
Ez itt a Szájkarate 3.0, amiben a 2026-os választási kampány legbizarrabb történetét keressük. Volt miből válogatni! Ez még az első fordulós selejtező, az előző meccsben Orbán Viktor színészi pályája és a híres Hererém csaptak össze, a győztes végül toronymagasan Orbán lett. Jöjjön a következő! Ha most tanácstalanul olvassa ezt az egészet, akkor itt egy rövid leírása annak, hogy mi is az a Szájkarate.
MI-ŐRÜLET
2026-ra, a ChatGPT megjelenése után bő három évvel a világ egy része eljutott abba az állapotba, hogy a kép-, videó- és zenegeneráló mesterséges intelligenciák egyet jelentenek az igénytelen, lélektelen, üres, olcsó, gagyi hulladék tömegtermelésével, az emberi kreativitás és tehetség megcsúfolásával. A világ másik felét ez messzemenőkig nem érdekli, és vidáman promptolgatja az MI-t, hol önmaga és mások szórakoztatására, hol mások átverésére és manipulálására, hol meg egyszerű erőforrás-spórolás végett. A választási kampányban ez mind megjelent, és mind végletesen túl is lett tolva, aminek a vége óriási kognitív disszonancia lett.
Volt itt MI-videó arról, hogy horrorisztikus fekete trutyi formájában árad az LMBTQ-lobbi, és megfertőzi a rémült gyerekeket, voltak vérző fejű és halott magyar katonák, határkerítést átvágó Magyar Péter, az összeomló ferihegyi reptér előtt egy zsebtükörben önmagát nézegető Magyar Péter, Ken babaként megjelenő Magyar Péter, Dobrev Klárával Pride-zászlót lengető Magyar Péter, Zelenszkijjel egy műanyag kádban hajókázó Magyar Péter, Ursula von der Leyennel telefonáló Magyar Péter, házibuliban más tortáját felzabáló Magyar Péter, Orbán Viktor mellett kampányoló Diana hercegnő és a háborúban kivégzett magyar katona, akit hiába vár haza a kislánya.
A jelenség csúcsa pedig a Vadhajtásokról származó MI-generált Fidesz-kampányhimnusz, amit Orbán is promózott a hírhedt autós videójában, és amit a mulatós techno zenei alapjával és a „Kizöldült a magyar vidék, tavasz van / Nem bízunk mi a külföldi szavakban” szövegvilágával mintha direkt arra optimalizáltak volna, hogy mindenkit elrettentsen a Fidesztől a kora 2000-es évek Lagzi Lajcsi-rajongói közösségén túl.
A KALOCSAI TISZÁS VICC
Májusból visszatekintve a Tisza majdnem mindenféle galiba nélkül lehozta az intenzív, takkra kiszámított országjárásos időszakot, főleg összehasonlítva a Fidesz vécékeféző, Lavrov-simogató teljesítményével. Majdnem. A tiszás országjárásoknak mindig megvolt a menetrendje: Magyar Péter lelkesítő beszéde után röviden bemutatta a helyi jelöltet, majd átadta neki a szót, a helyi jelölt pedig próbálta tartani a közönségben azt az energiaszintet, amit a jövőbeli miniszterelnök létrehozott. Hartán Judák Zsolt, Bács-Kiskun 3. választókerületének jelöltje viszont bizarr produkcióval készült, énekelt egy dalt a Tisza sikeréről, arról beszélt, hogy nem kell meggyőzni fideszeseket, majd ezt aláhúzandó – tényleg nincsen jobb szó rá – elhablatyolt valamit a vérfideszesekről, Orbán Viktorról és „egy kis ribanc lányról”, akit aztán a Szőlő utcába visznek.
Magyar ott a színpadon kapcsolt, tiltakozott a „vérfideszes” kifejezés ellen, és elmondta, hogy Judák beszéde volt arra a bizonyíték, hogy nem szokták átnézni előre a jelöltek beszédét, „de nem biztos, hogy nem kéne megtörténnie”. A propaganda végül nem kapott bele, Judák a beszéde után nem sokkal bocsánatot kért („Nálunk nem profi politikusok, hanem hétköznapi emberek vannak. Én is ilyen vagyok, egy kertész. Mi hibázunk és fogunk is hibázni. A mai nap én is hibáztam.”), majd áprilisban majdnem ötezer szavazattal megverte a fideszes Font Sándort.
És most szavazzon!
Ha esetleg nem jelenik meg a szavazógép, akkor nem kell pánikolni, lehet, hogy várni kell egy kicsit. Minden szavazást az adott nap éjfélkor zárunk.
A cikket megjelenés után pontosítottuk: a vicc Hartán hangzott el.