Melléthei-Barna Márton: Az ügynökakták feloldásának célja a szembenézés, nem a sebek feltépése
A Tisza a rendszerváltás adósságát akarja rendezni, ezért javasolta Melléthei-Barna Márton az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását. Eszerint az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatai tevékenységének nyilvánossága érdekében létrejönne a minősített iratok felülvizsgálatát segítő, 11 fős tanácsadó bizottság.
Melléthei-Barna szerint több korábbi képviselő sem indulhatott volna el választásokon, ha ezek a akták nyilvánosak, de megjegyezte, hogy már sokan nem élnek, akik vagy akikről jelentettek. A képviselő azt mondta, hogy céljuk, hogy a társadalom szembenézzen a múlttal, mert anélkül nincs gyógyulás.
„De a cél nem a sebek feltépése”
– mondta.
Nem az a cél, hogy mindenki mindenkiről elolvashasson minden jelentést, hanem az, hogy a lehető legtöbbről lekerüljön a nemzetbiztonsági titkosítás, hogy kutathatóak legyenek. Ezzel például el lehet majd oszlatni konspirációs elméleteket.
Ha a törvény hatályba lép, a titkosszolgálatoknak át kell majd nézniük minden iratot, hogy eldöntsék, melyiken kell fenntartani a titkosítást. Amiről így döntenek, azt egy civileket is bevonó bizottság is átnézi, hogy indokolt-e a döntés.
A javaslat véglegesítéséhez társadalmi egyeztetéssel a civileket és a szakértőket is bevonják majd, ami hamarosan elindulhat.
