Róna Dániel: A Tisza szempontjából lehet jó köztársasági elnök Baka András, de nem fog nagy lelkesedést kiváltani
Bár szakmai életútja alapján ismerői és a jogásztársadalom is alkalmasnak tartja Baka Andrást köztársasági elnöknek, Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint elsősorban a Tisza Párt szempontjainak felelhet meg a személye, és kevésbé a szélesebb nyilvánosság kedvét kereste vele a kormánypárt – ugyanakkor az is látszik, hogy a Tisza törekedett arra, hogy ne csak a vele szimpatizálók tetszését nyerje el a választás: Schiffer, Török Gábor, és még Toroczkai is mondott elismerő mondatokat Bakáról. Az elemző a Telex hétfői elő műsorában felidézte Göncz Árpád és Antall József esetét is, akik közül Göncz egyértelműen népszerűbb volt a néhai kormányfőnél, ami kifejezetten kellemetlen volt a miniszterelnöknek, különösen úgy, hogy Göncz még aktív is volt. Róna szerint úgy tűnik, hogy a 2011-es eltávolítása előtt a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnökeként tevékenykedő Baka eddigi életútja és nyilatkozatai alapján a jogállamiságról és a kétharmadról alkotott a véleménye nagyban egybevág a Tisza álláspontjával.
A Tisza frakciójának többségi döntése alapján az államfői posztra jelölt jogász nem mindenben ért egyet a kormánypárttal, emlékeztetett az elemző, hiszen a képviselők mandátumának időbeli korlátjának bevezetését sem támogatta, a korábbi köztársasági elnök, Sulyok Tamás eltávolításának körülményeivel viszont egyetértett. Róna szerint így is kevésbé valószínű, hogy Baka sarokba fogja szorítani Magyar Péter miniszterelnököt, vagy tematizálni fogja a közbeszédet, amire például Polgár Judit esetében inkább számíthattunk volna.
Az elemző úgy látja, hogy Bakát szakmai múltja alkalmassá teszi az elnöki poszt betöltésére, de ez a vonatkozás sokszor túldimenzionált, mert a mindenkori köztársasági elnök munkáját szakértők segítik. Kérdésre válaszolva Róna azt mondta, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni: a fideszesek feltehetően egy számukra is elvárható egy őket nem kritizáló elnököt látnának szívesen, a tiszások viszont azt helyezik előtérbe, hogy az elnök nyíltan kritizálja az Orbán-rendszert. Ezt Bakán kívül Romsics Ignác történész is megtette néhány alkalommal, illetve a Vidéki prókátor néven ismert Fülöp Botond ügyvéd pedig kifejezetten gyakran.
Róna szerint Göncz Árpádhoz hasonlóan közkedvelt karakter lett volna például a Bakánál ismertebb és népszerűbb Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. Ha őt választotta volna a Tisza-frakció, akkor egy Orbán–Novák Katalin felállás jöhetett volna létre, utalva ezzel arra, hogy Novák egy ideig a legnépszerűbb politikus volt Magyarországon, ami Orbánt zavarhatta. Róna Dániel szerint amíg a pártok választják a köztársasági elnököt, addig olyan személyek számíthatnak sikerre, akik a pártok szempontjából megfelelnek. Ugyanakkor Baka személyében nem báb költözhet a Sándor-palotába, Sőt, a későbbiekben Róna szerint Baka akár összekülönbözhet a miniszterelnökkel, amire a Fidesz jelöltjeinél már a megválasztásuk idején sem volt nagy esély.
Baka Fideszhez fűződő viszonyában meghatározó, hogy miután 2011-ben a párt kormánytöbbséggel leváltotta a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról, Strasbourgban megnyerte az eltávolítása miatt indított pert. Róna azzal árnyalta véleményét, hogy nem is lehetett volna olyan lehetséges köztársasági elnökjelöltet találni, akinek a Fidesz tapsol, bár Polgár Juditot a Fidesz szavazóinak egy része tisztelte. Ennek ellenére a Tisza törekedett arra, hogy Baka András jelölésével a nemzeti konszenzus felé mozduljon el, ezt mutatja Polgár és Sonnevend jelölése is. Róna szerint a mostani helyzetben egyértelműen nagyobb a politikai kockázat is, mint amikor Orbán Áder Jánost választotta köztársasági elnöknek.
Róna az után, hogy Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyokot, nem lepődött volna meg, ha másnap lemondott volna. Végül azzal tett szívességet a Tiszának, hogy mégis maradt a helyén, mert a Tisza láthatóan nem is volt felkészülve az azonnali távozására. A választási kampány összehangoltságával ellentétben a köztársasági elnöki jelölés esetében nem volt ilyen felkészült a jelenlegi kormánypárt, sokkal jobb érzéseket szülhetett volna a választókban, ha a Tisza jobban előkészítette volna az elnökről szóló kommunikációját.
Róna azt mondta, hogy nincs jól kitalálva a köztársasági elnöki intézmény. Jogosítványai viszonylag gyengék, bár nem annyira, mint sokan feltételezik, ugyanakkor sokan korábban nem is tudták, hogy ki tölti be ezt a tisztséget, ezért az elemző szerint újra kellene gondolni az elnök szerepét. Ugyanakkor az intézmény tekintélyét rövid idő alatt is lehet erősíteni, erre Róna példaként Forsthoffer Ágnes tevékenységét hozta fel. Az országgyűlés elnökeként és a köztársasági elnök jogkörének jelenlegi birtokosaként tett lépései és megnyilvánulásai élesen különböznek nemcsak az elődei kommunikációjától, hanem Magyar Péterétől is.
Az elemző Baka elnökjelöltté választásának ellenzéki visszhangjáról azt mondta, hogy amit nem Orbán mond a Fideszben, annak másodlagos jelentősége van. Márpedig Orbán az energiaválság ügyében sem nyilvánult meg, nemhogy Baka András ügyében. Orbán a vereség után kevésbé motivált Róna szerint, és talán tudja, hogy bármit fűzött volna az elmúlt hetek közéleti történéseihez, arra azzal reagált volna a közvélemény, hogy miért nem intézkedett 16 éven át.
A korábbi kormánypárt mindent rosszul csinált kommunikációs szempontból Róna szerint, emellett a Fidesz azzal is szembesült, hogy számos olyan intézményi változást vitt végbe kormányon, aminek a következményeit most láthatja. Ilyen volt például az is, hogy az Alkotmánybíróság egy Fidesz-kormány alatt hozott döntés miatt nem vizsgálhatja az alkotmánymódosításokat, márpedig a Tisza ezen a módon szüntette meg Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását.
Azt is téves ötletnek tartja Róna, hogy a Fidesz visszatérő módon diktatúrát kiáltott, ami azonban tőle kevésbé hiteles, ráadásul nem láthattuk a cselekvő vagy cselekvésre buzdító politikusait a válság közben sem. Az elemző szerint a Fidesz jelenleg olyan gödörben van, amiből bizonyos értelemben nincs kiút, a jövőben akár a Mi Hazánkkal együtt szert tehet még jelentős népszerűségre a Fidesz, de egyedül már nem fog tudni visszatérni az 50 % körüli szintre. Fiatalítási és a szakpolitika felé tett lépés a volt kormánypárt részéről, hogy Szijjártó Péter és Budai Gyula helyére Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi szóvivője és az exmegafonos Hortay Olivér érkezik a Fidesz frakciójába. Az elemző úgy látja, hogy a párt érzékeli, hogy a választók szemében öregedő pártról van szó, ezért változtatnak, Bóka frakcióvezetői kinevezése is ilyen racionális lépés.
Az elmúlt hetek kormányzati kommunikációjában szerepelt az egyén felelősségének hangsúlyozása a környezetvédelemmel kapcsolatban, és az elemző szerint ebben is megmutatkozott a Tisza kommunikációs fölénye az energiaválság és a Duna alacsony vízállása ügyében. Orbán és Magyar esetében a válságkezelésben a vezető kiemelt szerepe hasonló elem, de mint az elemző felidézte, Orbán a hasonló helyzetekben azt üzente, hogy szavazz rám, mert megoldom a problémákat, ha viszont más jön, akkor baj lesz. Ezzel szemben Magyar azt mondja, hogy egy vagyok közületek, mindent megteszek, együtt megoldjuk a problémákat. Ez utóbbi elem aktivitásra sarkallta az embereket, másrészt Róna szerint előnyös abból a szempontból is, hogy ha valami balul sül el, nem egyértelmű, hogy kit kell hibáztatni.
