Az NKA csúcsbizottságát is megdöbbentette, ahogyan a 17 milliárdos pályázatokkal meghekkelték a testületüket

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottságában is jelentős feszültséget okozott az a nyilvánosságra került lista, amelyből kiderült, hogy az NKA egy kivételesen nagy összegű, 17 milliárdos kiemelt kulturális keretéből nemcsak a Fidesz-kampány celebjeinek juttatott sok millió forintot, de olyan programokra is, mint főző- és evőversenyek, amelyeket nehéz kiemelt kulturális programnak nevezni. Forrásaink szerint az NKA csúcsbizottságának több tagja is megdöbbent a nyertes pályázók névsorán és a megítélt összegeken, noha azokat elvileg ők hagyták jóvá, és még az eddigi kultúrpolitikával szembeni kritikussággal nehezen vádolható bizottsági tag, Vidnyánszky Attila is úgy fogalmazott:

„leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek”.

Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a bizottság egy egészen más beszámolót hagyott jóvá április 23-án: ők nem azt a 34 oldalas NKA-dokumentumot látták, amelyik aztán felkerült az intézmény oldalára. Hanem egy olyat, amelyikben még a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millióról volt szó. A bizottsági tagok ezért belső eljárást indítottak, hogy kiderítsék, mi történt.

Megszereztük a beszámolót, amely a nagy visszhangot kiváltott dokumentum helyett a bizottság elé került, és több taggal is beszéltünk arról, mi történt.

Érdemi vizsgálatot igényel

A tíztagú bizottságból elsőként két tagot, Both Miklóst, a Hagyományok Háza vezetőjét és Richly Gábort, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkárát sikerült elérnünk, és mindketten azt állították, hogy egy teljesen más beszámolót fogadtak el, mint amit a nyilvánosság nyomására az NKA végül a honlapján közzétett, és amelynek tételei között például a Fidesz kampányában aktív Pataky Attila cégének 150 milliós támogatása vagy az Ismerős Arcok zenekar 50 milliója szerepel.

A 17 milliárdos pályázatokról a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának (KKPIK) tagjai döntöttek. Both Miklós azzal indított, hogy „érdemi vizsgálatot igényel az, ami a listából kirajzolódik”, és azt állította, hogy ők a bizottság tagjaiként csak a lista publikálása után szembesültek azzal, hogy milyen személyeknek és szervezeteknek, valamint milyen tevékenységekre osztották ki a támogatásokat. Richly Gábor a válaszában azt írta:

„A bizottság részéről nem fogadtuk el a kérdéses ideiglenes kollégium beszámolóját, mert az a sajtóban feltárt eseteket nem tartalmazta, csak a Jókai- és a Márai-programot. Részletes beszámolót és kimutatásokat kértünk.”

Közben kiderült, hogy a szintén bizottsági tag Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is lemondott a tagságáról, néhány nappal az NKA alelnöke, Bús Balázs lemondása után. Baán a Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek címzett levelében részletesen is megírta, hogyan történt a beszámolók elfogadása. Szerinte az NKA Bizottsága az április 23-i ülésén csak a pályázatokat elbíráló egyes szakmai kollégiumok 2025. évi munkájáról szóló beszámolókat nézte át, és meghallgatta a képviselőik értékelését, de a KKPIK nem vett részt ezen.

Baán is azt írta, hogy a KKPIK az éves beszámolójában mindössze két programcsoportot, a Jókai-emlékévhez és a Márai-évfordulóhoz kapcsolódó programokat emelte ki. Csak a másnapi sajtóértesülésekből vált világossá nekik, hogy

„a kollégium beszámolója messze nem fedte le a KKPIK támogatási döntéseinek széles körű spektrumát, így az súlyosan hiányos”

– vagyis „megtévesztő képet” kaptak a KKPIK munkájáról. Ezért azt javasolta, hogy a bizottság azonnali hatállyal vonja vissza a kollégium beszámolójának elfogadását. Lapunk értesülése szerint ezt azóta a bizottsági tagok egyszerű többséggel megszavazták, a döntés kihirdetése viszont az alelnök hatásköre, aki azonban időközben lemondott.

Márai-évfordulóra 100, Jókaira 30 millió

A Telex megszerezte azt a beszámolót, amelyet a bizottság április 23-án jóváhagyott. A másfél oldalas dokumentumban valóban csak a két íróhoz kapcsolódó programcsoport szerepel. E szerint 30 millió forint támogatást biztosítanak a „Jókai 200” művészeti pályázatra és egy tűzfalfestés megvalósítására, a program célja pedig, hogy a 18–35 éves korosztályt közelebb hozza Jókai Mór életművéhez. A Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett Palackposta a túlsó partról nevű programsorozatra pedig 100 milliót határoztak meg, és ez is főleg a középiskolás és egyetemista korosztályt célozta közkönyvtárakban létrehozott installációkkal, irodalmi versenyekkel, TikTok-kihívásokkal.

A beszámolót Ughy Attila, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának elnöke jegyezte.

Milyen pénzek mentek és kiknek

Nem csoda, ha ezek után Vidnyánszky Attila is értetlenségének adott hangot a másik pályázati lista láttán. Őt a Patrióta Kultúrharc: Lincselés van előkészületben? adáscímmel megjelent műsorában L. Simon Lászlóval együtt kérdezték a „libsi kultúracsinálókról” és a „jobboldali kultúra végleges kiirtásáról”. Mikor a műsorvezető az elsőként Molnár Áron által közzétett NKA-s pénzszórások vádjára konkrétabban is rákérdezett, a Nemzeti Színház vezérigazgatója azt mondta: „Engem is értek meglepetések az elmúlt napokban, pedig én benne vagyok a Nemzeti Kulturális Alap döntnökei között, és leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek”.

L. Simon, aki korábban maga is volt az NKA Bizottságának elnöke, ezután elmagyarázta, hogy korábban az NKA maradványforrásaiban megjelenő pénzt mindig az egyes kollégiumoknak osztották vissza, az elmúlt időszakban viszont egyedi támogatásokként kiosztva „eszement pénzeket” adtak ki, Vidnyánszky pedig még egyszer hangsúlyozta, hogy bizottsági tagokként minderről semmit nem tudtak. A kérdésre, hogy akkor valóban felelőtlenek voltak-e ezek a pénzosztások, Vidnyánszky a következőt válaszolta:

„Azt kell mondjam, hogy igen. Hazudnék, ha... Muszáj ezt mondanom. És olyan értelemben fáj az egész, mert az ember a nevét adja hozzá. Ott van az ember a Kulturális Alapnál, miközben nem tud róla.”

Az NKA Bizottsága a Nemzeti Kulturális Alap vezető testülete, és a törvényben meghatározott feladata szerint a testület hagyja jóvá a szakmai kollégiumok éves munkaterveit és beszámolóit, amelyeket aztán az NKA-nak közzé kell tennie az oldalán. Ha tehát valóban az történt, hogy az NKA oldalára kikerült, 17 milliárdos összegről szóló beszámolót annak teljességében nem látták a bizottság tagjai, az felveti az NKA és a pályázatok lebonyolításáért megbízott intézmény, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) felelősségét.

A 444 szerdai, Tízmilliós támogatások mentek fideszes képviselők választások előtti vurstlijaira az NKA eltitkolt 17 milliárdos kulturális keretéből című cikkében az NKA két munkatársa számolt be a „kiemelkedő jelentőségűnek” minősített pályázatok körül tapasztalt furcsaságokról. Azt látták, hogy tavaly augusztus óta tömegével pályáztak sikeresen például vadász- és sportklubok, de volt köztük bűnmegelőzési vagy autószerelőket tömörítő egyesület is. Majd az is kiderült, hogy számos szervezet semmilyen látható tevékenységgel nem rendelkezett, kivéve, amikor felmerült a nevük a Fidesz kampányának egy-egy lakossági eseménye körül.

Emellett a munkatársaknak az is szemet szúrt, hogy a pályázók egy részét maga a minisztérium kérte fel, hogy nyújtsanak be igénylést, míg azokat a kérelmeket, amelyek nem illeszkedtek a megadott támogatási célhoz, a munkatársaknak át kellett írniuk „közösségépítő/kulturális programokra”. A legszembetűnőbb mégis az volt, hogy 2025-ben több alkalommal kértek adatokat az NKTK-tól választókerületi bontásban. Például a Pest 4-es és a Pest 6-os választókerületre: előbbiben Vitályos Eszter kormányszóvivő, utóbbiban Hankó Balázs indult.

Hankó Balázs kulturális miniszter ezzel szemben egy nappal korábban a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében történt, meghatározott szakmai szempontok alapján, illetve azokból nem „csorgattak vissza” semmit a választókerületi kampányába. „Tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják” – fogalmazott.

Az NKA közleménye szerint a bizottság szerdán rendkívüli ülést tartott, ahol Hankó Balázs miniszter egyeztetett a tagokkal, és azt javasolta a kiemelt programok kollégiumának, hogy a 2025–2026-ban támogatott valamennyi pályázótól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolót.

Kérdést küldtünk Hankó Balázs miniszternek és Krucsainé Herter Anikónak, az NKTK főigazgatójának, ha választ kapunk, beszámolunk róla.