Baka András: Egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamot

A zászlók kivonulásával véget ért a parlamenti ülés, így lezárjuk ezt a közvetítésünket, viszont élő videós elemzésünk itt követhető.

Beszéde után hosszú tapssal köszöntötték a képviselők a megválasztott köztársasági elnököt. Vége az ünnepségnek, eléneklik a Szózatot, majd a zászlókivonulással zárul a választás.

Baka szerint a történetünk során sokszor kellett újrakezdenünk, de mindig akadtak nemzedékek, amelyek újra képesek voltak országot építeni. Szerinte most megint ilyen időket élünk. Nem térhetünk vissza sem a monarchiába, sem a rendszerváltás utáni világba. A világ megváltozott, ezért a változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetősége. Arra kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, ami eddig történt. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol a fiataloknak nem kell külföldre menniük, és ahol az idős emberek nem érzik magukat felelősnek.

„Mert az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van. Köszönöm, hogy meghallgattak” – zárta beszédét Baka András.

Megválasztott köztársasági elnökként felelősséget érez mindazokért, akik a határokon kívül tartoznak a nemzethez, a jogaik védelme a magyar állam tartós érdeke, ezt a szomszédainkkal együttműködve lehet eredményesen szolgálni.

A jog ritkán kíván tartós megoldást, bírói tapasztalata során azt tapasztalta, a jog feladata az, hogy a különböző érdekű és meggyőződésű emberek békésen tudjanak együtt élni, és vitáikat nem erővel, hanem szabályok között rendezni.

„Talán a köztársasági elnök feladata is hasonló” – mondta Baka.

A köztársasági elnök nem alkotmányozó hatalom, nem feladata egy új alkotmány tartalmának a meghatározása, de őrködnie kell afelett, hogy egy új alkotmány kialakítása ne váljon megint egy párt érdekeinek szolgájává.

Az államfő feladata nem merül ki azokban az alkotmányos döntésekben, amit a Sándor-palotában hoz. Baka szerint tisztában van vele, hogy nem tud minden problémát megoldani, de jelenlétével hangot adhat azoknak, akiknek nincs.

Szerinte Magyarország külföldi képviselete is független államfői szerepet kíván meg. Szerinte az elmúlt években számos külföldi szövetségessel megromlott az ország viszonya, amit helyre kell állítani.

Mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre egy ilyen Magyarországon, mint az elmúlt 16 évben, folytatta.

A valódi biztosítékot egy olyan alkotmányos rend jelentheti, ami világosan meghatározza a közhatalom gyakorlásának határait, biztosítja az alapvető jogokat és olyan intézményi egyensúlyt teremt, amit egy politikai többség sem tud megborítani.

Ebben a helyzetben különös szerepe van annak is, hogyan értelmezi saját szerepét a köztársasági elnök – mondta Baka. Nekem a nemzet egységének kifejezése pártpolitikai semlegességet, de semmiképpen sem értéksemlegességet jelent – mondta Baka. Szerinte a köztársasági elnöknek egy ellentétektől feszített közösség képviseletében a többségi és kisebbségi álláspontok megjelenítésének jogát is el kell ismernie. Nem mesterséges egységet kell teremteni, hanem elismerni, hogy a különböző nézeteket valló emberek ugyanúgy részei a nemzetnek.

Meghatározónak tartja a maga számára azt is, hogy kövesse az alapelveket. Szerinte a köztársasági elnöknek az Alaptörvény felett is őrködnie kell. Az előző rendszerben a kormány foglyul ejtette az országot, és a 16 év végére eljutott a rendeleti kormányzásig, ahol a fékek és egyensúlyok szétválasztása nem működött. Szerinte a köztársasági elnöknek efölött is őrködnie kell.

Egy demokrácia jövője nemcsak azon múlik, hogy a fiatalok elmennek-e szavazni, hanem magukénak érzik-e a közös gondokat, felelősséget vállalnak, vitáznak-e.

A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését, a kérdés az, mit kezdünk vele a jövőben, mert egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamot.

Többek között független bíróságokra, szabad választásokra, hatékony alkotmánybíróságra, szabad nyilvánosságra, ellenőrizhető kormányzásra, demokratikus, működőképes alkotmányos kultúrára van szükség, ahol a kritika nem árulás, a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kompromisszum nem gyengeség.

A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzfelhasználást ellenőrizni kell, de nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra – folytatta Baka. Azt mondta, ez azonban nem jelenti azt, hogy azok, akik most csalódottak, azoknak most háttérbe kell szorulnia. A felelőssége viszont nem mindenkinek egyforma, ugyanakkor a tanulságokat mindenkinek le kell vonnia.

Az elmúlt időszak okot adott az önvizsgálatra, de a bizakodásra is. Valami rendkívüli történt Magyarországon, olyan, ami ritka egy nemzet életében. A szabadság vágya egyszer csak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben talált visszhangra. Széles társadalmi akarat lett belőle, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a valóságot egyre nehezebb volt letagadni. Már a legkisebb településekre is eljutottak olyan információk, amik korábban nem.

Mondjuk ki, szinte minden olyan terület válságban van, ami meghatározza az életünket, mondta Baka.

Egy jogállam attól működik, hogy az emberek elhiszik, a jogszabályok mindenkire vonatkoznak. Jelenleg megosztottság jellemzi a magyar társadalmat, civil szervezetek, újságírók, külföldiek, másképp gondolkodók váltak politikai kampányok célpontjává.

Nem tud úgy közös jövőt építeni az ország, hogy a polgárok egymásban ellenséget látnak, emiatt egyszerre igazságtételt és önmérsékletet követel az előttünk álló feladat.

Nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom, hogy megválasztotta az Országgyűlés köztársasági elnöknek – ezzel kezdte a beszédét Baka András, aki szerint már a jelölése is meglepő volt.

Azért vállalta a jelölést, mert szerinte olyan időszak van, amikor az ország működéséről komolyan kell gondolkodni. Szerinte a társadalom többsége most felszabadulást és reményt érez, mások csalódottak. Szerinte ez egy demokratikus társadalom ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot.

Szerinte a nemzet egy generációnyi időt vesztegetett el, miközben éllovasból sereghajtóvá vált. Felsorolta azokat a területeket, amik szerinte válságban vannak: az egészségügy, a gyerekvédelem, az oktatás területét külön kiemelte.

Őt Magyar Péter miniszterelnök követte, majd Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője lépett oda hozzá. A Fidesz és a Mi Hazánk képviselői nincsenek bent az ülésteremben, így nem gratuláltak.

Bár hivatalosan még 8 napig Forsthoffer Ágnes látja el a köztársasági elnök feladatait, Tarr Zoltán a Tisza-frakció nevében már megköszönte az eddigi munkáját:

Baka András a Himnusz után esküt tesz az ülésterem közepén, a képviselők állva maradtak az eskütétel alatt, majd megtapsolták.

Miután az ülést vezető elnök kihirdette az eredményt, a képviselők felállva tapsoltak Baka Andrásnak, aki az ülésterem melletti páholyban állva fogadta a köszöntést.

Ezután megérkeztek a terembe a történelmi zászlók, hogy tisztelegve köszöntsék a Himnusz alatt az új elnököt.

146 képviselő szavazott, érvénytelen szavazat nem érkezett, 140 igen, 6 nem szavazattal zárult. Tartózkodás nem volt. A szavazás így érvényes, Baka Andrást köztársasági elnöknek választották.

A szavazatokat összesítették, megszólalt a csengő, ami azt jelzi, hogy a képviselőknek vissza kell térniük az ülésterembe.

A szavazás szünetében a Telex interjút készített a parlament folyosóján Gyöngyösi István tiszás képviselővel. Ő volt az a képviselő, aki a parlament hétfői ülésén napirend előtt megemlékezett a roma holokausztról, és azt kérte a képviselőktől, hogy hajtsanak fejet az áldozatok előtt. A képviselő szerint ő nem megemlékezést kért, nem ennek szánta a felszólítását, ezért szerinte a Mi Hazánk félremagyarázta a szándékát. Szerinte méltatlan volt, hogy a Mi Hazánk képviselői nem álltak fel, amikor a többi képviselő fejet hajtott az áldozatok emlékére, de nem lepte meg azok után, hogy a nyitóünnepségen is kivonultak a tamburás gyerekek előadása alatt.

A miniszterelnök a közösségi oldalára töltött fel képet arról, ahogy az urnába dobja a szavazatát:

A háttérben feltűnik a szavazófülke is, ahol a képviselők a függöny mögött eldönthetik, hogy támogatják-e az egyetlen jelöltet, vagy sem.

A köztársasági elnök jelölésénél fontos szempont volt, hogy a jelölt jogtudós legyen, de nem csak jogászok voltak a végső 10-es körben, mondta Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és országgyűlési képviselője a Parlamentben a Telex tudósítójának.

Radnai szerint az előző jelöltnél, azaz Polgár Judit esetében történt egy kommunikációs hiba, ebből azt a következtetést vonták le, hogy a társadalmi egyeztetést új szintre kell emelni. Egy ilyen fontos döntésnél edukálni kell az embereket, külföldi példákat mutatni, és világosan kommunikálni kell a döntési folyamatról, mondta Radnai. Ha az emberek döntésének valamiért nem lesz nyoma, azt is kommunikálni kell.

„Nincs társadalmi egyeztetés 3-4 napon belül”, mondta Radnai, témától függően legalább másfél-két hónap kell ahhoz, hogy az emberek felelősen tudjanak dönteni és tájékozódni a döntésük következményeiről, az euróbevezetés esetében akár fél-háromnegyed évre is szükség lehet.

Augusztus végén elindul egy online társadalmi egyeztetési platform, a közmédia megújulásáról ezen keresztül lehet majd véleményt nyilvánítani.

A képviselőknek negyven perc áll rendelkezésükre, hogy szavazzanak, ezután összesítik a szavazatokat. Hallerné Nagy Anikó szerint várhatóan 15 óra 13 perckor kezdődik az eredményhirdetés.

A szabályok szerint az első szavazás akkor lesz eredményes, ha a jelölt a képviselők kétharmadának támogatását megkapja. Ha az első szavazás eredménytelen, akkor új szavazást tartanak, ebben az esetben már elég, ha a jelölt a szavazatok többségét megkapja. A képviselők titkos szavazással döntenek. A szavazólapokat a folyosón fogják tudni felvenni a képviselők, és a folyosón felállított fülkékben adhatják le szavazatukat. Ha elrontják a szavazatot, kérhetnek új lapot is.

A szavazási idő alatt a Duna felőli folyosón csak a képviselők tartózkodhatnak. A szavazásra 40 perc van. Az első szavazás eredményét várhatóan 15 óra 13 perckor hirdetik ki.

Most Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke Baka életrajzát ismerteti. Baka András életútjáról bővebben ebben a cikkben írtunk.

Az ülést vezető Hallerné Nagy Anikó köszöntött mindenkit, aki figyelemmel kíséri az ünnepélyes pillanatokat. A teremből hiányoztak a Fidesz és a KDNP képviselői, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői bent ültek. Az ülésterem egyik páholyában a köztársasági elnök helyét Forsthoffer Ágnes foglalta el, egy másik páholyban pedig ott ült Baka András a családjával és meghívott vendégeivel.

Először arról szavaztak a képviselők, hogy a Mi Hazánk jelölése érvénytelen, mivel nem tudták összeszedni a jelöltállításhoz szükséges számú ajánlást. Ezek után az ülést vezető elnök bejelentette, hogy csak egy jelöltre, Baka Andrásra lehet majd érvényesen szavazni.

A Tisza Párt szombaton jelentette be, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölik az államfői posztra. A szavazás után Magyar Péter és Bujdosó Andrea frakcióvezető személyesen tájékoztatták a döntésről Bakát, aki elfogadta a felkérést.

Nem Baka volt a Tisza Párt első választása a posztra. Nem sokkal azután, hogy Sulyok Tamás aláírta a saját megbízatását is megszüntető Alaptörvény-módosítást, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levelet írt, Forsthoffernek, amiben Polgár Judit sakkozót javasolják köztársasági elnöknek. Erre Magyar Péter szinte azonnal reagált, és közölte, hogy „személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést”, és jelezte, hogy másnap találkozik Polgárral, és megkérdezi, hogy „az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat”. A bejelentés miatt sok kritikát kapott, és a közösségi médiában Polgár jelölése sem aratott osztatlan sikert. Polgár Judit sakkozó végül visszautasította a felkérését a köztársasági elnöki tisztségre.

Magyar Péter ezután javaslatokat kért az állampolgároktól a köztársasági elnök személyére, ő maga pedig több olyan elismert emberrel is találkozott, akiknek a neve felmerült jelöltként – de soha nem jelezte, hogy a megbeszélés a tisztségről szólt volna.

A Tisza Párt frakciója végül három jelölt közül szavazással választotta ki Baka Andrást.

Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője már korábban bejelentette, hogy a Fidesz nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás eltávolítását. Hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy Sulyok Tamás elmozdításával a Tisza-kormány igazából támadást követett el a köztársasági elnöki intézmény ellen. Szerinte ezért nehéz dolga lesz a Tisza jelöltjének, Baka Andrásnak, aki illegitim módon megválasztott köztársasági elnök lesz, egyfajta „hiba a mátrixban”.

Helyette a tatai Öreg-tónál álló, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafához megy a Fidesz-frakció, ahol megkoszorúzzák az emlékművet.

Csak gratulálni tud Baka Andrásnak, bátor, korrekt embernek tartja, mondta Iványi Gábor a Telexnek az új köztársasági elnök választása előtt a Parlamentben. „Tapasztalata, szíve is van, azt gondolom, hogy jó választás” – mondta az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke Baka jelöléséről.

A köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg a parlament. Ez a napirend szerint legkorábban délután két órakor kezdődik. Ez idő alatt közvetítés sem lesz, a képviselők a parlamenti folyosókon felállított szavazófülkékben adják majd le a voksukat. Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnöke a Házbizottság hétfői ülését követően azt mondta, hogy az eredményt várhatóan 15 órakor már ki is tudják hirdetni. Amennyiben eredményes a választás, az új államfő leteszi esküjét, és beszédet mond.

A törvény szerint az új köztársasági elnök a megválasztását követő 8. napon, azaz augusztus 19-én lép hivatalba. Addig továbbra is Forsthoffer Ágnes látja el a köztársasági elnök feladatait, de már posztolt róla, hogy utána várják vissza a feladatok az Országgyűlés Hivatalában és a választókerületében.

Baka András az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója. Neve akkor vált különösen ismertté, amikor 2011-ben jogellenesen eltávolították a Legfelsőbb Bíróság éléről, miután bírálta az Orbán-rendszer az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó terveit. Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust, majd több mint húsz éven át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatójaként dolgozott, később az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt, 1991 és 2008 között két cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Baka életútjáról részletesen ebben a cikkben írtunk.

Baka 2016 júniusában jogerősen pert nyert az Emberi Jogok Legfelsőbb Bíróságán. A testület megállapította, hogy Baka András főbírót azért menesztették idő előtt személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizálta a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. Később az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felelősségre vonta a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtotta végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet.