Vitézy szerint nemsokára jöhet az e-rollerek szabályozása

Véget ért a pénteki sajtótájékoztató, ezért lezárjuk a közvetítésünket. Köszönjük a figyelmet!

• Felfüggesztik a Poszeidon iratkezelő szoftver kötelező használatát az állami közigazgatásban, ezzel 17 milliárd forintot fog spórolni a kormány.
• Augusztus végéig megjelenhetnek a szélerőművek telepítésére kiírt pályázatok.
• Lázár János minisztériuma háromszoros túlárazással adta oda Mészáros Lőrinc cégének az M6-os autópálya egyik szakaszát.
• Év végig elindulhat a bérlakásépítési program, aminek az értéke akár többmilliárd euró is lehet.
• Több beruházás kiemelt státuszát is visszavonta a kormány, ez történt a sokat kritizált Pázmány Campusszal.
• Vitézy Dávid azt mondta, látszik, hogy a Zugló Városközpont miatt per lesz az állam és a Bayer Construct között.

Vitézy szerint van egy dilemma, hogy az előző kormány által elindított projektekből mi az, amire az érkező uniós pénzekből forrásokat biztosítsanak. Merthogy amire uniós forrásokat szánnak, azért voltaképpen felelősséget vállalnak, noha akár rizikós is lehet, hiszen az előzményeket nem feltétlenül ismerik. A Gondosóra olyan projekt például olyan volt, amit kockázatos lett volna „beforgatni” az uniós forrásokba. Mint arról korábban írtunk, súlyos szabálytalanságokat tárt fel, feljelentést tett Gondosóra-ügyben Tanács Zoltán minisztériuma.

Az Index két kérdést tett fel a miniszternek, mindkettő a közlekedésről szólt. Az egyik az volt, tervezi-e a kormány, hogy aluljárókat, felüljárókat építsen, hogy ezzel csökkentse az agglomeráció terhelését. Vitézy Dávid egyértelműen azt mondta, igen, ez is benne van a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben, ráadásul erre uniós pénzeket is fel tudnak használni.

A másik kérdés arról szólt, hogy az e-rollerek használata körüli szabályok módosítása mikor jöhet. Vitézy a válaszában arról beszélt, hogy még mindig tudnak erre javaslatokat tenni az állampolgárok online, de a kormány előre dolgozik. Arra kérte a közúti közlekedésért felelős államtitkárt, hogy a szeptember eleji határidőig már készítsen jogszabály-tervezeteket.

Az MFB és az Opus Titász közötti vitába a kormány nem akar beavatkozni – így reagált Vitézy arra, hogy Mészáros Lőrinc áramszolgáltató cége jogi útra tereli azt, hogy több mint 500 milliárd forintnyi pályázatból kizárta a Magyar Fejlesztési Bank. Az MFB azzal indokolta a kizárást, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég nem teljesítette az átláthatósági feltételeket.

Az ATV a Diákvárosról és a zuglói, Bosnyák téri beruházásról kérdezett. Vitézy Dávid az előbbiről azt mondta, arról még csak mestertervek készültek, a konkrét közterületek épüléséig nem jutottak el, mert megjött a kínai egyetemváros terve. „Gyakorlatilag addig jutott el a Diákváros, ahol most a Rákosrendező tart.”

A zuglói beruházásról azt mondta, a Bayer Constructnak teljes körű kifizetési kötelezettsége van az állam felé. „Látszik, hogy ebből lesz egy bírósági per” – mondta a miniszter a Zugló Városközpontról.

Vitézy a vasútfejlesztéssel kapcsolatban megismételte, hogy 3500 milliárd forintot szán a fejlesztésre, a fedezet szerinte megvan. Egy másik kérdésre azt mondta, még folyamatban van a MÁV vezetésének a kiválasztása, ez néhány hetet igénybe vesz.

Tervezi a kormány módosítani vagy eltörölni az Otthon Startot a következő egy évben? – kérdezte a 24. Ami jó, azt megtartjuk, ami nem, azt eltöröljük – Vitézy Dávid szerint ez a Magyar Péter által korábban sokat hangoztatott megközelítés érvényes erre is. Szerinte alapvetően nincsen gond azzal, hogy a fiatalok lakásvásárlását támogatják, de ezt akár ki lehet egészíteni a Wekerle Sándor lakásépítési programmal is. Ugyanakkor szükség van az Otthon Start program átvizsgálására, hogy kiderüljön, voltak-e visszaélések.

A 24 másik kérdésére arról szólt, hogyan segítené a kormány Budapestet abban, hogy a 3-as metró klimatizált legyen. Vitézy úgy tudja, az orosz gyártó nem működik együtt a BKV-val abban, hogy az átépítést segítse. Szerinte annak idején őrült hiba volt a metrókocsikat klíma nélkül megrendelni. Kijelentette, hogy a mostani kormány jelentősen más, együttműködőbb kapcsolatot akar a Budapesttel, mint a korábbi kormány. Ez már csak abból is látszik, hogy a napokban arról döntött a kormány, hogy állami forrást biztosítanak a fővárosnak a 3-as metró meghosszabbítására.

Folyamatosan érkeznek a paksi válság miatt a felajánlások nagyvállalkozókról. Vitézy megerősítette, hogy a mohácsi híd építéséhez használt uszályokat (bárkákat) a Szijj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt rendelkezésre bocsátotta.

Előzmény: Magyar Péter a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy sok kisebb cég mellett két nagyobb is felajánlotta a segítségét a paksi munkákhoz, de neki „egy kicsit fájóan hiányoznak a NER-es oligarchák és a cégek, amelyeket az utóbbi években a nemzeti tőkésosztálynak neveztek, ők valahogy nem jeleskedtek eddig a felajánlásban”. Majd név szerint is sorolta, kikre gondol: Szíjj László, Garancsi, Mészáros. Nem kellett sokat várni, estére a Market Építő Zrt. már közleményben jelezte, hogy értenek a szóból, és előzetesen 10 ezer tonna követ tudnak felajánlani, amelyet a megjelölt helyszínre saját kapacitással le is szállítanak. Emellett Garancsi és Scheer Sándor cége a Védelmi Igazgatási Hivatalt is értesítette, hogy jelezzék nekik, milyen típusú segítségre van a legnagyobb szükség, és miben tudnának a leghatékonyabban hozzájárulni a műszaki beavatkozáshoz.

Személy szerint Lázár János büntetőjogi felelőssége vethető fel az M6-os autópálya-koncesszióval kapcsolatban? – ezt kérdezte a köztévé. Vitézy Dávid szerint ez alapvetően a nyomozó hatóság dolga. Viszont azt mondta, részletesen átvizsgálták a koncessziót, és a szakértőik arra jutottak, Lázár minisztériuma jogosulatlanul járt el az ügyben.

Az RTL arról tett fel kérdést, hogy Paks II. környezetvédelmi engedélyét megkérdőjelezheti-e a mostani alacsony Duna-vízállás, született-e erről kormánydöntés. Paks II. átfogó vizsgálata zajlik, nem önmagában a környezetvédelmi engedélyt, a beruházás teljes környezetét vizsgálják – mondta erre Vitézy Dávid. Itt külön említette a szerződéses viszonyokat, a körülmények együttes értékelését.

Vitézy szerint ő nem a téma szakértője, de amit a különböző üléseken hallott, azok alapján sokezer évig nem várható eseményként azonosították korábban azt, hogy ennyire alacsony lesz a Duna vízállása, ezért is kell átnézni. Mindenesetre konkrét kormánydöntés még nem született Paks II.-ről.

770 ezer hektár területre jelentettek be aszálykárt, 31 ezer bejelentőtől, de ez nem végleges szám – ezt Szondi Vanda válaszolta az RTL kérdésére. Arra nem tudott a szóvivő válaszolni, hogy ez pontosan hogyan befolyásolja majd a mezőgazdasági termékeket, mekkora drágulást hozhat ez a boltokban.

A 444 első kérdése arról szólt, hogy Mészáros Lőrinc cége nemrég két uniós pályázatot is nyert. Négy nappal később viszont a Magyar Fejlesztési Bank kizárta az uniós közbeszerzésekből Mészáros cégét, a lap arra volt kíváncsi, mi történt abban a pár napban. „Azon állítás, hogy nyert, nem igaz” – mondta Vitézy Dávid. Szerinte az áll ennek a hátterében, hogy korábban a Tisza-kormány igazságügyi minisztere benyújtotta azt a javaslatot, ami arra kötelezte volna a cégeket, hogy a magántőkealapok mögötti valós tulajdonosokat feltüntessék.

Vitézy információi szerint Mészáros cége ezt nem tette meg, nem hozták nyilvánosságra az augusztus eleji határidőig, hogy ki áll az Opus-Titász tőkealap mögött. Úgy tudja a miniszter, ezért döntött úgy az MFB, hogy kizárja Mészáros cégét az uniós közbeszerzésekből.

A 444 újságírója azt kérdezte Vitézytől, hogy el tudják-e érni Lázár Jánost, aki egy ideje eltűnt a nyilvánosságból. A miniszter nemmel felelt. Az M6-os autópálya koncesszióját érintő ügyben Vitézy szerint feljelentést tesz a minisztérium. A miniszter arról is beszélt, hogy a 35 évre autópálya koncessziót elnyert társaság az ukrajnai háborúra hivatkozva plusz költségeket kért és kapott az államtól, ami Vitézy szerint szintén elfogadhatatlan.

Az akkumulátorgyárak kapcsán is megnézi a kormány, hogy milyen kiemelő rendeleteket, azaz kiemelt státuszt kaptak. Ezeket a kiemelő rendeleteket most úgy módosítja a kormány, hogy amennyiben bármelyik gyár megsérti a környezetvédelmi-természetvédelmi szabályokat, akkor legalább 6 hónapig nem alkalmazhatják velük szemben a kiemelő rendeleteket. De ha nem szüntetik meg a szabálysértést, akkor tovább is, egészen addig, amíg nem szűnik meg a szabálysértés. Vitézy szerint nem a gyárak ellehetetlenítése a cél, hanem az, hogy a környezetvédelmi szabályokat mindenki tartsa be.

Több, korábban sokat kritizált beruházás esetében döntött úgy a kormány, hogy visszavonja a nemzetgazdasági kiemelt státuszt- mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Pontosan az alábbi projektek státuszát vonja vissza:

• Törökbálinti téglagyár területén megvalósuló rozsdaövezeti fejlesztés;
• Budapest XIII. kerület egykori Lang-gyár fejlesztése;
• Balatonvilágos Club Aliga fejlesztése;
• Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel, az egykori
Habsburg József főherceg nyári rezidenciájának telkén;
• Fiatalokért Központ Sukoró a Velencei-tó parti területén;
• Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont;
• Logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztés
Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron és Gyálon;
• Pázmány Campus fejlesztése;
• Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fejlesztése a Nyugati pályaudvar mellett.

Át akarja alakítani a kormány a kiemelt beruházások rendszerét. Több ezer kiemelt beruházás van Magyarországon. Ezeket most tételesen átvizsgálják, de még nem értek a végére.

Példát is említett Vitézy. Az Otthon Start keretében az előző kormány Vitézy szerint kormányközeli vállalkozóknak adott egy kiemelő rendeletet, hogy nem kell szabályokat figyelembe venni. Vitézy azt mondta, hogy ezek a rendeletek arról szóltak, hogy a lehető legtöbb hasznot húzzák ezek a vállalkozók. Ezért a kormány most felfüggeszti az Otthon Start kiemelt beruházásait december 31-ig, egytől egyig, kivétel nélkül. Átvilágítják ezeket a beruházásokat és majd utána hoznak ezzel kapcsolatos döntéseket. Vitézy szerint a cél, hogy a közérdeket figyelembe vegyék és érvényesítsék.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azzal folytatta, hogy a kormány tárgyalt a Wekerle Sándor lakásépítési programról is. Nem fogadták még el a pontos tervet, egyelőre egy feladatlistát állítanak össze. Vitézy mutatott egy ábrát, amin az látszik, hogy jelentősen lelassult a magyar ingatlanpiac, ezért „muszáj beindítanunk egy olyan lakásépítési programot, ami ezen változtatni képes”.

A miniszter szerint az előző kormánynak felvállalt célja volt, hogy a bérlakásépítést akadályozza, és a saját tulajdonú lakásokat támogassa. Ez szerinte nehezíti a társadalmi mobilitást, röghöz köti az állampolgárokat. A Tisza programjának fontos célkitűzése volt a bérlakásépítés támogatása. Ehhez viszont sok jogszabályt kell módosítani. A Wekerle-program feladatairól szóló határozat nemsokára meg fog jelenni – jelentette be Vitézy Dávid. A programban mindenképpen meg szeretnék valósítani, hogy épüljenek megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek.

A rendszerváltás után az lett az egyeduralkodó elképzelés, hogy a piac majd elrendezi a lakásárakat. Vitézy arról beszélt, hogy közben tőlünk nyugatra sok országban jelentősen befolyásolja az állam a lakáspiacot, szerinte itthon is megtörténhetne ez.

Vitézy azt mondta, december végéig elindul egy átfogó programalkotás. A Wekerle Sándor lakásépítési program részben uniós forrásokból akár hárommilliárd euró értékű is lehet.

Budapest és a nagyobb városok barnamezős területein és az alulhasznosított városi területeken akarnak új lakásépítési fejlesztéseket – mondta Vitézy. Olyan területeket céloznak meg, ahol elérhető a közösségi közlekedés. Az a terület is szóba jött, ahol a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa épült volna.

Mészáros Lőrinc és Szíjj László 24 ezer milliárd forint értékű autópálya-koncessziós szerződését kapott. Az M6-os autópályáról Vitézy Dávid elmondta, milyen körülmények között került a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó MIKF-hez az a koncesszió, ami pálya egyik szakaszának felújításával, építésével kapcsolatos. Ez a szakasz az M6-os Dunaújváros és Érd közötti szakasza, amelynek koncessziója 22 év után lejárt, ám Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter döntése nyomán erre is az MKIF kapott koncessziót, 11 évre.

Míg a versenytársak Vitézy szerint nagyjából 50 milliárdért vállalták volna a feladatot, ugyanezért a munkáért és szolgáltatásért a MIKF 149 milliárd forintot kért. Ezt meg is rendelte a kormány, a MIKF lett a befutó, Vitézy szerint Lázár János és az egyik államtitkára döntött így. Ez szerinte háromszoros túlárazás.

Vitézy szerint ez a megrendelés jogszabályellenes, mert ennek a megrendelésére Nagy Márton akkori gazdasági miniszter lett volna jogosult, de az ügyben eljáró Lázár János nem. Úgyhogy a kormány most ezt újra megversenyezteti, és a legolcsóbb ajánlatot fogadja majd el. Vitézy szerint ez az egy eset is azt bizonyítja, hogy a teljes autópálya-koncessziót felül kell vizsgálniuk.

A kormány nagyon sok fontos kérdést tárgyalt az utóbbi időben, de a legfontosabb, hogy az augusztus 31-i határidejű RRF-támogatásokhoz kapcsolódó döntéseket meghozza – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

Az uniós pénzeket úgy biztosítják Magyarországnak, hogy augusztus 31-ig bizonyos mérföldköveket teljesíteni kell. A mérföldkövek teljesítését azonnal megkezdték, ennek részeként alapították meg a gördülőállomány-kezelőt és a közlekedésszervezőt is. Valamiért az előző kormány nem volt hajlandó elfogadni, hogy az uniós agrárpénzek felhasználását ellenőrizzék az Arachne rendszerrel – mondta Vitézy, aki megjegyezte, hogy a Tisza-kormány viszont ezt lehetővé teszi. „Egyetlenegy eurócentről sem mondunk le.”

Bejelentette, hogy meg fog jelenni egy kormányrendelet, ami meghatározza a szélerőmű-telepítések pályázati feltételeit. Megjelenik egy miniszteri rendelet is, majd augusztus 31-ig kiírják a pályázatokat, amik 700 megawatt kapacitású szélerőművek telepítését teszik lehetővé. 2030 végéig 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitásra ír ki pályázatot Magyarország. Ez szerinte nagyon fontos az energiaszuverenitás szempontjából.

Elfogadta a kormány azt a módosító javaslatot, amelynek értelmében az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvény módosulna. Eszerint a B dossziék és B mappák esetében nem év végéig, hanem 2027. február 25-ig kell a teljes iratanyagot nyilvánosságra hozni – tehát meghosszabbították a határidőt. 2027. február 25. a kormány szerint a kommunizmus áldozatainak emléknapja. (A „B” dosszié (beszervezési dosszié) az egykori magyar állambiztonságban a hálózati személyek (ügynökök, titkos munkatársak) személyi iratanyaga volt. Ez a dokumentum tartalmazza a beszervezés előzményeit, magát a beszervezési nyilatkozatot, a tartásával kapcsolatos iratokat, valamint a kizárás vagy az együttműködés befejezésének anyagait.)

Döntött a kormány arról is, hogy a külképviseleteken feleslegessé vált járművek értékesítését egyszerűsítik. A kormány szerint ezzel spórolnak, mert a bürokrácia és a tárolás is költséges.

Arról is döntöttek, hogy a szifilisz szűrését a várandós nőknél kiterjesztik, a második trimeszterben is lesz vizsgálat, tehát összesen két alkalommal. Emellett gyorsteszt is lesz, aminek eredményéről a szülészorvost haladéktalanul tájékoztatni kell. A folyamatban lévő várandósgodozásokra is érvényes a most meghozott döntés.

Szondi Vanda kormányszóvivő kezdte a kormányzati sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy Magyar Péter jelenleg is Pakson van, röviden beszámolt arról, hogy állnak a paksi beruházások. Azt mondta, folyamatos a kőszállítás, közben már megkezdődött a fenékküszöb építése. Jelenleg Magyarország teljes területén jelen van az aranyszínű sárgaság fitoplazma.

A kormány a szerdai ülésén arról döntött, hogy a hegybírók ellenőrizhetik a szőlőművelést. Arról is döntött, hogy az Európai Bizottság döntése alapján az agrártámogatások is bekerülnek az Arachne rendszerbe.

Az állami cégekben használt iratkezelőről, a Poszeidonról azt mondta, két év alatt 17 milliárd forintot spórol meg a kormány azzal, hogy ezt felfüggeszti. Nehezen kezelhető, elavult – mondta a rendszerről Szondi Vanda. Éveken keresztül versenytársak nélkül nyert meg közbeszerzéseket az iratkezelőt fejlesztő cégcsoport. Ennek kötelező használatát felfüggesztik, de amelyik kormányszervnél a rendszer jól működik és költséghatékony, továbbra is használhatják azt.

Július végén fogadta el a tiszás többségű parlament a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításáról, az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásáról szóló módosító javaslatot.

A javaslat értelmében augusztus elején meg is alakult az Országos Közlekedésszervező és a Vonatflotta társaság. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, a javaslat előterjesztője korábban elmondta, hogy a közlekedésszervező több magyar városban is bevált modell. Budapesten pontosan ezt a funkciót látja el a BKK. Az elfogadott jogszabály szerint a másik állami cég, a Vonatflotta társaság alkalmas arra, hogy a tervezett járműbeszerzésekre, az új HÉV-szerelvények és InterCityk vásárlására felvenni kívánt 1,8 milliárd eurós uniós támogatást felhasználja.

Utoljára szerdán ülésezett a kormány. Az ülést, amire Magyar Péter helikopterrel, a többi miniszter viszont busszal érkezett, Pakson tartották. Itt döntöttek többek között arról is, hogy egy fenékküszöb építésével és két bárka potenciális elsüllyesztésével fogják biztosítani az atomerőmű működését a jövőben.

A kormány döntéseiről szóló pénteki sajtótájékoztatót Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter fogja tartani. Eredetileg úgy volt, ott lesz mellette Magyar Péter is. Végül a miniszterelnök mégsem lesz jelen, mert éppen Pakson van, hogy személyesen felügyelje az atomerőmű jövőbeli működését biztosító beruházásokat, a fenékküszöb építését és a süllyeszthető bárkákat.