„Én hiányolom azt, hogy valaki elmondja, hogy hogyan lehetett ennyire rossz kutatási háttérrel nekimenni, nem önmagában a választási kampánynak, hanem már a 2022 vagy 2024 utáni időszaknak” – mondta a Telexnek Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.
A polgármester Székesfehérváron adott interjút Fábián Tamás kollégánknak. A beszélgetésben szó volt az elmúlt 16 évről, a Fidesz politikájának hibáiról, a kampányról, a Fidesz megújulásáról és az önkormányzatiságról is.
A Fidesz június közepén tartotta tisztújító kongresszusát, amin Cser-Palkovics nem vett részt. Elmondása szerint azért nem, mert Székesfehérváron volt programja, „mint mindig elmondom, Fehérvár az első”. Pedig korábban felmerült, hogy a kongresszuson ő is felszólaljon és vállaljon országos tisztséget. De ezt két ok miatt sem tette meg: egyrészt, mert a helyi és az országos politikát két különböző szintnek tartja, és mióta összeférhetetlen az országgyűlési képviselői pozíció és a polgármesterség, ő a helyi ügyeket választotta. A parlament 2013-ban változtatta meg a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt, így az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztségek összeférhetetlenné váltak. Cser-Palkovics 2014-ben nem indult újra az országgyűlési helyért.
A másik ok, amiért nem vállalt nagyobb, országos szerepet, hogy pár nappal korábban választották meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökévé. Így figyelnie kell arra, hogy ő most már 25 várost képvisel, így ha lehet, akkor ezt „ne keverje össze pártpolitikai megszólalásokkal”.
A tisztújító kongresszus napján Orbán Viktor tíz dolgot jelölt meg a Fidesz vereségének okaként. Cser-Palkovics arról beszélt, hogy ő maga is készített egy értékelést, amit eljuttatott Orbán Viktornak. Szerinte az elutasítottság mértéke és aránya mindenképpen arra kell, hogy kötelezze a Fideszt, hogy átgondolja a politikáját. Szerinte vannak olyan pontok, amik hiányoztak az elmondott tízes listából.
Az interjúban arról beszélt, őszinte szembenézésre lett volna szükség a stílus, a kutatási háttér, az uniótól távolodó, Oroszországhoz közeledő politika és a korrupció témájában is. Ezek mind hozzájárultak az április 12-i választási vereséghez.
A Fidesz stílusa a belső körökben is téma volt
Cser-Palkovics elmondása szerint belső fórumokon, zárt beszélgetéseken is többször vitáznak a Fidesz stílusának helyességéről. De szerinte ezekre a vitákra szükség van.
Ő úgy látta, hogy szűkült az a kör, akik Orbánnal napi szinten tudtak bizonyos kérdésekről egyeztetni. A miniszterelnök a választások után vele is leült beszélni. Ezt Cser-Palkovics úgy jellemezte, mint egy őszinte beszélgetés, ahol valódi, érdemi témafelvetések voltak, és a miniszterelnök kíváncsi volt a véleményére.
A Fidesz egészéről azt mondta: egy nagy néppártként voltak sikeresek, aminek volt egy polgári közép és egy radikálisabb része.
Szerinte az nem meglepő, és ezért a fiatalokat nem is lehet hibáztatni, hogy nagyrészt a Tiszára szavaztak. Úgy fogalmazott: a fiatalok abban nőttek föl, hogy a Fidesz van hatalmon, logikus volt, hogy előbb-utóbb a Fidesz ellen fognak lázadni.
Fábián Tamás az Indexen kampány alatt megjelent Tisza adó tervéről is kérdezte a polgármestert. Ez volt az a terv, amiről a bíróság jogerősen kimondta: az Index valótlanul állította, hogy a birtokukba jutott dokumentumot a Tisza gazdasági kabinetje a párt vezetői számára készítette. Cser-Palkovics szerint sokat segített volna, ha a kampányban a Tisza elmondja a valós terveit, jó lett volna, ha tudjuk, hogy mi az állítása a két nagy tömbnek, mert azt lehetne számonkérni. De azt hozzátette, hogy neki is volt rossz érzése a cikk miatt. Azt ő is érezte, hogy a cikk állításaira nem rezonált a társadalom, mert maguk az emberek sem hitték el, hogy ezeket akarja bevezetni a Tisza.
A korábbi kormány kommunikációjához tartozik, hogy több száz embert bocsátottak el a Mediaworkstől a választások után. Cser-Palkovics elmondta, hogy a náluk lévő megyei lap is át fog alakulni heti lappá. Aggódik amiatt, hogy mi lesz, ha nagyon lecsökken a jobboldali szerkesztőségek száma, és amiatt is, hogy annyi ember veszti el az egzisztenciáját. Viszont szerinte nem volt rendben és politikailag nem volt eredményes, hogy sorba állították maguk mellé a KESMA-hoz és az Indamediához tartozó lapokat. Majd azt is elmondta, hogy ezek közül több az életben nem kereste őt, a Telex például több interjút készített vele, mint ezek a lapok.
Nem kaptak magyarázatot az elhibázott mérésekre
Cser-Palkovics András nem kapott érdemben tartalmi válaszokat arra, hogy miért voltak ennyire tévesek a belső felméréseik. Ez szerinte azért probléma, mert két forgatókönyv van: vagy valójában voltak jó mérések, és akkor morális kérdéseket vet fel, miért nem hozták ezeket nyilvánosságra. Vagy ha tényleg rosszak voltak a mérések, akkor szerinte valakinek magyarázatot kellene adnia ezekre a tévedésekre. Mivel ez nem történt meg, ez politikai, tartalmi szempontból és egyéb szempontból is probléma.
Cser-Palkovics szerint súlyos hiba volt az is, hogy a kormány nem működött eléggé együtt az önkormányzatokkal, miközben sokat tudtak volna tanulni az ő tapasztalataikból. Ez az eltávolodás 2019-ben kezdődött, és elsősorban a főváros kontra kormányzat közötti konfliktusokra vezethető vissza, de kivetült másokra is. Nem véletlen Cser-Palkovics szerint, hogy a 2024-es önkormányzati és az Európai Parlamenti választás között elég nagy volt a különbség a Fidesz támogatottságában. De ez nem egy sárga lap volt a kormánynak, és egy figyelmeztetés arra, hogy valamit át kell alakítaniuk.
Cser-Palkovics szerint 2026-ra kevésnek bizonyult a háború-béke üzenete. 2022-ben azért is tudtak ezzel választást nyerni, mert az ellenfél komoly hibákat követett el, és az emberek többsége a háború ügyében egy magyar belpolitikai választ adott a béke-biztonság kérdésére.
Ezért szerinte mindenképp szükség van egy őszinte szembenézésre, „mert mikor, ha nem egy ilyen választási vereség után lehet akár bizonyos kérdésekben elnézést kérni az emberektől”.
Majd azt is megemlítette, hogy a háború-béke kérdésén túl kellett volna olyan témákat is behozni, mint az oktatás és az egészségügy. A Tisza ügyesen hozta be a szakpolitikai kérdéseket. Ehhez kapcsolódva elmesélt egy példát: miközben Székesfehérváron soha akkora kórházfejlesztés nem történt, mint az előző években, kérték, hogy a miniszterelnök menjen el oda, adja át a beruházást. Erre az volt a kampánystáb válasza, hogy nem, mert akkor előjön, hogy egy másik kórházzal pedig probléma van. Eközben Magyar Péter ott járt a székesfehérvári kórházban a kampányidőszakban, és elmondta, hogy sokkal jobb környezetet talált, mint amire számított.
Cser-Palkovics a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán azt is mondta, hogy szerinte egy politikusnak az a dolga, hogy interjút adjon, ha kap egy ilyen megkeresést. Ráadásul szerinte Orbán egy jó nyilatkozó, ezért ha a miniszterelnök bement volna interjút adni akár a Telexnek, akár máshová, abból ő jól jött volna ki. Cser-Palkovics úgy gondolja, hogy ha el szeretnék érni a másképp gondolkozókat, akkor el kell menni oda is, ahol esetleg keményebb kérdéseket kapnak.
A háború-béke kérdése kevés üzenet volt
Szerinte az előző kormány Európához fűződő viszonya nekik természetes volt, de még „a gyanú árnyéka sem merülhet fel”, hogy valaki erről máshogy gondolkodik. Viszont sajnos többen úgy gondolták, hogy akkor adják egyértelműen az európai uniós integrációra a voksukat, ha a Tiszára szavaznak.
Cser-Palkovics azt mondta, hogy külpolitikai kérdésekről keveset beszélt a volt miniszterelnökkel, de azt a választ kapta tőle, hogy egy pragmatizmusból kiinduló politikát folytattak. Ennek megértéséhez Cser-Palkovics elmondott egy helyi példát: Fehérváron 45 ezer háztartás van, ebből több mint 22 ezer háztartás távhővel fűt, amihez gázra van szükség. A város működésének tehát alapvető kérdése, hogy jön-e gáz vagy sem. Az oroszbarát politikáról azt mondta: az, hogy fenntartunk egy pragmatikus viszonyt azzal, ahonnan a gáz érkezik, nehezen számonkérhető. De itt az a kérdés szerinte, hogy hol van a határ.
A Partizánban korábban arról beszélt: nem biztos, hogy jó ötlet volt egy megtámadott ország vezetőjének az arcával kiplakátolni az országot. Ezt még mindig így gondolja, és hozzátette: lehet vitám egy politikussal, de nem lehet vitám egy néppel, főleg egy olyan néppel, amit megtámadtak.
„Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani”
A korrupció témájánál szóba került Mészáros Lőrinc és Tiborcz István neve is. Cser-Palkovics szerint az ő gazdagodásuk politikai értelemben hozzájárult a vereségükhöz. A polgármester hangsúlyozta, hogy ő a jogi megítélésüket nem tudja, azt az igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie, de a politikai megítélésük nagyon negatívan hatott a Fideszre.
Cser-Palkovics kiemelte azt is, hogy a vidéki Magyarország az egy kicsit máshogy működik, mint adott esetben a fővárosi lét. Például ő nem is tudta, ki az a Balásy Gyula egészen a választások után adott interjúig. Mészáros Lőrinccel és Rogán Antallal évek óta nem találkozott.
Azt nem akarta kijelenteni, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanja lenne, de „minimum nem szerencsés az, ha a mindenkori miniszterelnök vagy mindenkori bármilyen vezetőnek ennyire közvetlenül hozzá köthető ismerőse gazdagodik.” Még ha minden jogszerű, akkor is ahogy mondani szokták, „nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani”.
Ugyanezt gondolja Hatvanpusztáról is, ami szintén ebbe a negatív kritikus körbe tartozik.
Cser-Palkovics szerint azért nem történt meg a szembenézés, mert ezekkel a dolgokkal nehéz szembenézni. De szembe kell, különben szerinte nincs esélyük, nemhogy 2030-ban, de 2034-ben sem.
Székesfehérváron képzeli el a jövőjét
Az interjúban szó volt a választások utáni hangulatról is. Cser-Palkovics Székesfehérváron azt érzékelte, hogy a kampányban és utána pár hétig más volt a hangulat, de mára a köznyugalom visszaállt.
Az önkormányzat-kormány ügyeiről is volt szó, ezen belül például az oktatás visszakerüléséről az önkormányzatokhoz. Szerinte az általános iskoláknak vissza kellene kerülnie az önkormányzatokhoz, persze ennek kereteit kidolgozva. Illetve a közösségi közlekedés is egy olyan dolog, aminek megszervezése megfelelő támogatás mellett az önkormányzatok kötelező feladata lehetne. Ide sorolta a színházak fenntartását, például Székesfehérváron az önkormányzat önként vállalta a színház fenntartását.
Az interjú végén szóba került Cser-Palkovics személyes jövője is. Ez még azért is lehet kérdés, mert ha a Tisza szigorít, és bevezetik a cikluskorlátozást, akkor lehet, hogy ő sem tud újra indulni a polgármesteri székért. Pedig a terve ez lenne. Azt mondta, hogy a fehérvári ügyeket szeretné tovább vinni. Majd arról beszélt, hogy ő Székesfehérváron szeretne maradni.
Az felmerült benne, hogy a saját politikai közössége felé mennyi kritikája van, de hűséges típusnak tartja magát, aki nehezen engedi el a közösségét. És nem is tartja szép dolognak egy „süllyedő hajóról lelépni”. Bízik abban, hogy ez a közösség fog tudni nagyon határozottan megújulni, erre elég kell legyen egy év, ha így lesz, akkor itt folytatja a munkáját.
A teljes videót itt lehet megnézni, vagy meghallgatni:
