Balásy Gyula nem ebben az országban élt. Ha itt élt volna, tudná, hogy hány ember lelkét mérgezte meg – reklámipari vezetők Balásy interjújáról

„A legnagyobb bűn az a mérhetetlen károkozás a magyar társadalom lelkében és elméjében. Ezek az uszító, hazug, háborús pszichózist erősítő, helyenként melegellenes, rasszista, antiszemita propagandaanyagok okozták a legnagyobb kárt” – mondta Marosi Gergely, a Mito ügynökség kreatívigazgatója a 2026 című műsorunkban a Balásy Gulya cégei által gyártott és kihelyezett reklámanyagokról.

A műsor másik vendége, Szabados Krisztián, a Flow PR ügynökség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Lounge-nál tudniuk kellett azt is, hogy hova helyezik ki a gyűlöletkeltő háborús plakátokat. „Pontosan tudták, hogy ezt gyerekek is látni fogják.”

Az adásban az is szóba került, hogy Balásy cégei mennyire túlárazhattak minden megbízást a monopol helyzetük miatt. A két szakember is megerősítette, hogy a Lounge csoport cégei a reklámos vagy rendezvényes megbízásaiknál is négyszeres vagy hatszoros árakat adtak meg a megrendelőknek. Szabados szerint egy ízben a cégével dolgozhattak egy állami szereplővel, ahol meglepődtek azon, ők milyen olcsón dolgoznak, miközben az csak a piaci realitás volt.

Marosi szerint az is jól jelezte a rendszer kegyetlenségét, hogy a Balásy cégeinek alkalmazására kényszerített, nem fideszes önkormányzatok megrendeléseit úgy szabotálták, hogy azokat egyszerűen nem készítették el.

„Balásy Gyula a Kontrollnak azt mondta, ebben az országban született és itt élt. De nem ebben az országban élt, mert ha ebben az országban élt volna, akkor tudná, hogy milyen mentális, pszichés károkat okozott és hány ember lelkét mérgezte meg” – mondta Szabados. Szerinte az interjúból az is látszott, hogy Balásy nem érti a kommunikációs szakmát, ugyanis szerinte a válságkommunikációban két alapvető út létezik: vagy elbújsz messzire a nyilvánosság elől, vagy bocsánatkéréssel kezded a színre lépésed. Balásy egyiket sem tette.

„Kikérem magamnak, hogy a teljes reklámszakmát foglalkoztatta Balásy”

A teljes reklámpiac 30 százalékát kontrollálta az állam, és az állami megbízásokat verseny nélkül kapták Balásy ügynökségei, ennek a közvetett hatás az lett, hogy ami maradt, azon versengett a többi ügynökség – magyarázta a műsorban Marosi, aki hozzátette, hogy a piactorzítás miatt emberek vesztették el a munkájukat, ügynökségek szűntek meg. A verseny nélküli helyzet hatására a két szakember szerint Balásy cégei a piaci realitáshoz képest másfélszeres, kétszeres fizetésekért hívtak el embereket magukhoz.

Szabados szerint ugyan tényleg voltak piaci megrendelői ennek a cégbirodalomnak, de mindenki tudta a szakmában, hogy

csak az dolgozott Balásyékkal, akinek valamilyen érdeke volt a kormánynál, vagy jó pontot akart szerezni a Fidesznél.

„Balásy a rendszer terméke volt, ő volt a reklámszakma Mészáros Lőrince” – mondta Szabados, aki szerint már 2009 környékén kitalálták a Fidesz környékén az állami hirdetéses piac leuralásának alapjait, majd időközben rájöttek, hogy lehet ebből még több pénzt kilapátolni.

Balásy a Kontrollnak adott interjújában arról beszélt, hogy ők az egész reklámszakmát foglalkoztatták. Marosi szerint ez nem igaz: „A piacon sok olyan ügynökség van, amelyeknek nem hajlott meg a gerince az elmúlt években. Kikérem magamnak azt a mondatot, hogy a teljes reklámszakmát foglalkoztatta Balásy. Mi például soha nem kértünk ebből.”

Szabados szerint abból is látszik, hogy Balásy nem vállalkozó, mert ebben a cégei és alkalmazottai számára válságos helyzetben nem a saját pénzét kockáztatja, hanem ezt a felelősséget áttolja az adófizetőkre. „Kedves adófizető, én eddig hazavittem a Ferrarimba a pénzed, most fizesd ki helyettem az alkalmazottaimat” – utalt Balásy életvitelére a műsorban a szakember.

Volt füttyszó, amikor díjat nyert a Lounge

Marosi és Szabados szerint korábban is volt ellenállás a szakma egy részében a Lounge csoporttal szemben. Viszont voltak olyan szereplők, akik legitimálták ezt a rendszert. Szabados például felháborítónak tartotta, amikor szakmai eseményekre hívták Balásy alkalmazottait, miközben a cégcsoport nem számított piaci szereplőnek. Marosi egy olyan példát is említett, amikor a Lounge egy kisebb szakmai díjat nyert, akkor a színpadra szólításukat füttyszó kísérte.

„A NER egyszerre használta az ostort és a kockacukrot. Balásy volt az ostor, aki letarolta a piacot, és amit nem tudott megcsinálni, azt kiszervezte. De a NER kockacukrot is dobott azzal, hogy kinézett pár ügynökséget, amelyeket vissza nem térítendő állami támogatásokkal segítette, és ezek a cégek állami megrendeléseket is kaphattak. Ez volt a rendszerben a második vonal, és ez a vonal legitimálta a Balásy-birodalmat” – mondta Szabados.

Egy normális országban álommeló lenne állami kampányokon dolgozni

„Nem az a baj, hogy állam kommunikál – szerintem egy normális országban ilyen nagy állami megbízásokon dolgozni a szakmában sokaknak az álma. Például egy országimázs kampány szerintem ott van sok szakmabeli bakancslistáján. Egy normálisan működő MÁV-nak szintén álommeló lenne dolgozni. Azzal van a baj, hogy az állam mennyit és hogyan kommunikált” – mondta az adásban Marosi.

A két szakember szerint az állami szereplőknek piaci alapon kellene ügynökséget választaniuk a munkákra meghívásos vagy nyílt tenderen, átlátható módon, és ezekre a munkákra akkor büszkék is lennének az ügynökségek.

Szabados Krisztián korábban egy, a Kreatívon közölt véleménycikkben felvetette, hogy a reklámszakma akkor újulhat meg igazán, ha mindenki kipakolja, mennyi állami megrendelése és támogatása volt. A szakember azonban szkeptikus, hogy ez az önbevallás tényleg megtörténik-e a reklámszakmában. Szabados nem látja túl fényesen Balásy cégeinek jövőjét: „Az a cég általában csődbe szokott menni, amelyik elveszíti az ügyfeleit, elveszíti a reputációját, és az ügyvezetője hülyét csinál magából.”

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni: