Intenzív nyár jön, a kormány mindent az uniós pénzek hazahozatalának rendel alá, hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón

• A jövő héten benyújtják az Országgyűlésnek azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, ami a közel 6 ezer milliárd forintnak megfelelő EU-s támogatás felhasználásához szükséges, hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón.
• A 10 milliárd eurós helyreállítási alapból segíteni tudják a megújuló energiahasználatot, a kis- és középvállalkozások fejlesztését, bérlakások és kollégiumok épülnek, felújítják a HÉV- és a vasúti állományt, például az InterCity-flottát is meg fogják újítani – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
• Mától megtiltják a munkaerő behozatalát a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból.
• A következő tanévtől eltörlik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét. A kormány szerint szükség van a teljesítményértékelésre, de a mostani rendszer nem megfelelő.
• Vizsgálják a Honvédelmi Minisztérium korábbi vezetésének ügyeit. A többi minisztérium átvilágítása is zajlik, az eredményekről rendszeresen be fognak számolni.
• A 6 ezer milliárd forint megszerzése érdekében intenzív lesz a nyári parlamenti ülésszak, nagyon sok törvényt kell módosítani.
• A kormány nem tervez hozzányúlni a 13. és a 14. havi nyugdíjhoz, de 120 ezer forintra akarják emelni a nyugdíjminimumot, és be akarják vezetni a nyugdíjas SZÉP-kártyát.
• Az üzemanyagárról egyelőre nem döntött a kormány.
• Szeretnének módosítani a pártfinanszírozási rendszert, hogy az valós adatokat tükrözzön.
• Felülvizsgálják a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerződéseit is, ha a kínaiak hozzájárulnak, nyilvánosságra is hozzák azokat.
• A kormány felülvizsgálja majd a koronavírus idején beszerzett több ezer lélegeztetőgép szerződéseit.

Szondi Vanda még az újságírói kérdések előtt felhozta, hogy a koronavírus idején beszerzett 17 ezer lélegeztetőgép ügyét is felülvizsgálja a kormány. A járvány alatt közel 300 milliárd forint értékben szerzett be gépeket a kormány annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek világossá tették, hogy nincs elég ember ennyi gép üzemeltetésére.

A kormány elismeri, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben érthető, hogy bizonyos közbeszerzések szokatlan módon zajlottak le, de a beszerzett gépek mennyiségével, a beszerzés módjával kapcsolatban felmerültek kérdések – mondta el Szondi. Ezért a kormány felülvizsgálja az akkor kötött szerződéseket. A vizsgálatot a külügyminisztérium folytatja majd le, azonnali hatállyal. Az eredményekről tájékoztatják majd a nyilvánosságot.

A Kontroll a ukrán pénzszállító ügyében kérdezte a szóvivőket, miután lapunk nemrég tényfeltáró cikket közölt az ügyről.

A Telexnek az „aranykonvoj” elleni művelet részleteit ismerő források elárulták, hogy szakmailag semmi nem indokolta, hogy márciusban rajtaüssenek az ukrán pénzszállítókon, az ukáz a legmagasabb szintről jött: Orbán Viktor rendelte meg. Cikkünket ide kattintva olvashatja el.

A Kontroll kérdése az volt, hogy indul-e belső vizsgálat a pénzszállító ügyében eljáró hatóságok háza táján. A szóvivők azt mondták, hogy ezt nem tárgyalták a csütörtöki kormányülésen, de tudnak az ügyről, információt fognak kérni a belügyminisztériumtól, és tájékoztatást adnak majd.

Vitézy Dávid arról beszélt, hogy erőltetett menetben fogják végrehajtani azokat a törvénymódosításokat, amelyek az uniós pénzek hazahozatalához szükségesek. Az igazságügyi jogszabályokkal kezdenek, de a többi területen is hatályba kell lépniük a kapcsolódó jogszabályoknak augusztus 31-ig. Vitézy arról is beszélt, hogy vannak olyan képviselők, akik az üres Parlamentben vesznek részt túrákon. Megemlítette külön Szentkirályi Alexandrát, a Fidesz képviselőjét, aki arról posztolt, hogy a Parlament üres, pedig heti ülésezést ígért a Tisza-kormány. Vitézy erre reagálva azt mondta, hogy a képviselők nagyon intenzív nyárra készüljenek.

A Népszava újságírója arról kérdezett, hogy lekerülnek-e az állami intézményekben kifüggesztett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok a falakról, amelyek fontos szimbólumai az előző kormánynak. Az egyik szóvivő, Szondi Vanda erre azt válaszolta, hogy a kormánynak nagyon sok ügyet kell tárgyalni, és pont nem foglalkozott azzal, hogy mi van a falon.

Ukrajna EU-csatlakozásáról és az ukrajnai magyar kisebbségi jogokkal kapcsolatos megállapodásról kérdezett a 24.hu, valamint arról, hogy van-e már fejlemény Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kilátásba helyezett találkozójával kapcsolatban.

Szondi Vanda elmondta, hogy még nem történt előrelépés a találkozó ügyében, de a miniszterelnököt ismerve hamar hírt fognak róla adni, ha lesz. Ukrajna kötelezettségvállalásával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar fél garanciákat kért a kisebbségi jogokról szóló feltételek teljesítésére. Az ukrán fél erről átadott egy ütemtervet. 2027 végéig tisztázhatják a nyelvhasználatot érintő jogszabályokat, de az oktatási kérdésekben már idén történhet előrelépés.

Szondi hozzátette, hogy születik majd hivatalos uniós jelentés is arról, hogy sikerült-e az ukrán jogrendbe beépíteni a kért feltételeket. Szerinte Kijevnek sem érdeke ezeket nem teljesíteni, hiszen az megakasztaná az uniós csatlakozását.

Vitézy megvédte az emeletes InterCityket, amelyek szükségességét közlekedési szakértők kétségbe vonták: az utasforgalom indokolja azt, hogy ilyen kapacitású szerelvényeket szerezzenek be. Úgy véli, hogy a jó minőségű vonatok még vonzerőt is jelentenek, ami tovább növelheti az érdeklődést. A térségben Szlovákia, Ausztria és Lengyelország is ilyen szerelvényeket szerez be. A közlekedési miniszter a HÉV-ekre is kitért, ami szerinte mindenki (főváros, agglomeráció, kormány, Unió) támogatását élvezi. Ehhez olyan járműveket kell beszerezniük, amelyek alagúti üzemre is képesek, utalva a tervezett M5-ös vonalra, valamint a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötésére. Úgy véli, hogy csak a következő uniós költségvetési ciklusban lehet megvalósítani az elővárosi vonatok alagutas bevezetését.

A Magyar Hang arról kérdezte Vitézyt, hogy a légi közlekedés kihez fog tartozni. A miniszter azt mondta, hogy ahhoz az államtitkárhoz, aki a közösségi közlekedéssel is fog foglalkozni. Ezt a személyt még egyelőre keresik. Vitézy azt mondta, hogy a budapesti reptéren a futópálya-kapacitás megfelelő, de bővíteni kell majd a terminált az utasszám-emelkedés miatt. A kormány nemrég hazahívta a párizsi nagykövetet. A szóvivő szerint ennek nem volt különösebb oka, kormányváltásnál ez a normál ügymenet része.

A kormány nem tervez hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz – mondta el Köböl Anita. Ugyanakkor a kormány úgy véli, hogy a mostani nyugdíjrendszer drága, igazságtalan, és nem védi az időseket. A kormány célja ezért az, hogy célzott segítséget adjanak azoknak, akiknek erre szükségük van, 120 ezer forintra emeljék a nyugdíjminimumot, és be akarják vezetni a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

Mizsur András kollégánk a gyermekvédelminek nevezett törvényről kérdezett, amelyet még az előző kormány fogadott el, és a melegek megbélyegzésére is szolgált. A Tisza-kormány erről még nem tárgyalt, és Vitézy Dávid azt mondta, hogy ezt az Unió sem szabta feltételül a 16,4 milliárd eurós források lehívásához. Egy kötelezettségszegési eljárás miatt viszont más forrást blokkolnak. Vitézy azt mondta, hogy az igazságügyi minisztérium kapacitásait is lefoglalja most, hogy átültessék a 27 szupermérföldkövet a hazai jogrendbe határidőre. A vagyonnyilatkozatokat az Integritás Hatóság fogja majd vizsgálni, és ezt a feladatot uniós kérésre delegálta oda a kormány. Vitézy azt mondta, a rendszer részben automatikus lesz, a kiemelt közszereplőket mindig vizsgálni fogják, de saját kockázatelemzés és bejelentés alapján is vizsgálódhat majd a hatóság.

A közjogi méltóságok elmozdításával kapcsolatban is kérdezték a szóvivőket. „A kormány önmagában nem távolíthat el köztársasági elnököt” – mondta a szóvivő. Ha az államfő iránti bizalom helyrehozhatatlanul sérül, és az illető nem vonja le a következtetést, akkor alkotmányos megoldásra van szükség.

Az RTL kérdésére hozzátették: az Európai Unió részéről semmilyen visszajelzés nem érkezett arra, hogy a Tisza elmozdítaná Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Magyar Péter már rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, akinek május 31-ig adott határidőt. A köztársasági elnök úgy döntött: nem mond le. Másnap aztán a miniszterelnök kijelentette, hogy a kétharmados felhatalmazásukkal módosítani fogják az Alaptörvényt, hogy helyreállítsák a magyar jogállamot. Szerdán a köztársasági elnök erre azzal reagált, hogy bejelentette: a Velencei Bizottság sürgős eljárásban vizsgálja, hogy a kormány el akarja mozdítani őt és más független alkotmányos szervek vezetőit. Hogy miért lehet a Velencei Bizottság Sulyok ütőkártyája, arról itt írtunk bővebben.

Az ATV kérdésére a kormányszóvivő elmondta, hogy az üzemanyagárakkal kapcsolatban még nem született döntés. Abban maradtak a kormányülésen, hogy Kapitány István gazdasági miniszter figyeli az árakat, és beavatkozik, ha szükséges – tették hozzá.

A kormány a pártfinanszírozási rendszert is szeretné módosítani. Egyetértés volt a kormányülésen, hogy a rendszernek „valós adatokat” kellene tükröznie – mondták el a szóvivők.

A Magyar Közlönyben benne lesznek a részletek, de az a cél, hogy az új finanszírozási szabályok ösztönözzék a pártokat arra, hogy elsősorban saját maguk gyűjtsék a támogatásokat.

A Tisza-kormány megkezdte a minisztériumok átvilágítását, és erről nemcsak a folyamat végén, hanem közben is tájékoztatni fogják a közvéleményt. Magyar Éva kormányszóvivő most a Honvédelmi Minisztérium korábbi ügyeit kezdte sorolni, amiben vizsgálódnak. Említette a kézigránátos balesetet, a Kecskemétről eltűnt MiG–29-es repülő alkatrészeket, a filmforgatásokról eltűnt katonai eszközöket, vizsgálják a védelmi beszerzéseket, hogy miért vontak be angliai szolgáltatót az egyenruhák tervezésébe 3 milliárd forintért. Azt is megvizsgálják, hogy a Balásy Gyula cégeivel kötött 75 milliárd forintos keretszerződése arányban állt-e a teljesítésekkel.

A kormány szeptembertől, tehát a következő tanévtől eltörli a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, ami eddig meghatározta a tanároknak adott juttatásokat. A kormány szerint ez a rendszer aránytalan adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, nem ad valós képet a teljesítményről, és nem támogatja a szakmai fejlődést. Hozzátették: a munkáltató ettől még emelhet bért.

A jövőben a kormány tervei közt szerepel, hogy egy másik teljesítményértékelési rendszert vezetnek majd be, ami szakmailag megalapozott, felesleges adminisztrációval nem járó rendszer lesz. Az oktatási tárca a szakmai szervezetek bevonásával fogja ezt felállítani.

A kormány azt ígérte, hogy június 1-jétől nem jöhetnek vendégmunkások harmadik országokból, de ennek szabályozása egyelőre nem alakult ki. A szóvivő megjegyezte, hogy bonyolult a helyzet, 24 különféle jogcímen jöhettek eddig vendégmunkások, és azt sem tudják, hogy összesen hányan érkeztek így ide. Azt mondták, hogy hosszú távú megoldást keresnek, és nem fog gyorsan megoldódni a helyzet. Arról azonban már döntöttek, hogy munkaerő-kölcsönző cégek nem tudnak gyorsított eljárásban a Fülöp-szigetekről, Grúziából (Georgiából) és Örményországból munkavállalókat behozni. Akik korábban érkeztek, azok kérhetik munkavállalói engedélyük meghosszabbítását, a bent lévő kérelmeket elbírálják.

Beszéltek arról is, hogy a kormány döntött annak érdekében, hogy a magyar gazdák valóban erős, szakmai alapon működő és politikai befolyástól mentes képviseletre számíthassanak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működésében és választási rendszerében problémák voltak, ez indokolttá teszi a felülvizsgálatot. A kormány új, átláthatóbb és igazságosabb rendszer kialakítását kezdeményezi, amely nagyobb beleszólást biztosít a gazdáknak.

A kormányülésen emellett döntöttek az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról. Még júniusban elkészül az országos ellenőrzési terv és a legfontosabb létesítmények átfogó vizsgálata – mondta el Köböl Anita.

Június 30-ig előkészítik az új szabályozási koncepciót. A tervek szerint nem lehet majd külön miniszteri döntéseket hozni a legfontosabb akkumulátoripari kérdésekben.

Emellett tervben van egy megújult környezetvédelmi felelősségi rendszer kialakítása. A kormány szerint a mostani jogszabályi környezet és bírságrendszer elavult. A szabályozás tele van kiskapukkal, amikkel el lehetett kerülni a büntetéseket. Ezekre akar megoldást a kormány. Továbbra is a „szennyező fizet” elvet akarják érvényesíteni. A szigorítás az akkuipar, a vegyipar, a veszélyes- és illegális hulladékgazdálkodás területeit is érinti majd.

A kormány egyúttal átmeneti fakitermelési moratórium bevezetéséről is döntött, a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura2000-es területeken. Ez alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután lesz hosszú távú döntés az erdőgazdálkodásról. A moratórium nem fog fennakadást okozni a tűzifaigények teljesítésében, mondták.

Vitézy Dávid után Köböl Anita szóvivő a csütörtöki kormányülésen született döntésekről számolt be.

Elsőként bejelentette, hogy a kormány felülvizsgálja a hulladékgazdálkodási koncessziót. Ez volt az, aminek nyomán 35 évre szerződtek a Mohuval, ami ezzel monopolhelyzetbe került a hulladékfeldolgozás iparában. A kormány a továbbiakban részletes jelentést kér a Mohutól a beruházásokról, a közpénzek felhasználásáról és az eddigi eredményekről is.

Vitézy végezetül arról beszélt, hogy a kormány támogatja azt a javaslatot, amit három tiszás képviselő nyújtott be a vizuális környezetszennyezés ellen. Ez a javaslat arról is szól, hogy ne lehessen mások megalázására vagy megszégyenítésére irányuló plakátokat kihelyezni. Vitézy szerint a leköszönt kormány sok százmilliárd forintot költött el ilyen kampányokra, és ez nemcsak vizuális környezetszennyezéssel járt, hanem a sok műanyag és papír valós környezetszennyezést is okozott. Azt is látták, hogy a választáson indultak olyan pártok, amelyeknek több plakátjuk volt, mint ahány szavazójuk.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) – legyen szó egyetemeket vagy ménesbirtokokat fenntartó alapokról – az Európai Bizottság szerint problémásak voltak, így az elég szigorú szabályozást javasolt, amit viszont a kormány nem tartott jó megoldásnak. „A gordiuszi csomót átvágva” úgy döntöttek, hogy a kekvák vagyona visszakerül az állam kezébe – mondta el Vitézy Dávid. Ezt két külön terv alapján hajtják végre.

A nem egyetemeket fenntartó alapítványi vagyonok már idén augusztus 31-ig visszakerülhetnek. Ahol más is tett az alapítványba vagyont (volt ilyen eset, például a Mollal), ott természetesen elkülönítik a két vagyont, és az államhoz csak az kerül vissza, ami az államé volt – szögezte le a miniszter.

Az egyetemi alapítványok esetében többlépcsős ütemtervet javasolt a kormány a tanév kezdete miatt. A kormány javaslatcsomagja szerint a különböző átláthatósági szabályokat már most ki fogják terjeszteni az egyetemi kekvákra, de a működési forma átalakítását 2027. augusztus 31-ig rendelik el. Itt az oktatási tárca egy éven keresztül tárgyalni fog arról, hogy melyik egyetem esetében mi lesz az ideális működési forma – tekintettel arra, hogy a versenyképesség eltérő lehet egy orvosi és egy művészeti egyetem esetében, ebben lesz rugalmasság.

Vitézy azt mondta, hogy átvizsgálják a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerződéseit. Például azt, hogy miért kellett a magyar vállalkozónak, Mészáros Lőrinc cégcsoportjának dollárban fizetni. A közlekedési miniszter szerint ez a devizahitelezés fordítottja, ezzel lehúzták az államot. Azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket a szerződéseket, igaz, ehhez majd kell a kínai partnerek hozzájárulása is. Vitézy Dávid azt ígérte, hogy visszaállítják azokat a jogokat, amelyekkel be lehet tekinteni az építési engedélyezési eljárásokba. Ezeket korábban Lázár János szüntette meg egy kormányrendelettel, amikor „haciendák és kastélyok” keltették fel a közvélemény érdeklődését.

A 10 milliárd eurós helyreállítási alapból 2,6 milliárd beruházás már megvalósult saját finanszírozásból, ehhez most megkaphatja a pénzt a magyar költségvetés. Ilyen például a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti beruházás, mondta Vitézy. Az Orbán-kormány azonban a helyreállítás terv 75 százalékára el sem kezdte a beruházások megvalósítását, így ezt most kell tartalommal megtölteni augusztus 31-ig. A dolog jó oldala, hogy a költségvetésben felszabadul ez a most kifizetendő 2,6 milliárd eurós (kb. 900 milliárd forintos) összeg, amit másra lehet majd itthon költeni.

Vitézy Dávid azt mondta, hogy új típusú vagyonnyilatkozatokat vezetnek majd be, amit nem csak a széles körű nyilvánosság tud majd ellenőrizni. „Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot vagy egy lakást, egy hatóság ellenőrizni tudja. A hatóság minden magyar nyilvántartáshoz hozzáférést kap, ahol meggyőződhet az adatokról” – mondta. Arról is beszélt, hogy első körben lesz hiánypótlási lehetőség, de azt akarják, hogy jelentős visszatartó ereje legyen az intézkedésnek, ezért kétéves szabadságvesztést is kaphat, aki csal a vagyonnyilatkozatában.

„Például ez volt az az intézkedés, amit a magyar kormány nem kívánt átültetni a magyar jogrendbe” – mondta Vitézy. Bekerül a magyar jogrendbe egy olyan elem, amely lehetővé teszi, hogyha a rendőrség vagy az ügyészség egy korrupciós ügyben megszünteti az eljárást vagy elutasítja a feljelentést, akkor az Integritás Hatóságnak joga legyen a bíróság előtt kikényszeríteni a nyomozás folytatását. A közbeszerzésekben is megjelenik egy plusz hatáskör, hogyha az Integritás Hatóság egy EU-s forrás felhasználására kiírt közbeszerzésnél visszásságot talál, akkor joga legyen beavatkozni, és az eljárás felfüggesztését kérni két hónapra, amíg a vizsgálatát lefolytatja. Megjegyezte Vitézy, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem volt része az elvárásoknak, a magyar kormány túlteljesít ezzel.

Vitézy arról is beszélt, hogy a 10 milliárd eurós helyreállítási alapból másfél milliárd eurós összegben fogják fejleszteni az elektromos hálózatot. Kifejezetten hálózatfejlesztésre és kapacitásbővítésre fognak koncentrálni, a cél pedig az, hogy a megújuló energiahasználatot segítsék. Augusztus 31-ig tőkeemelést hajt végre a kormány a Magyar Fejlesztési Bankban, ezután pedig az áramszolgáltatók közreműködésével fogják tudni felhasználni ezt az összeget, amiben Kapitány István minisztériuma is részt vesz majd.

Szintén 2 milliárd eurós tőkeemelés útján a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fognak új támogatási programot indítani, hogy javítsák a versenyképességet.

Emellett egy bérlakás- és kollégiumfejlesztési program is indul majd. A fejlesztőknek jelentős önerőt is kell hozniuk, 1 eurónyi uniós támogatásból 5 eurónyi fejlesztés tud megvalósulni. Egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni.

2,2 milliárdos tételben újítják fel a HÉV- és a vasúti állományt. Vitézy szerint ebbe az előző kormány közlekedésügyi minisztere, Lázár János belebukott, és a korábbi közbeszerzésekre egy jelentkező sem volt. Akadálymentes, klimatizált, alacsonypadlós HÉV-kocsikat szeretnének beszerezni a pénzből.

Emellett a forrásból az InterCity-flottát is meg fogják újítani. Legalább 200 IC-kocsi helyére új emeletes motorvonatokat fognak beszerezni. Itt is tőkeemelés útján fogják teljesíteni augusztus 31-ig a határidőt. Már csak a konkrét technikai ütemezésről zajlanak a tárgyalások.

Vitézy Dávid arról beszélt, hogy 4,2 milliárd eurót a kohéziós alapból is kap majd Magyarország, ezt 2029-ig kell felhasználni, ezek kifizetését szintén a szupermérföldkövek teljesítéséhez kötötték. Konkrét projekteket nem készítettek még elő, de ebből a pénzből közösségi közlekedésre, környezetvédelmi, árvízvédelmi fejlesztésekre költhetnek, ebből lehet az aszály ellen védekezni. Vitézy azt mondta, hogy az előző kormány hibájából, mivel néhány politikus nem akart úgy vagyonnyilatkozatot kitölteni, hogy azt a hatóságok ellenőrizhessék, már 800 milliárd forintot elbuktak, szerinte ez óriási botrány.

Vitézy arról beszélt, hogy az új terv véglegesítése zajlik, és a jövő héten benyújtják az Országgyűlésnek a feltételek teljesítéséhez szükséges átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot, hogy a határidők miatt már a nyáron kapjanak pénzeket. A miniszter szerint, ha az Orbán-kormány terveit nem írják felül, a helyreállítási alapból csak 2,6 milliárdot tudták volna hazahozni, azaz a pénz 74 százalékát elbukta volna Magyarország.

A kormányszóvivői tájékoztatót Vitézy Dávid kezdte, és az uniós források hazahozataláról beszélt. Szerinte rekordgyorsasággal született meg a megállapodás, ami 6000 milliárd forint támogatás megszerzését jelentette. A legfontosabb tételnek a helyreállítási alapot nevezte, amihez eddig nem fért hozzá Magyarország, de most 10 milliárd eurót kap belőle. Már az Orbán-kormány is készített helyreállítási tervet, ezt el is fogadták, de korrupciós kockázatok miatt nem történt kifizetés az Unió részéről. A kifizetéshez szükséges ún. szupermérföldköveket, jogszabályi intézkedéseket nem teljesítette a korábbi kormány, vagy csak kisebb kísérleteket tett rá. A Tisza-kormány újranyitotta az egyeztetéseket, és Vitézy megerősítette, hogy a feltételek mindenki számára nyilvánosak voltak, nem volt köztük a migrációs kérdés vagy Ukrajna uniós csatlakozása, mindössze a szupermérföldkövek magyar jogrendbe történő átültetését kellett végigtárgyalniuk, mondta.

Amellett, hogy a parlamentben kiosztotta a fideszes képviselőket a facebookozásról, a miniszterelnök az elmúlt hetekben több külföldi vezetővel is tárgyalt. Május utolsó napjaiban Brüsszelben Mark Rutte NATO-főtitkárral, majd Ursula von der Leyennel tárgyalt az uniós források hazahozataláról – erről itt és itt olvashat bővebben.

Aztán az elmúlt pár napban a német és a francia vezetőkkel találkozott a miniszterelnök. Friedrich Merz német kancellár azt mondta: bízik benne, hogy Magyar vissza tudja majd vezetni az országot Európa szívébe, azt ígérte, hogy ebben Németország mind gazdasági, mind egyéb szempontból partner lesz.

„A magyar emberek is érzik az új fuvallatot, és nagyon örülök, hogy Európa is érzi ezt” – mondta Emmanuel Macron francia elnök, akivel a stratégiai partnerség erősítését tűzték ki célul. Csütörtökön Budapestre jött az ír miniszterelnök, vele is tárgyalt Magyar.

Mindeközben pedig egyre valószínűbbnek tűnik az is, hogy a jövő héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozhat a miniszterelnök.

A hétfői parlamenti ülésen Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy 2027-től visszatérhet a kata széles körű elérhetősége, ami 300-500 ezer kisadózó vállalkozást érinthet. Kármán azt mondta, meggyőződésük, hogy a magyar mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak szükségük van egy olyan adózási formára, amelyik egyszerű, kiszámítható, és nem terheli őket aránytalan adminisztrációval. Szerinte az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája volt, hogy a kata átalakítása során az előző kormány nem tett különbséget a rendszer valódi célcsoportja és a visszaéléseket kihasználó szereplők között, ennek pedig az lett a következménye, hogy százezrek veszítették el egyik napról a másikra azt az adózási formát, amelyre a vállalkozásukat építették.

Az országgyűlés hétfői ülésén forrtak az indulatok. Máthé Zsuzsa (KDNP) Hegedűs Zsoltot interpellálta a szívhangrendelet ügyében, az egészségügyi miniszter válaszát előbb Novák Előd (Mi Hazánk) bekiabálása zavarta meg, majd Rétvári Bence és Hegedűs között alakult ki indulatos szóváltás. A nap egyik meglepetése volt, hogy Magyar Péter a mi hazánkos Toroczkai Lászlónak egy viszontválaszában bizottsági vezetői pozíciót ajánlott föl, a frakcióvezető lehet majd a végrehajtók visszaéléseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság vezetője.