A Fidesz egyik stratégiai hibája volt az elmúlt 16 évben, hogy szembement a társadalom egy központi, nemzetegyesítő akaratával: az Európához való tartozással – mondta Szabó Andrea politológus, szociológus a Telex 2026 című műsorában. Szerinte a társadalom elmúlt ezer évének egyik legfontosabb szándéka az, hogy elfogadjanak minket Európában.
„Mi, magyarok európaiak is vagyunk, és senki nem veheti el tőlünk ezt a másodlagos identitásunkat”
– mondta.
Az, hogy Orbánék elkezdték ezt kijátszani, és elkezdték kivonni az országot ebből a közösségből, elindultak a Kelet felé, nem tetszett a magyaroknak – tette hozzá. „Ezt benézték Orbánék”, nem tudták megváltoztatni ezt az európai identitást – még a Fidesz-szavazókat sem tudták átállítani.
Ettől függetlenül 16 év után meglepő fejleménynek tartja, hogy így alakult, ugyanis a tankönyvi menet szerint keletbarátabbá kellett volna válnia az országnak. Bár Putyin elfogadottsága nőtt, és a saját táboron belül volt siker, nem volt akkora Oroszország elutasítottsága, de a társadalom egészében megmaradt az oroszok elleni fenntartás. Külön kiemelte, hogy valójában nem Putyin vagy Oroszország népszerűsége nőtt, hanem az elutasítottságuk csökkent.
„Ami nem csoda, hiszen van egy történelmi tudatunk, hogy van itt egy nagy ország, aminek sok rosszat köszönhetünk. Ez a gondolkodás nemzedékről nemzedékre öröklődött.”
Generációs ellentétek
Már a 2024 februárjában készült Aktív Fiatalok kutatás során – Magyar Péter feltűnése előtt, de már az influenszertüntetés után – az eredményekből az jött ki, hogy az egyetemisták 40 százalékában felmerült, hogy külföldre megy. Az elmúlt két évben a kutató azt tapasztalta, hogy ez a vágy nőtt, és sok saját egyetemistájától is azt hallotta, hogy ha a Fidesz marad, akkor mennek. Szerinte sokan érezték azt, hogy már nem maradt más eszközük, csak ez a drasztikus lépés, hogy elmennek.
Ezek után megkönnyebbülést érzett a fiatalok körében, és ugyan egy cirkuláció mindig lesz, mindig mennek el emberek, de szerinte nem a tömeges elvándorlás lesz a jellemző, hanem a visszavándorlás, a reintegráció indulhat majd meg inkább. Nem csodálkozna, ha hamarosan hazaindulnának a magyarok a környező országokból, aminek egyik nagy előnye – azon túl, hogy hazajönnek – az lenne, hogy van külföldi munkatapasztalatuk, másfajta a munkastílusuk, kint szocializálódtak, és a külföldi tapasztalataik pozitív részeit beépíthetik az itthoni életükbe. Ezzel szerinte mindenki jól járhat.
Azt enyhe kifejezésnek tartja, hogy a kormány nem volt sikeres a fiatalok visszahozásában: szerinte inkább kudarc volt ez a projekt. Ilyen országban, ilyen vezetési stílus mellett, inkább idősfókuszú kormánnyal a fiatalok nem tudták magukénak érezni Magyarországot. Azt gondolja, hogy ez a választáson is látszott, ami hosszú idő óta ez volt a generációs szempontból leginkább terhelt. Erősen megjelent a fiatalok és idősek közti véleménykülönbség. Ami ugyan nem azt jelenti, hogy minden idős fideszes, de látható, hogy az exit pollokban a 18–24 évesek minimum 70 százaléka azt mondta, hogy a Tiszára szavazott.
Elszámoltatás, felelősségre vonás
A közhangulat most kettős: van egy réteg, ami vár valamiféle elszámoltatást, pedig Magyar direkt kerülte a szót, és mondta is, hogy nem készül ilyenre. De felelősségre vonásra igenis szükség – és igény – van, ami hozzájárult, hogy a Tisza megkapta ezt az óriási felhatalmazást.
„A magyar társadalom úgy érzi, hogy a rendszerváltás után egyszer el kell jönnie az időnek, amikor már nem olyan ország vagyunk, ahol mindenki megúszhatja, ami történt.”
Magyar Péter csütörtök reggeli posztja alapján ez prioritás, és Szabó szerint nem lehet kiegyezés, nem lehet megbékélés addig, amíg a társadalom nem kap valós képet a bűnökről, a helyzetről. Akár úgy, hogy Magyar egyszer bemegy a köztévébe, és elmondja, hogy áll valójában a társadalom, az egészségügy, az oktatás. Szerinte kell jöjjön egy felszabadulás, hogy véget érjen a harcos politizálás. És itt van a kettősség.
„Elszámoltatás és megbékélés – ezt szeretné a magyar társadalom.”
Ott tartunk, hogy a fideszes vezetők nem néznek tévét, nem olvasnak újságot, nem hallgatnak rádiót, ők nem tudnak semmiről, és jönnek elő a belülről bomlasztók – mondta. Ha a Fidesz szeretne eljutni az egy számjegyű támogatottságig, akkor a politológus szerint jó úton halad. A felelősségvállalás hiánya MSZP-sedéshez vezethet.
A Fidesz számára egyetlen utat lát, hogy szembenéznek a saját bűneikkel – ahogy szerinte azt Magyar tette két éve. Ha a Fidesz meg akar maradni, ugyanezt kell tennie.
Politikai hibák
Arra, hogy Szijjártó Péter szerint a „nemzeti oldal”-azással nem voltak kirekesztőek, Szabó azt mondta, hogy nehezen talál szavakat, mert az elmúlt 16 évben nem ezt látta, hanem azt, hogy a Fidesz megpróbálja kisajátítani a nemzet fogalmát. A kormánypárt létrehozott egy ingroup-outgroup helyzetet, és mindenki, aki az outgroupban volt – azaz aki nem a Fidesz közösségéhez tartozott –, hazaáruló volt, mert a párt azt állította, hogy ők a nemzet, ők képviselik egyedül a magyar érdekeket. Az outgroupba tartozott mindenki, aki nem a Fideszre szavazott, akik gyakran azt érezhették, hogy nemzetárulóként bélyegzik meg őket. „Ehelyett most azt láttuk, hogy Szijjártó demokrata ember, aki szerint a hazának mindenki a tagja.”
Ezzel szemben Magyar Péter egyik erősségének azt látja, hogy visszaszerezte a nemzeti szimbólumokat. Már az első beszéde során ott volt mindenkin a kokárda, mindenkinél ott volt a zászló, ekkor kezdte el visszavenni a társadalom Fideszen kívüli része a nemzeti szimbólumokat. Ennek egy másik jele, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal gyakorlatilag a párt himnusza, és ezt szinte mindenki gyerekkora óta ismeri. Volt Magyarnak egy nemzetegyesítő hatása, és az elejétől fogva arról beszélt, hogy nincs jobb vagy baloldal, liberális vagy konzervatív, csak magyarok vannak.
Szerinte Orbán Viktor és Orbán Balázs óriási politikai hibát követ el azzal, hogy továbbra is nemzetizik, mert még tovább zsugorítják a táborukat, és nem nyitnak mások felé, így a táboruk nem tud nőni. Szabó szerint ha az óellenzéki struktúrában állnánk, akkor ez lehet, hogy sikeres lenne, de a mai politikai helyzetben nem fog működni ez a kirekesztő retorika.
„Ez egy súlyos politikai hiba a Fidesz részéről. Magyar Péter az első pillanattól kezdve nemzetinek vallja magát. […] Ha a Fidesz kirekesztő módon használja a nemzet fogalmát, akkor nem értettek meg semmit abból, amit a magyar társadalom üzent nekik.”
A Fidesz 2010-ben fülkeforradalomként hivatkozott a kétharmados győzelmére, ami Szabó szerint ideológiai, nem politikatudományi kifejezés. Azt gondolja, hogy a 2026-os nem ilyen volt, hanem választási forradalomról volt szó. Ez egy politikatudományi kifejezés, és azért inkább ezt használná az áprilisi szavazásra, mert a demokratikus választások során rekordrészvétel született, össze sem hasonlítható a 2010-essel. Ez volt a legnagyobb egyirányú szavazat az országgyűlési választásokon.
Úgy gondolja, hogy látszik, hogy nagy válsághelyzetben a magyarok mindig a változást választják, nem a restaurálást. Ehhez azonban nem volt elég egy társadalmi réteg miniforradalma, Szabó szerint négy ilyen is volt április 12-én:
- a fiataloké;
- a kis- és középvállalkozóké, akik az utóbbi időben nem látták az EU-s pénzeket és fejlesztéseket, miközben egy szűk réteg meggazdagodott;
- a lokálisan integrált miniforradalom, azaz a kisközösségek véleményvezéreinek forradalma – ez nem az elitet jelenti, hanem a boltost, fodrászt, traktorost, bárkit, aki befolyással van a közösség véleményére;
- a legfontosabb pedig a szendvicsgeneráció forradalma volt: a 40-50-eseké, akinek gyereke és idősödő szülője is van, ami miatt látták az oktatás és az egészségügy összeomlását is. De az idősöket sem lehet kirekeszteni, csak nem volt akkor a Tisza-pártiság, mint más rétegeknél.
Elgyurcsányosodás
Szabó szerint nem az a kérdés, hogy miért veszített a Fidesz, hanem az, hogy 16 év után hogy tartották meg ezt a 2,5 millió szavazót. Azt gondolja, hogy egy ilyen gazdasági, inflációs helyzet, polarizáció mellett csak az történhetett, hogy veszítenek. A Medián friss kutatása pont arra utal, hogy a szavazók egy jelentős része elhitte azt a Patyomkin világot, amit Rogán Antal és köre eléjük rajzolt évekig, de amint ez elszállt, elpárolognak a Fidesz mellől. Nem csodálkozna, ha tovább csökkenne a támogatottsága, akár a 10-es százalékokig.
A Sulyok melletti aláírásgyűjtés kis mozgósítás, pszeudoelfoglaltságot ad szerinte a tábornak, de ennél nem jelent többet. Ezzel az aláírásgyűjtéssel a Fidesz csak jelzi a követők felé, hogy itt vannak, mozgolódnak.
Kiemelte, hogy míg Orbán a kampányban szinte végig E/1-ben beszélt, és a végén, az országjárás közben is önmagát ajánlotta, mint biztos választást, a beismerő beszéden már elfelejtette az E/1-et, és már a „mi” mint közösség lett a hibás. Elhárította a felelősséget, és ugyan később azt mondta, hogy övé a felelősség, azonnal megjegyezte, hogy csak ő tudja megoldani a problémát. Szabó szerint van a politikának egy vastörvénye: az, hogy egy ilyen vereség után a felelősség az enyém, fel kell ajánlanom a felmondásomat. Amit lehet, hogy a közösség visszautasít, de a gesztust meg kell tenni. Ha Orbán így tett volna, akkor kapott volna egy erkölcsi tőkét, de így, hogy nem ez lett, az elgyurcsányosodás útjára léphet.
Szabó most nem lát olyat, aki össze tudná fogni a Fideszt, de nem is tartja a saját dolgának, „oldják meg ezt a közpénzből kitartott elemzők”. A politológus szerint a pártnak érdemes lenne például nőkkel, fiatalabbakkal próbálkoznia.
Szabó a Tisza Párt előtt álló, rövid távú időszakról azt mondta, hogy a Tiszának egyelőre nem célja, hogy megossza a saját, egyébként nagyon heterogén táborát. Hosszú távon nem fogják tudni ennyire egyben tartani, mert mindig lesznek megosztó kérdések. Ezért rövid távon inkább a konszenzus, nemzetegyesítés irányába kell indulniuk, ezért az elején nem polarizáló kérdéseket fognak elővenni, mint például a melegházasságét. Magyar a kampány során is elhárította ezeket a kérdéseket, de idővel kénytelen lesz szembesülnie velük.
„A mézeshetek után is vannak időszakok, amikor nehezebb lesz ezeket a kérdéseket elkerülni”
– zárta a szociológus.
