Hiába éltek panasszal a gyanúsítás ellen a mentődolgozók, akik ellen Gálvölgyi János rosszullétének ügyében indult nyomozás

Panasszal éltek a gyanúsítás ellen, de azt a mentésirányító és a betegszállítást felvevő személy esetében is visszautasította az ügyészség, így továbbra is négy személy ellen folyik a nyomozás Gálvölgyi János színművész rosszullétének ügyében, közölte a Telexszel a Fővárosi Főügyészség.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész három évvel ezelőtt az otthonában lett rosszul, nem kapott levegőt, és zavart volt, de az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) csak negyven-negyvenkét perc után indította el hozzá a mentőegységet. Azért nem küldtek érte autót, mert a hívás alapján úgy ítélték meg, nincs közvetlen életveszélyben. A 74 éves színészt végül gyerekei vitték kórházba.

Az OMSZ belső vizsgálata már napokkal az eset után megállapította, hogy a mentésirányítók hibáztak, a nehézlégzés ugyanis olyan riasztó tünet, amely magában hordozhatja az életveszély lehetőségét, és azt a hozzátartozó visszahívása során feltett tájékozódó kérdésekkel sem lehetett kizárni. Kétséges esetben a betegbiztonság érdekében mindig a súlyosabb lehetőséget kell irányadónak tekinteni. A vizsgálat után többen elmarasztalást kaptak, és továbbképzést is tartottak a mentésirányítóknak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is eljárást indított: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyomoztak először ismeretlen tettes ellen. A rendőrség azonban 2023 júniusában arra hivatkozva, hogy „a cselekmény nem bűncselekmény”, megszüntette a nyomozást, az ügyészség viszont felülbírálta a döntést, és az eljárás folytatását rendelte el.

Két mentésirányítót, egy mentésvezetőt és egy betegszállítást felvevő személyt idén februárban végül gyanúsítottként hallgattak ki. Kérdés azonban, hogy egy ilyen sürgős mentési feladatba hogyan és miért kapcsolódott be egy betegszállítással foglalkozó személy, aki – forrásaink szerint – általában a tervezett, nem sürgős betegszállításokat intézi. Információnk szerint, a színész lányának hívását a veszprémi mentésirányításon fogadták, onnan küldték fel az adatokat Budapestre, ahol a mentésvezetőnek kellett volna elindítania a mentőautót. Megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, hogy milyen szerepe volt a betegszállítást felvevő személynek, és arra is rákérdeztünk, miért nem a fővárosban fogadták a segélyhívást.

Az Országos Mentőszolgálat azt írta, hogy a gyanúsítottak számáról és személyéről sincs információjuk. Hozzátették, hogy „a mentőhívások fogadása egységes, országos rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy a beérkező hívások az informatikai rendszer segítségével egy éppen szabad mentésirányítói munkaállomásra futnak be, annak földrajzi helyétől függetlenül. A beteghez legközelebbi, megfelelő mentőegység riasztása, ezután már a helyszín szerinti – érintett vármegyei – mentésirányítási központból történik. Ezért fogadhatták a hívást Veszprémben és küldték volna a beteghez a mentőegységet Budapestről.”

A nyomozás közel három éve tart, és „annak határideje a bűncselekmény jellegétől függően a gyanúsításoktól számított egy év, mely határidőt az ügyészség további fél évvel meghosszabbíthatja” – mondta Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Cikkünket az Országos Mentőszolgálat válaszával frissítettük.