A Helsinki Bizottság szerint indokolatlanul széles mozgásteret kapna a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
A Magyar Helsinki Bizottság is véleményezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvénytervezetet. Bár a civil jogvédő szervezet üdvözli, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetést folytat a törvényjavaslatról, a hatósági eljárások jogállami garanciáit hiányolja – derül ki a szervezet közleményéből.
A Helsinki Bizottság szerint az is üdvözlendő, hogy a kiemelt jelentőségű törvény tervezetéről nemcsak érdemi egyeztetést folytat a kormány, de részletesen meg is indokolta a tervezetet, és közérthető tartalmi összefoglalóval egészítette ki, így azok is könnyen tájékozódhatnak a tartalmáról, akik nem jártasak a jogi szövegek értelmezésében.
A Tisza egyik legfőbb választási ígérete a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) felállítása volt, amiről már meg is jelent a törvényjavaslat, és amelyet keddig lehetett véleményezni. Magyar Péter múlt héten arról beszélt, sok vélemény érkezett, a többség támogatja, fontosnak tartja, egyes vélemények szerint ki kellene terjeszteni a felálló szerv hatáskörét. Például van véleményező, mondta, aki a politikusok rokonaira, barátaira is kiterjesztené a vizsgálódás lehetőségét, sőt van olyan is, aki állandó testkamerát javasol a politikusokra. Többen időben is kiterjesztenék, hogy a múltban meddig menjen vissza a hivatal a nyomozásban.
A Helsinki Bizottság szerint viszont a jelenlegi tervezet szerint indokolatlanul széles mérlegelési mozgásteret kapna az NVVH, az ugyanis kivonná a hivatalt a bírói felülvizsgálat lehetősége alól.
A Helsinki Bizottság szerint ez a megoldás hasonlóan elfogadhatatlan ahhoz, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz.
A szervezet szerint bár a tervezet rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ez nincs így. A hivatal vizsgálata során ugyanis olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását.
Ez azért is fontos lenne, mert a hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne: „bármely közvagyon-felhasználást vagy közvagyonnal való gazdálkodást” vizsgálhatna, és összeghatár megjelölése nélkül állami felügyelet alá vonhatna magáncégeket, amennyiben „megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének”.
Ezért a Magyar Helsinki Bizottság javasolja, hogy a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat adja meg pontosan, kik is tartoznak a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett körbe, valamint a jelenleginél precízebben határozzák meg az állami felügyelet alá vonás feltételeit. De ha ezeket a civil javaslatokat el is fogadja a kormány, akkor sem mellőzhető a közvagyonvédelmi vizsgálat teljes körű közigazgatási bírósági vizsgálatának biztosítása – olvasható a közleményben.
A szervezet emellett azt is javasolja, hogy nevezzenek ki egy önálló emberi jogi felelőst a hivatalon belül.
„A hivatal hosszú távú társadalmi elfogadottságát nem kizárólag eredményessége, hanem az is meghatározza majd, hogy működése során mennyiben érvényesíti a jogállamiság biztosítékait” – hangsúlyozta a szervezet. Az NVVH működése már ezért sem mellőzheti a legalapvetőbb jogállami normákat.
