A Tisza elsöprő választási győzelmének egyik kulcsa az volt, hogy Tisza Szigetekben több tízezer önkéntes dolgozott a kormányváltásért, ekkora aktivistahálózata talán még a mozgósításban hagyományosan erős Fidesznek sem volt. Kérdés, hogy a nagy cél elérése, azaz a Fidesz leváltása után mi lesz a Tisza Szigetekkel: a kampány lezárultával szétszélednek, vagy tovább működnek, a Tisza pedig valamilyen formában megpróbálja őket maga mellett tartani. A jelek szerint a Tisza vezérkara sem tudja még pontosan, hogy mihez kezdjenek a Tisza Szigetekkel.
Radnai Márk, a Tisza alelnöke, országgyűlési képviselője, leendő emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztos kapta meg a feladatot, hogy ezt kitalálja. „A kampány véget ért, most kezdődik az építkezés. Ezt nem felülről fogjuk megmondani, hanem mi közösen fogjuk megalkotni” – mondta a videójában, amiben bejelentette, hogy szerdától egy részletes kérdőívvel mérik fel, a Tisza Szigetek hogyan képzelik el a jövőt. Radnai arról is beszélt, hogy nem elég kormányt váltani, működtetni is kell a demokráciát, meg kell tanulni a cselekvés kultúráját, amiben a Tisza Szigetek kulcsszerepet játszanak. „Ez lesz a Tisza Szigetek első lépése egy valódi részvételi működés felé” – mondta a leendő kormánybiztos.
Ebből azért látszik, hogy a Tisza a jövőben is valamilyen formában támaszkodna a Tisza Szigetekre, ami logikus, mivel a Tiszának nincs érdemi párttagsága, másrészt egy ilyen kiterjedt önkénteshálózat bármikor hasznos lehet. Ettől még ez a részvételi működés elég homályosan hangzik. Nem nagyon derült ki Radnai szavaiból, hogy a Tiszában milyen szerepet és funkciót képzelnek el a Tisza Szigeteknek, miben áll ez a részvételi működés. Azt jelenti-e esetleg, hogy a Tisza Szigeteknek beleszólásuk lesz bizonyos ügyekbe – a képviselőjelöltek kiválasztásának első fordulójában például a Tisza Szigetek szavazhattak.
A kérdőívben Radnaiék úgynevezett Szigetparlamentről beszélnek, amiben a szigetek tagsága az országgyűlési képviselők mellett akár polgármesterek, szakértők és civil szervezetek munkájában is részt vehetne. Tehát azért nem teljesen bízzák a Tisza Szigetekre, hogy ők mondják meg, mit akarnak csinálni, a kérdőív inkább a keretekről szól. Nincs meghatározva például, hogy mi lenne a feladata ennek a Szigetparlamentnek, a lehetséges válaszok között szerepel a helyi ügyek összehangolása, a pártfüggetlen kontroll, a szakmai viták, a közösségi élmény és a visszajelzés is. De arról is van kérdés, hogy milyen következménye legyen, ha egy képviselő vagy felelős szereplő nem válaszol kérdésekre – a lehetséges válaszok között szerepel a párton belüli fegyelmi következmény is. A többi kérdés inkább arra vonatkozik, hogy a Tisza Sziget-tagokat milyen ügyek és témák érdeklik, milyen formában vennének részt a mozgalomban, és mivel – szakértelem, önkéntes munka, kapcsolati tőke – tudnák segíteni a tiszás közösséget. Kicsit mintha újabb önkénteseket akarnának toborozni, illetve fel akarnák mérni, hogy a már meglévőket milyen feladatra tudnák alkalmazni a kormányzás átvétele után.
Légüres térben a szigetek
„Mindennap hívnak, hogy Sanyikám, mi lesz, merre megyünk tovább” – mondta az egyik Tisza Sziget tagja, amikor arról kérdeztük, hogy a megnyert választás után milyen náluk a hangulat. Arról beszélt, furcsa ez a helyzet, közel kétévnyi intenzív és folyamatos kampányolás után nincs mit csinálniuk. Főleg a fiatalokban ég a tettvágy, az idősebb tagok megnyugodtak, hogy meglett a kormányváltás. „Felhívott valaki a választás másnapján, hogy akkor most mi van, vége? Már nem kell Facebook-posztokat meg videókat gyártani?” – mesélte forrásunk.
Egy kelet-magyarországi megszólalónk arról beszélt, a választás előtt mindannyian óriási aktivitást mutattak, sok munkát fektettek a kormányváltásba, „április 12-e pedig észveszejtő nap volt. Mindenki fürkész volt vagy őrszem. A választás sikerét nálunk ennek tudom be.” Bár szerinte a választás óta is voltak „happeningek”, például a megválasztott képviselőket kísérték a plakátdedikálásaikra, a szerdán indult felmérés utalhat egyfajta „ötlethiányra” a pártvezetésben a szigetekkel kapcsolatban, mivel „per pillanat van egy légüres tér”. Arról beszélt, hogy náluk is sok kérdés merült fel a jövőjükről, vannak köztük olyanok is, akik nem értik, az utóbbi időben miért nem érik el a megválasztott országgyűlési képviselőjüket, miért nem veszi fel nekik a telefont. Forrásunk szerint ezek nem dühöngő vagy felháborodott emberek, csak azt kell velük megértetni, hogy nagyon intenzív a tempó, most áll össze a képviselők csapata, közben pedig napi több ezer üzenetet kapnak, így érthető, ha nem rögtön elérhetők.
„Nagy a hurráoptimizmus, de azért van egy feszélyezettség, hogy mi lesz a Tisza Szigetekkel” – mondta az egyik nyugat-magyarországi Tisza Sziget tagja. Nem világos, hogy így a választások után mit is jelent tiszásnak lenni, mivel hivatalosan a Tisza Szigetek tagjai nem párttagok, és sokan nem is akarnak belépni a pártba. „Nem tudom eldönteni, hogy most kormánypárti vagyok, vagy ellenzéki.”
Az ő Tisza Szigetében a tagság egy része most is készenlétben van, ugyanúgy csinálják a karitatív akciókat, mint eddig, és várják, hogy mi lesz ezután, milyen feladatot kapnak. „Olyan tagok is vannak, akik csak a választásig szerződtek, ők jellemzően idősebbek, és már nem annyira aktívak” – mondta. Közben nagyon sok új jelentkezőjük van, ami azért okoz dilemmát a tagságnak, mert úgy vannak vele, hogy miért csak most, a megnyert választás után akarnak csatlakozni hozzájuk. Szerinte a kérdőív egy gesztus a Tisza részéről, hogy kifejezzék a Tisza Szigetek fontosságát, és persze arra is jó, hogy felmérjék az aktivitásukat. „Kell valami cél a Tisza Szigeteknek, hogy ne az legyen, hogy köszi a kampányt, majd találkozunk négy év múlva a következő választásnál” – mondta.
Egy másik tiszás forrásunk arról beszélt, hogy a Tisza Szigeteket eddig a protesthangulat, a Fidesz leváltásának vágya tartotta össze, pedig ezek nagyon sokszínű közösségek, a tagok között vannak volt fideszesek, baloldaliak, liberálisok vegyesen, és az is nagyon eltérő lehet, hogy milyen motivációval kezdtek el önkénteskedni. „Sokan azért szálltak be a politizálásba, hogy ne kelljen annyit foglalkozniuk a politikával.” A közös cél eddig elfedte az ideológiai különbségeket, a választás után jobban előjöttek ezek a törésvonalak. Nagy felzúdulás lett például Rubovszky Rita lehetséges oktatási miniszteri kinevezéséből, az aggodalmak egy része pont a szakember egyházi kötődésének szólt. Szerinte még nem látszik, hogyan lesz a Tisza Szigetekből értékközösség, milyen politikai cél vagy érdek fogja ezután őket összetartani. Ráadásul a Tisza Szigetek között is voltak konfliktusok, amit szintén kezelni kell majd. Elképzelhetőnek tartja, hogy 2-3 év múlva új pártok nőhetnek ki a Tisza Szigetekből, főleg, ha lesznek, akik csalódnak a Tisza kormányzásában.
A kelet-magyarországi szigettag forrásunk is arról beszélt, az emberek különbözősége miatt lehet nehéz egyben tartani ezeket a közösségeket, de muszáj lesz együtt tanulniuk, egymást tanítaniuk. „A rendszerváltásba a saját gondolataink átformálása is beletartozik. Mert nemcsak a vezetőségen, de rajtunk is múlni fog, hogy megtörténik-e az igazi rendszerváltás” – mondta.
Szépen elvannak, amíg feláll a kormány
„Valahogy életben kell tartani a szigeteket, fontos, hogy megmaradjanak, ahogy az emberek közti kapcsolat is” – mondta egyik megszólalónk. Ő közösségépítő és közösségformáló programokat javasolna az országgyűlési képviselőnek és a pártnak – ők Kelet-Magyarországon a napokban csinálnak is egy össznépi szigettalálkozót, hogy „nehogy ellaposodjon a kapcsolatrendszerünk”, hogy összejöjjenek, hogy beszélgessenek a jövőről. Erre több településről mennek Tisza Szigetek, és több ottani országgyűlési képviselő is ott lesz. A szigetekért felelős Radnai Márkot is meghívták, de ő nem ér rá. Azért még így sem tud elmenni erre minden tag, mert „helyhiányban szenvedünk, anyagiak hiányában szenvedünk, nem tudunk olyan nagy rendezvényt szervezni”.
Egy másik szigetben szabadidős programokkal próbálják fenntartani a tagok aktivitását. Egyik nap kitalálták, hogy letakarítják a plakáthelyeket a városban. Az ő Tisza Szigete speciális helyzetben van, mert olyan választókerületben működnek, ahol a Fidesz jelöltje nyert április 12-én. Emiatt a tiszások még kormányváltó hangulatban vannak, úgy érzik, hogy még nincs lefutva ez az ügy. Azzal nyugtatja a többieket, hogy idő, mire feláll az új kormány, és el tudják kezdeni az érdemi munkát.
Egy másik megszólalónk is a kormány jelenleg is zajló felállása miatt inti türelemre a társait. „A választás óta még nem telt el sok idő. Amíg az új kormány nem áll fel, az Országgyűlés nem áll össze, a bizottságok nem alakulnak ki, addig nincs miről beszélni. Van miről gondolkodniuk, addig mi meg szépen elvagyunk. Kommunikálunk. Igaz, nem konkrét feladatokról, inkább csak a kapcsolatot tartjuk.”
A kapcsolat tehát a választás óta sem szakadt meg, csak a munka intenzitása szűnt meg a szigetekben. Igaz, egyiküknek már szóltak, hogy a május 9-i alakuló ülés napjára önkénteseket keresnek Budapestre, erre lehetett jelentkezni.
Igénylik a központi feladatot is
Egy megszólalónk három irányt lát, ahol a jövőben hasznosak lehetnek a Tisza Szigetek. Szerinte sokat tehetnek azért, hogy mérséklődjön a társadalom megosztottsága, mert pont az állandó gyűlöletkeltés ellen jöttek létre ezek a közösségek, példát tudnak mutatni másoknak. Akik a Tisza megjelenésével kezdtek el politikával foglalkozni, azok ezután is aktívan részt tudnak venni a helyi közélet alakításában, nem is feltétlenül a Tisza színeiben. És szerinte talán ami a legfontosabb: a Tisza Szigetek lehetnek a kapocs a kormány és a szavazók között. Ha lesz rá fogadókészség, a Tisza Szigetek közvetíthetnék az ország vezetésének a helyi szinten felmerülő problémákat. Akár úgy, hogy rendszeresen lakossági fórumokat szerveznek, ahová meghívják az adott körzet tiszás országgyűlési képviselőjét, mondta.
Nyugat-magyarországi forrásunk arra számít, hogy a Tisza a társadalmi részvételiség erősítésére fogja használni a Tisza Szigeteket. Ha például nemzeti konzultációt vagy népszavazást kezdeményeznek, akkor a Tisza Szigetek vinnék az offline kampányt, hiszen ebben nagy tapasztalatuk van. A választás előtt volt egy olyan várakozás is, hogy a Tisza Szigetek közössége fogja majd számonkérni a megválasztott tiszás képviselőket. Nem látja még, hogy ennek mi lenne a fóruma, forrásunk szerint ez amúgy is ott működhetne jól, ahol eddig is szoros kapcsolat volt a képviselőjelölt és a választókerületében működő Tisza Szigetek között. Lehet, hogy pont erre hozzák majd létre a kérdőívben leírt Szigetparlamentet.
A számonkérést emlegette a kelet-magyarországi megszólalónk is. Náluk korábban arról beszéltek, hogy a szigetek egyik feladata az lehet, hogy kvázi ellenőrizzék az országgyűlési képviselőjüket – ha esetleg azt veszik észre rajta, hogy hirtelen lett egy Ferrarija, három háza, akkor megkérdezzék tőle, hogy ezeket hogy szerezte. Bár ez még szerinte is eléggé ködös terv. „Jelenleg nem tudjuk, hogy mit akarnak a szigetekkel, de úgy érzem, valamit biztos akarnak. Nem azt gondolják, hogy na, akkor jól van, a szigetek repüljenek szanaszét. Központi útmutatást nem kaptunk arról, hogy mi lesz velünk, de impulzust igen” – mondta.
Beszéltünk egy nyugat-dunántúli Tisza Sziget tagjával, aki azt mondta, hogy szerinte a helyi ügyek fogják összetartani az elmúlt másfél-két évben kialakult tiszás közösséget, legalábbis az ő választókerületében ezt tapasztalja. Nemcsak piknikeket és bográcsozásokat akarnak szervezni, arra is készülnek, hogy aktívan segítik majd a megválasztott tiszás képviselő munkáját, akár konkrét javaslatokkal, akár a választók véleményének hasznosításával. Szerinte reálisan őszre derülhet ki, mi lesz a Tisza Szigetek pontosa feladata ebben az új helyzetben. „Addig ész nélküli gombnyomkodás lesz a parlamentben, a képviselőnk éjjel-nappal Budapesten lesz. Időbe telik, mire feláll az új kormányzati struktúra.”
Korábban Forsthoffer Ágnes fogta össze és koordinálta országos szinten a Tisza Szigetek munkáját, és alatta volt még nyolc regionális koordinátor is. Ezt a struktúrát is át kell gondolnia a Tiszának, a koordinátorok egy része kormányzati feladatot kapott, esetleg országgyűlési képviselő lett, Forsthofferből például házelnök lesz, emiatt a helyükre is új embereket kell találnia a Tiszának, magyarázta forrásunk. Úgy látja, a Tisza Szigetek igénylik, hogy a helyi ügyek felkarolása mellé kapjanak valamilyen központi feladatot is, amit támogatni tudnak. Ilyen feladat lehet, ha majd népszavazást írnak ki az új alkotmányról. Egy ilyen kampányban nagyon hasznosak lennének a Tisza Szigetek, mert a terepismeretük és a kapcsolati hálójuk miatt sokkal hatékonyabbak lennének, mint az óriásplakátok. Ő sem tartja kizártnak, hogy idővel lehetnek majd olyan Tisza Szigetek, amik függetlenítik magukat a Tiszától, „de ez nem rossz, ne legyen az, hogy csak egy párt van”.
