Vége a vármegyéknek, és főispánok sincsenek többé
A tiszás többségű Országgyűlés a keddi ülésnapon 134 igen és 52 nem szavazat mellett megszavazta, hogy a vármegyéket újra megyének, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak hívják. Az ellenzékből a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is nemmel szavazott.
A vármegye és a főispán elnevezéseket a Fidesz vezette be 2022-ben. Azzal érveltek, hogy a vármegye szó használatának visszaállítása biztosítja az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak továbbélését a mai magyar jogrendben, illetve erősíti a nemzeti összetartozás eszméjét és a magyar demokrácia nemzeti karakterét.
A most elfogadott javaslat elsősorban praktikus okokkal indokolja a visszanevezést: a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett a közigazgatási szervezetrendszer átláthatósága, közérthetősége és az egységes jogalkalmazás miatt van szükség a vármegye és a főispán elnevezés megszüntetésére.
A törvényjavaslat a kihirdetést követő napon lép hatályba. A módosító részletezte, hogy az egyéb tárgyú törvényekben hol kell átírni a vármegyét megyére, ezek a rendelkezések október 1-től lesznek érvényben.
A Fidesz 2022. július 19-én fogadta el az Alaptörvény 11. módosítását, aminek része volt a megyék vármegyékké és a kormánymegbízottak főispánná való átnevezése. A javaslatot Lázár János, az ötödik Orbán-kormány építési és beruházási minisztere is megszavazta, pedig korábban ellenezte az ötletet. Az átnevezést az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták 2011-ben, Lázár János akkor azt mondta, reméli, hogy „a józan ész az érzelmeket felülírja”, mert szerinte
„…nem jó történeti aspektusai vannak. […] Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot.”
Lázár végül kötelességből szavazta meg az átnevezést, mivel része volt az akkor elfogadott alaptörvény-módosításnak.
A vármegye egy alapvető közigazgatási egység elnevezése volt az államalapítástól 1949-ig, bár kialakulásuk több évszázados folyamat volt. Határaik Trianon előtt is változtak, nagy közigazgatási átalakítás zajlott 1876-tól – ez 1881-re zárult le –, ekkor szűntek meg a székek is, és ekkor számoltak fel több bonyolult határvonalat jelentő enklávét is.
A vármegye elnevezés azonban ekkor és Trianon után is megmaradt – bár olykor törvényi szövegben is használták a megye szót –, sőt, még néhány évvel a második világháború után is használták. Hivatalosan csak 1949-ben, az új, ekkor már szovjet mintájú alkotmány elfogadásakor változtatták megyére.
