„Azok, akik most bejutottak a parlamentbe, azok nem azok az emberek, akikre ott szükségünk lesz” – jelentette ki csütörtök este a Patriótának adott interjúban Orbán Viktor, és a Fidesz-frakció teljes újratervezését és átalakítását ígérte. A leköszönő miniszterelnök szerint a Fidesz–KDNP-lista bejutó helyein szereplő képviselők a Fidesz győzelme esetén tudtak volna jól dolgozni a parlamentben, de most új helyzet van, és ellenzékben „másfajta emberek kellenek, másfajta képességek, másfajta képviselők”. Konkrét neveket ugyan nem árult el az interjúban, de szerinte nagyon hosszú a Fidesz országos listája, és jelentős átszabásra lesz szükség.
A választási eredmények szerint a Fidesz 52 képviselője juthat be a következő Országgyűlésbe. Nincs veszélyben a 10 egyéni választókerületben győztes képviselő helye, hiszen ha ők nem vennék fel a mandátumukat, akkor időközi választást kellene tartani a körzetükben. A listáról bejutó 42 képviselő azonban bármikor lemondhat a mandátumáról, és ebben az esetben a pártvezetés dönt arról, hogy ki üljön be a helyére. Egyetlen megkötés van: csak a március elején bejelentett 279 fős listáról lehet mást küldeni a parlamentbe, a sorrend ilyenkor már nem számít. Orbán szavai alapján egyetlen listás bejutó sem lehet nyugodt a következő hetekben.
A parlament alakuló ülését előkészítő múlt pénteki egyeztetésen Gulyás Gergely és Balla György frakcióigazgató képviselte a Fideszt, Rétvári Bence és Latorcai János pedig a KDNP-t. Gulyás a megbeszélés után azt mondta:
„nyilvánvaló, hogy egy olyan frakció kell, amely mind a Fidesz megújulását képes szimbolizálni, mind pedig szakpolitikai kérdésekben jártas, akár kormányzati tapasztalatokkal rendelkező embereket magában foglal”.
Arról, hogy ő maga tagja lesz-e az újraszabott frakciónak, már tárgyalt Orbán Viktorral, árulta el, de arra a kérdésünkre türelmet kért, hogy elvállalná-e frakcióvezetői posztot, amit 2017 és 2018 között töltött be. Sejtelmesen annyit mondott: minden opciót megfontol.
Az biztos, hogy teljesen más szerepre kell készülniük az elmúlt 16 év kétharmados többségébe belekényelmesedett fideszes képviselőknek. Az elmúlt négy ciklusban kis túlzással csak arra kellett figyelniük, hogy időben bent legyenek az ülésteremben, és megnyomják azt a gombot, amit a frakcióvezetés előírt nekik. Egy részük már annyira elszokott a parlamenti felszólalástól és vitától, hogy az előre megírt beszéd felolvasása is nehezükre esett.
A frakció újratervezése során több stratégia közül is választhat a Fidesz vezetése. El kell dönteniük, hogy harcos, konfrontatív ellenzéki szerepre készülnek akciókkal, vagy visszafogottabb hangnemben, szakmai alapon, konstruktív módon kívánnak részt venni a munkában. Esetleg, 2006-hoz hasonlóan úgy fejezik ki a véleményüket, hogy kivonulnak a parlamentből.
A konfrontatív szerephez olyan tapasztaltabb képviselőkre lesz szükség, akik nem ijednek meg a kiélezett vitáktól, és kisebbségből is képesek felemelni a hangjukat. Ilyen lehet például Rétvári Bence, aki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a Belügyminisztérium parlamenti államtitkáraként ciklusok óta vezeti a felszólalók rangsorát. Komoly parlamenti rutinja van az ellenzéki képviselőkkel heti szinten vitázó államtitkároknak, mint például Dömötör Csabának vagy Hidvéghi Balázsnak. Ha pedig igazán konfliktuskereső, személyeskedő képviselőt keresnek, ott van Kocsis Máté, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője vagy Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki a Magyar Péterrel folytatott vitájáról és a „Vége van, kicsi!” beszólás hajtogatásáról lett ismert 2024-ben.
Kevésbé passzol a harcias szerep az idősebb képviselőkhöz, akik leginkább udvariasságból kerültek a lista elejére. Nem lenne meglepő, ha lecserélnék a 81 éves Latorcai Jánost, a 76 éves Jakab Istvánt, vagy Lezsák Sándort. Ugyancsak nehezen elképzelhető, hogy bele tudnának állni a keményebb vitákba azok az országos politikában ismeretlen képviselők, akik azért szerepelnek ilyen előkelő helyen a listán, mert fontos háttéremberei, regionális szervezői a pártnak. Ilyen például Balla György, Molnár Ágnes, Kovács Zsolt vagy Demeter András. És ezen az alapon bizony veszélyben lehet Kubatov Gábor pártigazgató mandátuma is, aki 19 éve egyetlenegyszer sem szólalt fel a parlamentben. Sőt, a 2006 és 2010 közötti ellenzéki időszakban is csak egy felszólalása volt.
A másik lehetséges stratégia a Fidesz vezetése előtt, hogy teljesen új korszakot nyitnak, és megtisztítják a frakciót az országos botrányok miatt erősen megkoptatott nevektől, így például Rogán Antaltól, Szijjártó Pétertől, Kósa Lajostól, Németh Szilárdtól vagy Bánki Eriktől. Ha ez a cél, akkor várhatóan egy új nevekből álló, fiatalabb csapatot küldenek a parlamentbe, és nyugdíjazzák azokat a képviselőket, akik az elmúlt 16 évben néma gombnyomogatóként vettek részt a parlament munkájában. Hasonló taktikát követtek egyébként a Fővárosi Közgyűlésben is, amikor 2024-ben a régi fővárosi politikusok helyett újoncokkal töltötték fel a Fidesz frakcióját.
A mostani választáson megbukott a beígért generációváltás, kérdés, hogy utólag megpróbálják-e ezt korrigálni. A listán találni a fideszes médiában régóta épített, jelenlegi vagy volt megafonosokat, elemzőket (ifj. Lomnici Zoltán, Halkó Petra, Hortay Olivér, Szűcs Gábor, Ibolya Csenge), korábbi sportolókat (Gór-Nagy Miklós, Szécsi Zoltán), önkormányzati politikusokat és a nyilvánosságban teljesen ismeretlen szereplőket, akik eddig a háttérből segítették a Fideszt.
Ha pedig szakmai vitákra készülnek, hogy a következő négy évben visszaépítsék a kormányzóképesség látszatát, akkor vélhetően inkább a kormányzati tapasztalattal rendelkező miniszterek, államtitkárok és felkészültebb jelöltek élveznek előnyt az újratervezés során, akik képesek érvelni, és érdemi kritikát megfogalmazni a leendő Tisza-kormánnyal szemben. Természetesen ilyen neveket is találni a Fidesz 279 fős listáján, még ha ez kevésbé is látszott a nyilvánosságban a parlamenti munka és az érdemi, szakmai viták teljes kiüresítésével.
„Egyetlen porcikám sem kívánja”
A Fidesz vezetésének még van pár hete a frakció újragondolására, formálisan az április 28-i országos választmányi ülésen döntenek a frakció tagjairól. Mi azért megkerestünk pénteken több fideszes képviselőt, hogy megtudjuk, mire számítanak, és elindultak-e az egyeztetések a háttérben. A Fidesz elnökségi tagja, Németh Szilárd meg se várta a kérdésünket, azonnal ránk csapta a telefont. „A Fidesz Országos Választmánya fog dönteni ezekben a kérdésekben” – írta Selmeczi Gabriella, aki 1994 óta ül a parlamentben.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc azt ígérte, hogy amint lezárul a frakció formálódása, örömmel áll rendelkezésre. Párttársa, Hollik István is szeretné bent tartani az egyeztetéseket, és majd csak a végleges döntésről tájékoztatná a sajtót. „Amennyiben számítanak rám, vállalom! Amennyiben nem, visszamegyek a szakmámba büntető ügyvédnek” – válaszolta sms-ben Budai Gyula. Ő az utóbbi években Szijjártó Péter állandó kísérőjeként tűnt fel, és a lista 40. helyén eddig biztos befutónak tűnt.
Balla György. a Fidesz frakcióigazgatója sem tudott konkrétumot megosztani. Azt mondta, „elnök úr mindenkivel le fog ülni, és mindenki az új helyzetben ennek megfelelően fog dolgozni.” Héjj Dávid kormánybiztos szerint tippjáték lenne azt találgatni, hogy kik ülhetnek be a parlamentbe. „Meg kell beszéljük, hogy milyen frakciómunkára van szükség, és arra kik alkalmasak.”
Huszonnyolc éve képviselő Bánki Erik, jelenleg a lista 30. helyén még befutó pozícióban van. „Én már meghoztam a magam döntését. A Fidesz újraszervezésével kapcsolatos beszélgetések már megkezdődtek, jövő héten be is fejeződnek.” Amíg viszont tartanak az egyeztetések, ő sem szeretne beszélni a részletekről.
Az 50 éves Szatmáry Kristóf 2006 óta tagja a Fidesz-frakciónak, most egyéniben kikapott Budapest 14-es választókerületében, az országos listán pedig a 69., jelenleg nem bejutó helyre került. Azt mondta a Telexnek, hogy a képviselőkkel és a választókerületi elnökökkel több beszélgetésen vannak túl arról, hogy ki milyen formában képzeli el a további munkáját. Ő is volt ilyen beszélgetésen, ahol megkérdezték tőle, hogy mit szeretne. Ehhez képest szerinte most azt kell eldönteni, hogy közösen, mint Fidesz mit szeretnének: hogy mi a szervezetük célja és jövője, és csak ezután lehet majd dönteni az egyéni feladatokról. A kérdésre, hogy mégis, nyitott lenne-e arra, hogy folytassa a parlamenti munkát, Szatmáry azt válaszolta:
„Őszintén? Erre lennék a legkevésbé nyitott. Egyetlen porcikám sem kívánja. Én 2006 és 2010 között voltam már ellenzéki szerepben, de az kicsit más helyzet volt, mint a mostani. Most kevésbé érzem azt, hogy feltétlenül a parlamenti patkóban tudnám a legjobban szolgálni a hazámat.”
Megkérdeztük tőle azt is, hogy Orbán Viktornak vajon lesz-e kedve az ellenzéki munkához az Országgyűlésben. Szatmáry szerint nem árul el nagy titkot azzal, hogy ez is szóba került, de ő úgy gondolja, hogy ha a párt szeretné magát megújítani, akkor újra mozgalmi jellegű szervezetté kell válnia. „A Tisza Párt bizonyította be számunkra is, hogy nem feltétlenül a parlament jelenti a politikai küzdelem fő terepét, hiszen a Tisza gyakorlatilag a parlamenten kívülről érte el azt, amit elért, amihez összességében gratulálni lehet”. A fideszes képviselő szerint így nem biztos, hogy a politikaformálásnak a parlament lesz a fő terepe.
A Tisza Párt javaslatára várhatóan a május 9-i hétvégére hívja össze az alakuló ülést Sulyok Tamás köztársasági elnök, és ott teszik majd le az esküt az új képviselők.
