velük. Ahhoz, hogy ezt jól viseljék, nagyon bátornak kellett lenniük.” De egyetlen esetről sem tud, hogy bárkinek baja esett volna, csupán a megfigyelők autójának ablaküvege bánta a konfliktust. Ezek finanszírozására a közösség gyűjtést indított.

Sarvari szerint vasárnap sokan már hajnali fél négykor motorra ültek a mínusz két fokban, hogy Hevesbe vagy Nógrádba odaérjenek a szavazás kezdetére, majd tizenkét órán át járták a térséget. „A közel 200 motoros őrszemből álló, 34 motoros csapatnak készítettem egy túravonalat, és kiválasztottuk a legkisebb falvakat. Az egyikben felállítottunk egy irodát, benne számítógépekkel és műholdképekkel, ezeken néztük, ki hol jár. Onnantól folyamatosan jöttek a hívások, hogy ide és ide kellene segítség, mert körbeállták őket, kiabálnak velük.”

A hálózatok megszervezése is organikusan zajlott, leginkább a közösségi médián, Signalon és WhatsAppon kommunikáltak egymással. „Az őrszemek annyira beleélték magukat az akciókba, hogy néha NCIS-szerűen ment az üzengetés: »a híd egyik oldala lefedve«, »itt Róka, felétek tart az X rendszámú autó«” – mesélte Modla Mónika, és Sasvari szerint is öröm volt nézni, hogy egy olyan országban, amiről eddig mindenki azt mondta, hogy itt a civil társadalomban semmit nem lehet megszervezni, ennyien összefogtak.

Akadtak azért feszült helyzetek is. „Az egyik falu polgármesterének háza előtt sorban álltak a helyiek. Mikor odamentünk, a polgármester annyira ideges lett, hogy sikított, hogy azonnal menjünk el, mert zavarjuk őket. Megjelentek közben a verőemberei is, akik megpróbáltak megfélemlíteni minket. Majd megérkezett még hat motoros őrszem, és kihívták a rendőrséget, mire két kisbusznyi rendőr érkezett. És meglepetésünkre csak a verőembereket igazoltatták, a motorosokhoz nem nyúltak. Ekkor már lehetett érezni, hogy valami megállíthatatlanul megváltozott” – fogalmazott a motoros koordinátor.

Kiss Balázs az őrszemek egész, országos hálózatát koordinálta. Fél éve csatlakozott a DE Akcióközösséghez, korábban rendőrtisztként dolgozott, Szabó Bence évfolyamtársa volt. Ő is azért mondott fel az állománynál, mert több ügynél is politikai szándékot tapasztalt. Az egykori rendőrtiszt szerint egy normális országban a rendőrség feladata lenne az is, hogy a választási csalások ellen fellépjen. De egyrészt jelentős hiány van a rendőrökből, másrészt a politikai irányításnak is nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt 8-10 évben egyáltalán ne figyeljenek a választások tisztaságára.

„A csalások korábban is köztudottak voltak, és ha a rendőrség a feladatát végezte volna, most nem lett volna szükség erre a több ezer fős civil hálózatra.”

A mostani választáskor informális kapcsolatban voltak a helyi rendőrökkel, és ha volt valamilyen probléma, akkor segítettek. „Ha tettünk bejelentést, vagy látták, hogy megtámadnak minket, beavatkoztak. De a csalások megakadályozásában már korlátozottan tudtak részt venni” – mondta Kiss Balázs, és hozzátette, hogy a helyi lakosságban is rengeteg informátoruk volt, nélkülük sem lettek volna ilyen hatékonyak. Szerinte rengetegen átálltak hozzájuk nap közben. „Amikor az őrszemek a motorosokkal együtt már három órán keresztül követték a szavazókat szállító buszt, a buszvezető egyszer csak megállt, és azt mondta, figyeljetek, hagyjuk ezt. Feladta. De volt olyan, hogy levideóztunk egy csapatot, és megkértük, hogy fejezzék be ezt a szervezkedést, álljanak át inkább a jó oldalra, ez a kormány úgyis meg fog bukni. És több esetben tényleg átálltak.”

Az igazi munka most kezdődik

Persze számos bűncselekménynél így sem voltak jelen, már csak azért sem, mert a szavazatvásárló hálózat előre tudta, hogy ezúttal jóval erősebb civil jelenlétre számíthatnak, és sok helyen előre hozták a pénzosztást. Másrészt a kamerák visszatartó ereje mellett talán ők is érezték szerintük, hogy bukni fog a rendszer, és nem akarták kockáztatni a több év börtönbüntetést.

Nicholas Sarvari azt mondta, a rendszerváltás idején is járt ezekben a falvakban, de most annál is rosszabb állapotokat tapasztalt. Ami szerinte azért felháborító, mert a kormánynak minden eszköze meglett volna ahhoz, hogy ezen változtasson, ehelyett mintha szándékosan tartotta volna az ittenieket nyomorban. Az őrszemek szombat este szórólapokat osztogattak nekik, és igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy a szavazatuk eladása bűncselekmény, másrészt ha most kapnak is 10 ezer forintot, akitől kapják, a következő négy évben majd megint nem foglalkozik velük. Inkább gondolják át azt, hogy az elmúlt 4–8 évben milyen volt az életük, és az alapján döntsenek.

„Nem megfélemlíteni vagy megszégyeníteni akartuk az embereket, hiszen 5-10 ezer forint nekik sokat jelent. Bár hallottunk 50 ezer forintról, sőt licitekről is”

– mondta Kiss Balázs, Modla pedig hozzátette, hogy amikor viszont sikerrel jártak, annak mindig nagy ereje volt. „Azt láttuk, hogy mikor sikerrel jártunk, a helyi embereknek is bátorságot adott; képességet, hogy ők is ki tudjanak állni magukért.”

A koordinátorok viszont hangsúlyozták, hogy nem befolyásoltak és nem is akadályoztak senkit a szavazásban. Ahogy a függetlenségük megtartása is fontos volt. „Nagyon örülünk a változásnak, de mi nem a Tiszta mellé álltunk, csak abban akartuk támogatni az embereket, hogy ne adják el a szavazatukat.”

Az igazi munka szerintük viszont csak most kezdődik. Az Akcióközösség tagjaira nagy hatással volt a vasárnap megélt demokráciaélmény, és többen szeretnék a szegregátumokról szerzett tudásukat tovább vinni. Azt mondják, ezt a lendületet nem szabad elengedni, mert olyasmi születhet belőle, amihez a rendszerváltás óta nem volt hasonló. Addig is az erőszakos esetek miatt megteszik a feljelentéseket, a választási csalások ügyében pedig a választási irodákhoz fordultak, és ezekben fontos szerepet vállal a TASZ.